Az angol betűtervező és nyomdász 1706-ban született. Caslon-nal együtt ők voltak a szakma meghatározó személyiségei a 18. századi Angliában. 1757-ben kezdett el kiadóként és nyomdászként dolgozni, 1758-ban a Cambridge Egyetem szállítója lett. Első munkája egy Vergilius kötet volt. Betűtípusai modern, álklasszikus stílusban készültek, a vékony és vastag vonalak kontrasztjának kihangsúlyozásával. Az általa készített könyvekre jellemző a széles margó, a kitűnő papír és tinta. Mestermunkája a Biblia volt 1763-ban. 1775-ös halálát követően felesége vezetette a céget 1777-ig. Ezt követően betűinek nagy részét megvásárolta Beaumarchais, s (pl.) 70 Voltaire-kötetben is felhasználták. A British Museum-ban munkái közül megtalálhatók pl. Aesopus állatmeséi (1761), a már említett Biblia és Horatius művei (1770). 

Forrás: http://www.kids.infoplease.lycos.com
 

Bodoni, Giambattista (1740-1813)

Az olasz metsző, tipográfus és szerkesztő Saluzzo-ban született, és Parma-ban halt meg 1813-ban. A Propaganda Fide a Roma nevű nyomdában szedő, majd 1768-tól a pármai Regia-ban a saját maga által kevert festékekkel készítette a kiadványokat. 1771-től foglalkozott tipográfiával, nyomtatványai azonnal híresek lettek a címoldalak eleganciájáról és a használt papír és tinta minőségéről (stb.). Csak néhány a legnevesebb munkák közül: Epithalamia exoticis linguis reddita (1775), Horatius alkotásai (1791), La Gerusalemme liberata és az Oratio dominica (1806). 

Forrás: http://www.parmaitaly.com/bodonik.html
 

Caslon, William (1692-1766)

Az angol tipográfus Worcestershire-ben született 1692-ben. Először Londonban dolgozott, majd 1716-ban megalapította saját öntödéjét. Betűinek kiválóságát akkor fedezték fel újra, amikor John Baskerville ,,fontjainak'' népszerűsége csökkent. Az egyedi betűk nem annyira impresszívek, mint Baskerville-é vagy Bodoni-é, de szabályosságuk, olvashatóságuk, arányosságuk a betűtervezés nagyjai közé emelik alkotójukat. Az ő betűit használták az 1740-1800 közötti évek legfontosabb nyomtatványainál. Az egyik ilyen példa az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatának első nyomtatott változata. A betűket még napjainkban is használják. 1766-os halálát követően munkáját legidősebb fia, William (1720-1778) folytatta.

Forrás: http://www.encyclopedia.com/html/c/caslon-w1.asp
 

Garamond, Claude (1480-1561)

A párizsi kiadó korának egyik vezető betűtervezője volt. Számos betűtípusát ma is használjuk, köztük természetesen a tiszteletből az ő nevét viselő Garamondot. Neve 1541-ben vált ismertté, amikor görök betűiből hármat felhasználták Robert Estienne-nek a király által megrendelt könyvsorozatához. Tervezésükkor Garamond Angelo Vergecio (a Fontainebleau-i királyi könyvtáros) valamint a tízéves Henri Estienne kézírásából indult ki. A Roman nem sokkal ezután keletkezett

Forrás: http://www.citrinitas.com
 

Manutius, Aldus (1449-15155)

1449-ben született Bassiano-ban. Velencei tudós, aki kiadóvá és nyomdásszá vált, amikor 1495-ben megalapította az Aldine nyomdát. Ő vezette be a latin és görög klasszikusok személyes- vagy zseb kiadásait ugyanúgy, de kinyomtatta kortársai, Pietro Bemo vagy Erasmus írásait is. Betűtípusait az a Francesco Griffo tervezte és készítette, aki a klasszikus római nagybetűk tanulmányozását követően  elsőként alkotta meg a roman betűtípust. Manutius alapította 1500-ban az Új vagy Aldine Hellenisták Akadémiáját, amely összeállította az első latin és görög lexikont. Fontjai: Bembo, Bembo Book, Poliphilus. 1515. február 6-án hunyt el Velencében.

Forrás: Myfonts.com

Rogers, Bruce (1870-1957)

1870-ben született Linwood-ban, Indiana államban (ma Lafayette része). A Purdue Egyetemen végzett 1890-ben. Együtt dolgozott csoporttársával, John T. McCutcheon-nal az egyetemi újságon, az Exponent-en és az évkönyvön, a Debris-en. Nemzetközi elismerésre a tipográfia területén tett szert. Elsősorban a könyvgyűjtők körében tett szert jelentős reputációra. Megbecsült szószólója és magyarázója volt a könyv-tervezésnek. 1932-ben a Purdue Egyetem a tiszteletbeli Doctorate of Humane Letters címet adományozta neki.

Forrás: Purdue.edu