| A digitális nyomtatás gyakorló szakemberei,
a berendezések, szoftverek, valamint egyéb kellékek szállítói és gyártói,
illetve képviselői, továbbá a szakma iránt érdeklődők tizenharmadszor jöttek
össze - rendhagyó módon ezúttal Budapesten -, hogy beszámoljanak az elmúlt
évben történtekről és az elért eredményekről.
Az első nap Radó István (Radó Kiadó és Szolgáltató, Gyöngyös) megnyitójával
indult. A délelőtti program levezető elnöke dr. Peller Katalin volt, aki
felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a még nem is oly régen
futurisztikusnak tekintett digitális technológia mára mindennapi valóság
lett.
Elsőként
a Tinta Könyvkiadó ügyvezető igazgatója, Kiss Gábor ismertette a magyarországi
könyv-, illetve szakkönyvkiadók nyomdaválasztásának szempontjait. Beszélt
arról, hogy a kiadók és a nyomdák folyamatos együttműködése mindenekelőtt
a bizalmi kapcsolaton, a nyomási és fizetési határidők korrekt betartásán
és a földrajzi közelségen áll vagy bukik. A hazai vásárlóerő csökkenése,
illetőleg a túlkínálat miatt a könyv manapság nehezen eladható termék,
ezért megnőtt a jelentősége a többször, kisebb példányszámban újranyomott
kiadásoknak; aminek révén a digitális technológia várhatóan egyre nagyobb
teret nyer a könyvgyártásban.
Székely Dániel, a Konica Minolta Magyarország Kft. direkt üzletágvezetője
a komplett digitális könyvnyomtatással kapcsolatban elmondta, hogy bár
a cég viszonylag későn kezdett el könyvgyártással foglalkozni, a rengeteg
gyakorlati tapasztalat beszerzése mellett közös kutatás-fejlesztésbe kezdett
a holland Océ szakembereivel. Beszélt a fogyasztói termékek egyedisége
iránt megnövekedett igényről, ami kedvező a digitális technológia számára.
Említette új termékük, a bizhub pro család igen sokoldalú, teljesítményképes,
C6500-as gépét. Darwint idézte, aki szerint az evolúcióban nem a legerősebb
és legokosabb győz; hanem az, aki a leggyorsabban képes alkalmazkodni a
változó körülményekhez.
A Canon Hungária Kft. termékmenedzsere, Lakos László előadásában elsősorban
a professzionális megoldások közé tartozó, nagy formátumú (17-60 inch)
nyomtatókkal foglalkozott. Megemlítette a három új (öt-, nyolc- és tizenkét
színes) tintarendszert, amelyek további adalékokat jelentenek az egyébként
is javulást mutató nyomatminőséghez.
Laskai István és Kócsó Tamás (Europapier Hungária Kft.) a logisztikának
a versenyképességben játszott szerepét mutatta be.
Hogyan (ne) hirdessünk nyomdát? címmel Kreutz Zsolt (Willtord Magyarország)
előadását hallhattuk a reklámok elkészítésének és megalkotásának alapvető
kérdéseiről. Őt hallgatva a konferencia résztvevői sorra eszükbe idézték
a múlt ,,reklámemlékeit'', és csak borzadni tudtak azon, hányféleképpen
is szoktak-szoktunk szinte semmit sem érő reklámokat csinálni-csináltatni.
A délutáni szekció elnöki tisztét a konferencia szervezésében és előkészítésében
is szerepet vállaló Radó István látta el.
Elsőként az Océ-Hungária Kft. munkatársának beszámolóját hallottuk.
Papdi Ferenc a Gemini-technológiával működő; nem minden nosztalgia nélkül
digitális schönwider módszernek nevezett, kéthengeres - tehát a papír elő-
és hátoldalát egyszerre nyomtató - nyomóműről. A szakember elmondta, hogy
Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulója tiszteletére tartandó Reneszánsz
év 2008 kapcsán az Océ meghirdette a könyvnyomtatás digitális reneszánszát,
amelynek során a cég pályázattal vállalja tizenkét, lehetőleg új irodalmi
mű kinyomtatását. Hírt kaptunk még a VarioPrint 6250 digitális nyomógépük
csillagos ötös fölé minősítéséről a BERTL (Business Equipment Research
and Test Laboratories) független minősítő intézet részéről, ami megtisztelő
szakmai elismerést jelent az Océ számára.
Ezután A digitális színvilág fenntartása címmel Sütő Lajos, a Színpatikusok
Kft. ügyvezetőjének beszámolója következett a színkezelő rendszerek használatáról
a digitális nyomtatási technológiák területén. Előadásából kiderült, hogy
a megfelelő szín biztosításához a hagyományos nyomdaipari technológiákhoz
képest mennyivel több befolyásoló tényezőt szükséges figyelembe venni.
Tolnai László, a Print & Publishing Kiadói Kft. ügyvezető igazgatója
Lineáris információk egy digitális világban című előadásában napjaink digitális
technikáiról és eszközeiről adott széles körű áttekintést.
Az első nap előadóinak sorát Gergely Ákos, a Doqmentor Kft. ügyvezetője
zárta, akitől a GMC-szoftverekről kaptunk ismertetést.
A konferencia első napja a Pátria Nyomdában tett üzemlátogatással ért
véget. Az elmúlt év őszén üzembe helyezett összehordó-borítékoló rendszerük
(KERN) szép példája a fejlett digitális technika versenyképes alkalmazásának.
A második nap levezető elnöki tisztét Ratkovics Péter (partners Kft.)
látta el.
Elsőként Kelemen Vera (Siemens Finance Zrt.) referátumában a 200 ezer
forint érték feletti kis értékű gépek finanszírozásához kaptunk tanácsokat.
A Trans-Europe Kft. képviseletében Pi Tóth István a PDF-állományok javításának,
módosításának új; az eddigiektől jelentősen eltérő lehetőségeiről számolt
be a Photoshop CS3 Extended változatának alkalmazásával. Megismerhettük
a 3D-állomány létrehozásának, valamint a 1D és 3D közötti átjárásnak a
lehetőségeit.
Hasonló problémakört elemzett Vincze István, a Vincent Design Kft. ügyvezetője
is, aki a PDF-állományok alakításának, illetve változtatásának eddig ismeretlen
lehetőségeit villantotta fel.
Az Alföldi Nyomda részéről Pék Imre az előadásának címében feltett kérdésre
- Hol tartunk 2008-ban? - a JDF-re mint egységes nyomdaipari információs
rendszerre vonatkozóan majdhogynem így válaszolt: sehol! Miként mondta:
a négy évvel ezelőtti drupán bemutatott rendszer használatának csak a nyomai
lelhetők fel hazánkban, azok is jobbára a külföldi tulajdonban lévő cégeknél.
A balatonfűzfői Palásthy Bt. ügyvezető igazgatója, Palásthy Imre egy
különleges területen, a kottakészítésben és -nyomtatásban alkalmazott szoftverek
használatáról számolt be a hallgatóságnak.
Bogár Szabolcs (Terra-B Bt.) előadásában a klasszikus présaranyozásról,
a rézbetű újjászületéséről és e díszítőtechnika legújabb alkalmazásairól
hallottunk.
A konferencia-előadásokról részletes beszámolókat a www.fairprint.hu
honlapon olvashatnak. A hangfelvételek a www.magyarnyomdasz.hu
oldalról letölthetők.
Internet:
www.lupe.hu
www.pointernet.pds.hu/ujsagok/lupe
|