Elhangzott a VII. FairPrint-en, a számítástechnikát használó nyomdászok konferenciáján, Budapesten, a 2002. február 2-án tartott előadáson

Ha  a címben szereplő költői kérdésre rögtön e cikk elején akarok válaszolni – ezzel is bíztatván a kedves olvasót e program használatára – akkor azt mondom, hogy igen. Azonban szeretném elkerülni még a látszatát is annak, hogy most, egy úgynevezett píár-cikket írok, merthogy nem! Az amerikai illetőségű, Adobe nevű multiszofvercég általában a színvonalasan, gondosan megírt programjairól lett megérdemelten híres és elismert, hiszen amint az köztudomású, a Photoshop-al például világszabványt teremtett. Azt gondolom tehát, hogy az egykor dicső Aldus Inc. MacIntosh-gépre írt PageMaker-jét sikeresen továbbfejlesztve, szintén a jó hírnevét bizonyította – megérdemelten. (Zárójelben jegyzem meg, hogy ugyanez a cég megirigyelvén a Quark és a PM tartós sikerét, önálló fejlesztésű, új nyomdászprogramot is létrehozott, találóan InDesign néven, melyet két évvel ezelőtt, konferenciánkon ismertettem, s elmarasztaltam – elsősorban nehézkessége, lassúsága miatt.)

Szóval a PageMaker, mint olyan. Professzionális nyomdászprogramok vagy másképpen fogalmazva nyomdai oldalkészítő (tördelő) programok feladatait azt hiszem, hogy nem nehéz összefoglalni. 

Véleményem szerint - nem fontossági sorrendben – ezek a következők:
- lehessen pontosan méretezni az oldal és a margó méreteit, 
- kezeljen többszáz, szükség szerint képpel szöveggel együtt mozgatható oldalt,
- hibátlanul konvertáljon bármilyen fájltípusú szöveget, 
- egy betűre vagy bekezdésre tetszés szerinti stílus- és méretparamétereket lehessen meghatározni és azokat önálló névvel szabadjon ellátni, melyeket később máshol is tudjunk alkalmazni
- alkalmas legyen a nyomdai szövegszedés szigorú és nagy hagyományokon alapuló szabályainak betartására (persze az alkalmazásához illik ismerni azokat, pl. a betűegalizálást), 
- kezeljen soknyelvű elválasztást, (kivételszótárral) ,,szabadon’’ korlátozhatóan és hibátlanul, 
- legyen benne többnyelvű helyesírást ellenőrző modul (kivétel- és szinoníma-szótárral)
- konvertálja az ismertebb képfájl-típusokat, tudja azokat szabad méretezéssel pozicionálni, arányosan vagy bárhogyan kicsinyíteni-nagyítani
- tudjon használni sokféle keretet, vonalat
- tudja alkalmazni a világon elterjedt, kalibrált színkatalógusokat
- tartsa nyilván a dokumentumban használt betűtípusokat és szükség szerint kínáljon hasonlót, s ha nem talál, akkor tegyen javaslatot az odaillő cseréjére
- tartsa nyilván, sőt őrizze meg a dokumentumban használt képeket és grafikákat 
- készíthető legyen a programon belül, nyomdai típusú, tipográfiai igényességű táblázat (a merkantilszedés szabályainak alkalmazhatóságával)
- legyen kezelhető a ,,kenyérszöveg’’ folyamatossága, legyen könnyen szöveghasábba rendezhető a fattyú és árvasorok kritériumainak betartatásával együtt
- lehessen jól paraméterezhetően és ellenőrizhetően hibátlanul nyomtatásra küldeni a dokumentumot
- lehessen direkt módon internetre alkalmas dokumentummá is formálni a kész kiadványt.
- Könnyen megjegyezhető  billentyűkombinációkkal, ún. gyorsbillentyűkkel (shortcut) gyors, hatékony munkavégzést tegyen lehetővé

Azt hiszem, hogy a fentiek közül nem hagytam ki semmi fontosat. Persze nem szóltam a profi nyomdászprogramok grafikai eszközeiről, lehetőségeiről, melyek jók ugyan, de úgy vélem, hogy szükségtelenek mert kényelmes kínálatukkal könnyen hasonló-unalmasakká tehető számos kiadvány. A legtöbb ilyen eszköz a betűt torzítja, túlhangsúlyozza, ormótlanul vastagítja, sztenderd módon árnyékolja, erőszakosan, stílustalanul dőlti… (pl. QXP, ID) stb. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a PM is tudja a betű képét nyújtani, összenyomni, ami jó is meg nem is. Hiszen a nyomdászat sokévszázadának eszköztárában ez az eljárás csak alig másfél évtizede alkalmazható és bizony a szakmai kontár, laikus ,,layoutszerkesztő’’ kezében bármire szabadon ad, olykor gátlástalan lehetőséget.

Na és egyébként… Ha erre van igény, akkor tessék használni a Corelt vagy a Freehand-et avagy más profi grafikus csodaszert, ha már a tartalom vagy a szerkesztő kényszeríti, igényli a bombasztikus címet. E sorok írója szerint egy különlegesen, grafikusan kimódolt cím általában valamit elfed vagy meghamisít, esetleg az amúgy szegényes tartalmat próbálja feldobni, pótolni… 

A PageMaker a fent felsoroltakat természetesen mind tudja, munkamódszere az ami kényelmes és vonzó, mivel a szöveget - a szövegkeret-kezelésen kívül - ún. szövegcsík-ragasztás módszerével is lehet mozgatni, beállítani s ez az elv az egykori filmmontírozás kényelmes és látványos módszerével megeggyezően egyszerű. Másszóval a PM nem csak keretorientált program (mint a Ventura, QXP, ID) hanem ennél több is, más is… mert pl. a szövegfolyam soha nem vész el, nem töltődik kéretlenül oda, ahová éppen nem kellene és nem keveredik el sehová!

A PageMaker megbízhatóan stabil program, ,,saját jogán’’ szinte soha nem fagy le, az 5-től felfelé fejlesztett verziói nem lettek egyre erőforrás-igényesebbek, a 7-es verzióba pedig beépítették a 6.5 verzióhoz, az Extensis  nevű külső cég által kifejlesztett PageTools ,,funkcióikonjainak’’ legjavát. Ezt pedig megfejelték az Adobe Acrobat legújabb változatának integrálásával, amivel egy dokumentumot tetszés szerinti felbontásba lehet konvertálni, azaz pici fájlba összenyomni, amely az internetes alkalmazhatóságot is szolgálja.

Ha hátrányokat, hiányosságokat is említek akkor nem mulaszthatom el leírni a táblázatkészítővel elszenvedett viszontagságaimat, melynek oka e segédprogram ,,betűtípus-érzékenységére’’ vezethető vissza. Egyszerűen nem szeret egyes ttf kiterjesztésű, magyar ékezetű betűkkel együttműködni, illetve látszólag minden rendben van nála, csak az eps-be konvertálást követően nem nyomtatódik helyesen. Mi ebből a tanulság? A profi programok legtöbbször nem elégednek meg a készen kapott rendszerek beépített betűivel (fontjaival) – többre vágynak…

Végül – már a pozitív végkicsengés miatt is – meg kell említenem egy – szerintem – felesleges de igen udvarias konvertálási lehetőséget is, mégpedig azt, hogy a PM-hez adnak egy segédprogramot, amely a QuarkXpress fájlokat szinte hibátlanul képes PM-formátummá alakítani, amivel azután tovább dolgozhatunk. Feleslegesnek e lehetőséget azért tartom, mert ugyan jómagam is készítek évek óta bizonyos munkákat Quarkban, de még sosem jutott eszembe bármelyiket is a PM-ben folytatni. Ez az udvarias gesztus mutatja viszont az amerikai Adobe Inc. üzleti nagyvonalúságát és csábítóan baráti gesztusát a Quarkot használók felé.

Mert ugye a mondás szerint is: ,,Kinek a pap, kinek a papn钒…