A tipográfia nagyjai
Ezen
az oldalon a nagy tipográfusoknak kívánunk emléket állítani. Az oldalt
folyamatosan töltjük fel (arc)képekkel és információkkal, de itt (is) különösen
számítunk böngészőink segítségére. |
|
A legrégebbi nyomdát
ábrázoló fametszet
(Lyon, 1499)
|
|
|
Gutenberg
|
|
Baskerville,
John (1706-1775)
Az
angol betűtervező és nyomdász 1706-ban született. Caslon-nal
együtt ők voltak a szakma meghatározó személyiségei a 18. századi Angliában.
1757-ben kezdett el kiadóként és nyomdászként dolgozni, 1758-ban a Cambridge
Egyetem szállítója lett. Első munkája egy Vergilius kötet volt. Betűtípusai
modern, álklasszikus stílusban készültek, a vékony és vastag vonalak kontrasztjának
kihangsúlyozásával. Az általa készített könyvekre jellemző a széles margó,
a kitűnő papír és tinta. Mestermunkája a Biblia volt 1763-ban. 1775-ös
halálát követően felesége vezetette a céget 1777-ig. Ezt követően betűinek
nagy részét megvásárolta Beaumarchais, s (pl.) 70 Voltaire-kötetben is
felhasználták. A British Museum-ban munkái közül megtalálhatók pl. Aesopus
állatmeséi (1761), a már említett Biblia és Horatius művei (1770).
Forrás: http://www.kids.infoplease.lycos.com
Bodoni, Giambattista (1740-1813)
Az
olasz metsző, tipográfus és szerkesztő Saluzzo-ban született, és Parma-ban
halt meg 1813-ban. A Propaganda Fide a Roma nevű nyomdában szedő, majd
1768-tól a pármai Regia-ban a saját maga által kevert festékekkel készítette
a kiadványokat. 1771-től foglalkozott tipográfiával, nyomtatványai azonnal
híresek lettek a címoldalak eleganciájáról és a használt papír és tinta
minőségéről (stb.). Csak néhány a legnevesebb munkák közül: Epithalamia
exoticis linguis reddita (1775), Horatius alkotásai (1791), La Gerusalemme
liberata és az Oratio dominica (1806).
Forrás: http://www.parmaitaly.com/bodonik.html
Caslon, William (1692-1766)
Az
angol tipográfus Worcestershire-ben született 1692-ben. Először Londonban
dolgozott, majd 1716-ban megalapította saját öntödéjét. Betűinek kiválóságát
akkor fedezték fel újra, amikor John Baskerville
,,fontjainak'' népszerűsége csökkent. Az egyedi betűk nem annyira impresszívek,
mint Baskerville-é vagy Bodoni-é, de szabályosságuk,
olvashatóságuk, arányosságuk a betűtervezés nagyjai közé emelik alkotójukat.
Az ő betűit használták az 1740-1800 közötti évek legfontosabb nyomtatványainál.
Az egyik ilyen példa az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának
első nyomtatott változata. A betűket még napjainkban is használják. 1766-os
halálát követően munkáját legidősebb fia, William (1720-1778) folytatta.
Forrás: http://www.encyclopedia.com/html/c/caslon-w1.asp
Garamond, Claude (1480-1561)
A
párizsi kiadó korának egyik vezető betűtervezője volt. Számos betűtípusát
ma is használjuk, köztük természetesen a tiszteletből az ő nevét viselő
Garamondot. Neve 1541-ben vált ismertté, amikor görök betűiből hármat felhasználták
Robert Estienne-nek a király által megrendelt könyvsorozatához. Tervezésükkor
Garamond Angelo Vergecio (a Fontainebleau-i királyi könyvtáros) valamint
a tízéves Henri Estienne kézírásából indult ki. A Roman nem sokkal ezután
keletkezett
Forrás: http://www.citrinitas.com
Manutius, Aldus
(1449-15155)
1449-ben
született Bassiano-ban. Velencei tudós, aki kiadóvá és nyomdásszá vált,
amikor 1495-ben megalapította az Aldine nyomdát. Ő vezette be a latin és
görög klasszikusok személyes- vagy zseb kiadásait ugyanúgy, de kinyomtatta
kortársai, Pietro Bemo vagy Erasmus írásait is. Betűtípusait az a Francesco
Griffo tervezte és készítette, aki a klasszikus római nagybetűk tanulmányozását
követően elsőként alkotta meg a roman betűtípust. Manutius alapította
1500-ban az Új vagy Aldine Hellenisták Akadémiáját, amely összeállította
az első latin és görög lexikont. Fontjai: Bembo, Bembo Book, Poliphilus.
1515. február 6-án hunyt el Velencében.
Forrás: Myfonts.com
Rogers, Bruce (1870-1957)
1870-ben
született Linwood-ban, Indiana államban (ma Lafayette része). A Purdue
Egyetemen végzett 1890-ben. Együtt dolgozott csoporttársával, John T. McCutcheon-nal
az egyetemi újságon, az Exponent-en és az évkönyvön, a Debris-en. Nemzetközi
elismerésre a tipográfia területén tett szert. Elsősorban a könyvgyűjtők
körében tett szert jelentős reputációra. Megbecsült szószólója és magyarázója
volt a könyv-tervezésnek. 1932-ben a Purdue Egyetem a tiszteletbeli Doctorate
of Humane Letters címet adományozta neki.
Forrás: Purdue.edu |