A mérföldkőnek számító 150 szabadalmat a Xerox tudósai közül Badesha-n kívül csupán egy szakembernek, Robert Gundlachnak sikerült elérnie, aki 155 szabadalom után 1995-ben vonult vissza. Badesha 150. szabadalmazott eljárása a színes nyomtatási technológiához, konkrétan a színes képek papírra égetéséhez szükséges olajhoz kapcsolódik. A szakember által kidolgozott eljárást alkalmazza például a Xerox zászlóshajójának számító iGen3 digitális nyomdaberendezés is. 

Badesha-nak jelenleg 35 új kérvényét vizsgálja az Amerikai Szabadalmi Hivatal, s várhatóan 10 további bejelentést nyújt majd be az év végéig. A tudós korai találmányai a fénymásolók képalkotási eljárásának első szakaszához, pontosabban a fényérzékelő anyagokhoz kötődnek - ezek alkotják azt a felületet, amely „megjegyzi” a dokumentumon található képet annak megvilágítása után. Legtöbb szabadalmazott eljárása azonban a folyamat következő lépéséhez, vagyis ennek a képnek a papíron történő megjelenítéséhez kapcsolódik.

A Xeroxnál folytatott kutatótevékenységen túl Badesha 1988 óta tagja a Clarkson Egyetem igazgatótanácsának. A feltaláló elkötelezett támogatója a felsőoktatás és az iparág együttműködésének. A Xerox és Clarkson Egyetem közös projekt keretében foglalkozik többek között például az energiatakarékossággal, illetve az anyagok újrahasznosításával. Az egyetem a szakember támogató tevékenységét tiszteletbeli tudományok doktora címmel jutalmazta. 

A Xerox intenzív innovációs tevékenységgel biztosítja azt, hogy folyamatosan újabb megoldásokkal, illetve szolgáltatásokkal könnyítse meg az irodai és nyomdai munkát világszerte.  A vállalat éves árbevételének 6 százalékát fordítja K+F tevékenységre; eddig csaknem 17 800 eljárást szabadalmaztatott az Amerikai Egyesült Államokban, s több mint 50 000-et világszerte. A Xerox tudósai és mérnökei folyamatos kutatásokat folytatnak a számítástechnika, a digitális képalkotás, az elektromechanikai rendszerek, az új hordozók, és kiemelten a színes nyomtatás területén. 

A Xerox innovációs tevékenysége több kontinensen zajlik. A híres Palo Alto-i kutatóközpont (PARC) falai közt olyan korszakalkotó informatikai és mérnöki megoldások születtek, mint az egér, az EA-toner, vagy a Windows operációs rendszer alapját képező grafikus felhasználói felület. A PARC tudósa volt korábban az űrturista Charles Simonyi is.