Cikkek - Ratkovics
Péter: CtP - eljött az áttörés pillanata? (megjelent a Print & Publishing
folyóiratban)
|
A CtP technológia bevezetése immár 2-3 éve folyamatosan beszédtéma
a hazai nyomdaiparban. Bár elhangzottak érvek mellette és ellene, vagy
legalábbis időszerűsége ellen, senki sem vitatja, hogy ez a jövő útja.
2003-ban mintha megtörni látszana a kétkedők, a várakozók ellenállása -
egyre-másra hallhatunk CtP rendszerek már megtörtént, vagy folyamatban
levő telepítéséről, s hol van még az év vége?
A CtP-vel kapcsolatban rengeteg vélemény, cikk, tanulmány látott már
napvilágot, amelyek részleteiben bemutatták az egyes technológiák előnyeit
az első generációs pontoktól kezdve a drasztikusan csökkenő átfutási időig,
a magas szintű, festékvezérlést is megoldó automatizáltságig. Hitet tettek
a termál, a violet vagy a hagyományos lemezzel dolgozó technológia mellett,
trendeket és jövőképet vázoltak fel. Ritkán esett azonban szó arról, hogy
a CtP egy termelési technológia! Márpedig ez meg kell hogy határozza azt
a néhány valóban lényeges döntési pontot, amely alapján a beruházó el tudja
dönteni, kitől, mikor, mennyiért érdemes CtP berendezéseket vennie.
Mi tehát az igazán fontos dolog egy nyomda számára a végtelenségig sorolható,
marketinganyagokban remekül mutató előnyökből?
-
Alkalmas legyen az adott termékszerkezet kiszolgálására
-
A termelés biztonsága
-
A termelés ára (beleértve a beruházás amortizációját is!)
-
A beruházás közvetlen tőkeigénye (ár és finanszírozás)
-
Technológiai és marketingelőnyök
Megjegyzendő, hogy a fenti sorrend egyben fontossági sorrend is, ahol a
3. és 4. pont között hosszú szünet van - illetve normális esetben annak
kéne lenni!
Vegyük tehát sorra a fenti pontokat. A nyomda termékszerkezete alapvetően
meghatároz néhány technológiai kérdést. Míg a hagyományos, a termál és
a fotopolimer lemezek beégethetőek, UV festékhez is alkalmazhatók, az ezüsthalid
vagy poliészterlemezek nem. A poliészterlemezes CtP hazánkban egyébként
sem elterjedt, bár ennek vélhetően főleg pszichológiai okai vannak, hiszen
B3-as (esetleg B2-es) méretig, 60-as rácsig kis, 10.000-et meg nem haladó
példányszámban ma a legolcsóbb megoldást nyújtja. Az egyes lemeztípusok
közötti felbontásbeli különbség pedig a munkák ill. nyomdák jelentős részénél
nem mérvadó, hiszen a legrosszabb minőséget nyújtó fotopolimer lemezek
is nagyjából megfelelnek a hagyományos technológiával és lemezekkel elérhető
minőségnek 70 vonal/cm-es felbontásukkal. Tegyük szívünkre a kezünket -
ez általában nem elég?
A beruházáskor gyakran háttérbe szoruló, de a termelés folyamán mindjárt
előtérbe kerülő pont a megbízhatóság. Ne feledjük, a CtP-vel percek alatt
tudunk a digitális anyagból a gépindulásig jutni, de csak akkor, ha minden
működik! Itt kell figyelembe vennünk azt is, hogy a CtP rendszer nem csupán
egy lemezmásoló. Előnyben van, aki a filmlevilágítás során már házon belül
megtapasztalta digitalizálódó világunk buktatóit, de sok nyomda felülemelkedve
a számítástechnikainak aposztrofált problémákon csak hozott filmből dolgozott/dolgozik.
Ők most szembesülnek azokkal a problémákkal is, amit a digitális munkafolyamat
és anyagfogadás jelent, s ehhez járulnak még a CtP levilágító esetlegesen
előforduló hibái. Kezdünk elveszni a technikában: Szoftver? Hardver? Úristen,
ki segít most rajtunk és mikor?
Tehát a CtP bevezetésének egyik legalapvetőbb feltétele a megbízható,
gyorsan és hatékonyan reagáló szervizháttér. Lassan alapelvárás, hogy a
berendezés szoftver szinten on-line módon, akár internetkapcsolaton keresztül
diagnosztizálható, szervizelhető, tesztelhető legyen, illetve a felhasználó
pl. egy webkamera segítségével megmutathassa az éppen hibásnak tűnő részt
a távolban a notebook-ja fölé görnyedő szervizmérnöknek. Így elvárható,
hogy a szervizes, ha véletlenül nem sikerül a távgyógyítás, felkészülten,
a megfelelő alkatrészekkel felpakolva induljon ügyfeléhez. Tekintetbe véve
a magyarországi autópálya-ellátottságot néha nagyon hasznos, ha egy kiszállást
nem kell megismételni csak azért, mert otthon maradt valami...
A termelés ára szintén kritikus kérdés, amely gyakran ad lehetőséget
egy-egy tényező kiemelésére, ami az adott technológia behozhatatlan előnyét
hivatott bizonyítani. Ne felejtsük el, hogy nem csupán a lemez és a vegyszer
költségével kell számolnunk - húzós tételeket jelent például egy lézercsere
is! Nem véletlen, hogy az elmúlt egy-két évben a violet technológia rohamos
előretörését tapasztaljuk, hiszen már van olyan gyártó, aki 3 év lézergaranciával
árulja violet-lézeres termékeit! Emellett a CtP lemezárak az utóbbi időben
(persze típustól függően) folyamatosan csökkennek, már jóval a film+hagyományos
lemez együttes ára alatt vannak. Talán érdemes egy technológiai trendet
mutató diagramot megtekinteni:
Violet és termál CtP lemezek felhasználása a világon 2002-ben
A táblázatból jól látszik, hogy az európai piac a violet technológia
felé mozdul el. A violet technológiát használó berendezések olcsóbbak,
működésük megbízható, az alkalmazott kellékanyagok ára kedvezőbb a termálhoz
képest.
Ha elmondhatnánk, hogy a magyar nyomdaipar szereplői elég tőkeerősek
ahhoz, hogy mindig a számukra optimális megoldást válasszák, és biztos
perspektivikus jövőképpel rendelkeznének, szót sem kellene ejteni a negyedik
pontról. Sajnos sokszor a kényszer szül egyes döntéseket, elég nehéz a
jövőben, esetleg csak évek múlva forintra (vagy euro-ra) váltható előnyökért
ma nagyobb összeget beruházni. Pedig saját kockázatunkat csökkenthetnénk
például olyan beruházással, ahol, mondjuk a ma előre látható trendek megváltozása
esetén könnyűszerrel, alacsony költséggel térhetnénk át egyik lemeztechnológiáról
a másikra és viszont.
Biztos azonban, hogy a CtP technológia bevezetésének a valós technológiai
előnyök mellett óriási jelentősége van marketing szempontból. Ki ne hallotta
volna már ma is néhány reménybeli megrendelőjétől a kérdést, van-e digitális
anyagfogadás és CtP? A világ e felé halad, a megrendelőink pedig nemcsak
az árak lenyomásával, de technológiai presszióval is ,,könnyítik'' helyzetünket.
Végezetül egy adalék: merre tart a világ.
A CtP piac jelenlegi helyzete, várható tendenciák
|