Jóllehet jelentős különbség van aközött, hogy nyomtatásra vagy webre tervezünk valamit, a jó design készítésének számos olyan alapelve van, amely mindkettőre vonatkozik. A rácsok (grids) a kiadványok tervezésének támaszai. Ugyanakkor jól működnek az interneten is. E láthatatlan elemek segítenek bennünket abban, hogy elhelyezzük az egyes elemeket az oldalunkon, oldalainkon. Nem jelennek meg a nyomtatványokon, ugyanakkor hatásuk jól érzékelhető a szövegoszlopok szélességében, a fotók körül üresen hagyott terület nagyságában vagy éppen az ismétlődő elemek konzisztens elhelyezésében az újságok (vagy a honlapok) oldalain. A rácsok a guideline-ok sorozatai, amelyek meghatározzák a dokumentum margóit, az oldal elemei (főcímek, szöveg, fényképek stb.) közötti távolságot, s segítenek abban, hogy hova tegyük anyagainkat egy üres oldalon. A Smashing Magazine igen behatóan foglalkozik a témával Designing With Grid-Based Approach címmel... a teljes írás angolul>>
 
 

- A képfelbontásról
(The Truth About Resolution)
(Lesa Snider King, creativepro.com)

Mi is az a képfelbontás? Megváltoztathatjuk-e anélkül, hogy rosszabbodna a minőség? Mekkorára van szükség? A felbontás - amennyiben az egy képre vonatkozik - az egy egységnyire eső pixelek számát jelzi. Egy a nyomtatásban használt mértékegység, s az egy hüvelyknyi területen található pontok számára jelzi, angol rövidítéssel dpi-ben (dots per inch). Kialakulásának oka, hogy a nyomdászok pontokat nyomnak, ezek azok, amikből a kinyomott képek összeállnak. Amikor a felbontás a képernyőre vonatkozik - monitor, tv, plazma vagy projektor - akkor annak mértékét az 1 hüvelykre eső képkockák számában határozzák meg - ez a ppi (pixels per inch). Ez szintén igen szemléletes, hiszen a képet itt piciny színes kockák alkotják. A felbontás nagysága tehát tulajdonképpen azt jelzi, milyen közel helyezkednek el egymáshoz a pixelek. Egy kép felbontásának a növelése azt jelenti, hogy a képkockákat még szorosabban ,,csomagolják össze'', s ennek eredményeképpen egy kisebb méretű, de jobb minőségű kapunk. Csökkentése - értelemszerűen - az ellenkezője: nagyobb fizikai méret - rosszabb minőség. A probléma ott van, hogy igazából csak a nyomtatók azok, amelyek a szemünk segítségére lehetnek. Látószervünk számára a monitoron lévő 72 ppi-s kép ugyanolyan, mint a 600 ppi-s. A printereket viszont nem gátolja az emberi szemgolyó, s így ki lehet használni a 72-esnél nagyobb felbontás előnyeit is. (Természetesen a szkennerek is képesek erre, de ez egy másik történet.) A gyönyörű nyomathoz szükséges felbontás nagysága magától az eszköztől függ. Például az inkjet nyomtatók már egész jó munkára képesek 225-250 dpi-nél, viszont a nyomdák legalább 300 dpi-t kérnek. Egy napilapban elhelyezett színes hirdetés 150-200 dpi-t követel meg. Ugyanez mondható el a fekete-fehér lézer nyomatók esetében. Ahhoz azonban, hogy teljesen biztosak legyünk a saját berendezésünkben, készítsünk néhány tesztet. Amennyiben pedig más nyomtatja ki az általunk elkészített képet, kérdezzük meg, hogy milyen felbontásra van szüksége. Természetesen, sokkal kevesebb a gond azon képek esetében, amelyek soha nem kerülnek nyomtatásra (internet, E-mail, számítógépes prezentációk)... a teljes írás angolul>>
 

- Hét stratégia az ügyfelek jobb kiszolgálása érdekében
(The Art of Business: Seven Strategies for Better Customer Service)
(Eric J. Adams, creativepro.com)

Sokkal könnyebb megtartani a régi ügyfeleket, mint újakat szerezni. Ehhez pedig a legjobb út az ügyfelek minél jobb kiszolgálása. A kreatív szakemberek világában ez a professzionalizmus megtapasztal(tat)ásánál és a kiváló kreatív termékeknél kezdődik. De nem áll meg itt. Igazán jó szolgáltatásról akkor beszélünk, ha elébe is megyünk az ügyfél igényeinek. Íme hét stratégia arra, hogy olyan kapcsolatot építsünk ki a klienssel, hogy az vissza is térjen hozzánk: 1. Ismernünk kell az ügyfeleinket! Az egy dolog, hogy útjára indítunk egy honlapot vagy kinyomtatunk egy brosúrát, s megint más, hogy időt fordítunk arra, hogy megismerjük az ügyfél tevékenységének minden oldalát, a vásárlóit, a versenytársait és magát a gazdasági ágazatot is. Ezt az extra munkát nem fogják megfizetni, de segít abban, hogy megfelelő és érdekfeszítő terméket állítsunk elő. Ugyancsak segítsünkre van abban, hogy megérezzük, mire is van megbízónknak szüksége, illetve hogy ajánlatot készítsünk a jövőbeni projektekre. És még egy jó ok arra, hogy ismerjük meg jól az ügyfelünket: az emberek azokkal szeretnek dolgozni, akik ismerik az ő munkájukat. Minél többet tudunk az ügyfelünkről, annál értékesebb partnerei leszünk. 2. Tegyünk magunkat egyedivé! Természetesen minden ügyfél azt akarja, hogy egy professzionális termék készüljön el a megadott határidőre, s versenyképes áron. Ezen felül a kliensek szükségletei nagyban különbözhetnek. Saját irodájukban akarnak találkozni velünk, vagy beérik a telefonos kapcsolattal? Kérnek-e extra kreatív fogódzókat, vagy mindent a saját kezükben akarnak tartani? Próbáljuk meg behatárolni minden egyes ügyfelünk egyedi igényeit, s tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy kielégítsük azokat. Ne féljünk feltenni az ilyen és ehhez hasonló kérdéseket: Mi a célja a projektnek? Hogyan fogja mérni a sikert? Hogyan szeret dolgozni? 3. Teremtsük meg az együttműködés ,,hídjait''! Nem számít, milyen brilliánsak vagyunk, ha az ügyfél nem tud elérni bennünket, akkor nem lesz elégedett velünk. Ez nem azt jelenti, hogy 7 napon át napi 24 órában kell a telefonhívásokat várnunk, hanem azt, tegyük lehetővé, hogy többféleképpen is fel tudják venni velünk a kapcsolatot. Használjuk az azonnali üzenetküldést, a web konferenciát, a megbízó saját internetes felületén küldhesse el anyagait (stb.). Amikor megtaláltuk a megfelelő eszközöket, és integráltuk is őket a munkafolyamatunkba, már a kapcsolatépítés kezdeti szakaszában is említsük meg őket. Minél jobb az elérhetőségünk, annál jobb lesz a megítélésünk is... a teljes írás angolul>>
 

- A szürkeárnyalatú maszkokról
(About Grayscale Masks)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)

A maszk alapvetően egy szürkeárnyalatú bitmap kép. A képek tiszta fehér árnyalatai jelentik az eredeti képnek azokat a részeit, amelyek 100%-ban védettek. A tiszta fekete területek pedig azt, amelyeket teljesen kimaszkoltak vagy töröltek. A szürkék pedig azt jelzik, amelyek részben védettek. Számos képszerkesztő szoftver teszi lehetővé, hogy a maszkokat szürke árnyalatú képként mentsük el. A cikk folytatásában ezt fejti ki bővebben a szerző. Az illusztrációban egy maszk látható, s az, hogyan kerül interakcióba egy képpel. Hasonlítsuk össze a maszkolt képet a maszkkal! Figyeljük meg, hogy a maszk fehér területei 100%-osan átlátszatlanok (opaque) a maszkolt képben. A fekete részek 100%-ban transzparensek. A szürkék pedig kicsit elmosódnak a részleges transzparenciában. A maszknak nem kell feltétlenül egy különálló képnek lennie. A legtöbb szoftver lehetővé teszi, hogy a maszkot közvetlenül a képre fessük. Ez ugyanazon a módon hajtható végre: ha maszk módban feketével festünk, akkor a kép alatta lévő rétegei kitörlődnek. Fehérrel történő festés esetén mindezt visszanyerjük, szürkeárnyalat esetén pedig részleges transzparenciával dolgozhatunk. Amikor maszk módban festünk, a maszk általában rubinban jelenik meg. Néhány program azt is lehetővé teszik, hogy ezt a színt megváltoztassuk... a teljes írás angolul>>
 

- Keresés a nagy PDF file-okban
(Search Faster in Large PDFs)
(Anne-Marie Concepcion, DesignGeek e-zine)

Ugye ismerősen hangzik? Megnyit egy nagy PDF file-t, amelyben nincsenek könyvjelzők, nincs linkelt TOC, viszont gyorsan meg kell keresni az önt érdeklő részt. Google-on alapuló ösztönünk azt súgja, hogy azonnal használjuk a Find-ot (Command/Control-F), s a mezőbe írjuk be a keresett szót vagy kifejezést. Az Acrobat (vagy az Adobe Reader) az első néhány találatot gyorsan megtalálja, a folyamat azonban hamar lelassul. Egy kis üzenet jelzi, hogy ,,Searching 342 of 575... 343 of 575... 344... 345... 346...''. Két perccel később még mindig a találatra várva hipnotizáltan bámulhatja a képernyőt: ,,517 of 575... 518... 519... 520...''.  Az Acrobat Pro 8-as verziójával egy kis utasítás kiválasztásával mindennek véget vethetünk, s azonnali találatot kapunk még a legnagyobb PDF-ek estén is. Az Acrobat Pro-val egy PDF tartalmából teljes-szövegű  indexet készíthetünk, és (ez újdonság a 8-as változatban)  beágyazhatjuk a PDF-ben. Ezt követően a Find vagy Search (Acrobat vagy Reader) utasításra ennek az indexnek s nem a PDF-nek a keresése indul meg. Mivel az index file sokkal kisebb, a művelet sokkal gyorsabb, s mivel az index azt is tudja, hogy az adott szó melyik oldalon jelenik meg, így az eredmény ugyanolyan, mint a korábbiak esetében. Elkészítéséhez az alábbi utat kell követni: Advanced> Document Processing> Full Text Index with Catalog)... a teljes írás angolul>>
 

- A Serif Inc-ről
(Serif, Inc.)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

A Serif cég asztali nyomdai és internetes célokat szolgáló kiadványszerkesztő és grafikai szoftvereket ad ki. Az 1990-as években a cég terméke, a Serif PagePlus volt az első, amely versenyre kelt az olyan drágább programokkal, mint például a PageMaker. Napjainkban a Serif dtp-, web-tervező-, fotószerkesztő- és illusztrációs alkalmazásokat készít Windows operációs rendszerre. Ezek közül a legismertebb a Serif PagePlus. X2-es verziója már igazoltan Microsoft Windows Vista kompatibilis nagyteljesítményű, ugyanakkor még mindig elérhető árú kiadványszerkesztő- és PDF megoldást. Gyakran hasonlították össze a Microsoft Publisher-rel és más hasonló, fogyasztói szintű dtp-alkalmazásokkal. A PagePlus napjainkban inkább az Adobe és a Quark szoftvereihez mérhető. A Serif portfoliójában található még például a PhotoPlus, amely a cég digitális képszerkesztő válasza a Photoshop-ra. A DrawPlus egy vektoros rajzoló csomag és a sort lehetne folytatni tovább... a teljes írás angolul>>
 

- Hogyan készíthetünk PDF file-okat QuarkXPress-szel?
(How To Make PDFs from QuarkXPress for your Desktop Printer)
(Elisabetta Bruno, desktoppub.about.com)

A QuarkXPress-nek a 6-osnál korábbi verzióival nem lehetett nagy felbontású képeket asztali nyomtatón kinyomtatni. Tehát amennyiben szükségünk van egy proof-ra, vagy meg kívánjuk tekinteni, hogyan fognak az adott képek az ofszet nyomtatásban megjelenni, az egyetlen lehetőség PDF-file kész-tése. A QuakrXPress kiegészítéseként szükségünk van egy PDF-készítésre alkalmas szoftverre, például az Adobe Acrobat Professional-re. Ez a cikk lépésről-lépésre bemutatja a teljes munkafolyamatot. A szerző a Quark Mac-es változatát és az Adobe Acrobat 4.0-t használta. 1. Konvertáljuk át az összes képünket RGB-vé. A legtöbb asztali nyomtatót úgy tervezték, hogy átkonvertálja az RGB képeket CMYK-vá, tehát problémát fog okozni, ha eleve CMYK képet küldünk. Győződjünk meg tehát arról, hogy minden képünk RGB-e (és tartsuk meg az eredeti kép file-ját). 2. Az Apple Menu>Chooser funkciójánál válasszuk ki az AdobePS driver-t. Amennyiben Acrobat Professional-lel rendelkezünk, az AdobePS meghajtót a szoftverrel együtt megkaptuk. Amennyiben nem, úgy letölthetjük azt az Adobe honlapjáról. 3. (Csak QuarkXPress 5 esetén) Menjünk vissza a QuarkXPress dokumentumunkba, és válasszuk ki az Edit>Preferences funkciót. Itt az Application>PDF-nél válasszuk ki a Distill immediately-t. 4. Válasszuk ki a File>Print utasítást. Egy párbeszéd ablak jelenik meg, ahol nyomjuk le a Page Setup gombot. Egy másik ablak jelenik meg. Válasszuk ki a Printer choose Create Adobe PDF-et. 5. Menjünk a Printer-hez. Válasszuk ki a General-t. Győződjünk meg arról, hogy a Destinanation-nél a File van-e kiválasztva... a teljes írás angolul>>
 

- A Quark Print Collection-ről
(Quark Print Collection)

A Quark Print Collection egy a prepess céljára, a QuarkXPress 7-hez és az Adobe Acrobat 7-hez kifejlesztett eszközcsomag. Intuitív interfésze lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy gyorsan és egyszerűen készítsék el a natív QuarkXPress dokumentumok kilövését. A különböző beállítások fölötti kiváló ellenőrzési lehetőség biztosítja a rugalmasságot és a minőséget. A munka pontossága, a veszteség elkerülése érdekében előnézeti lehetőség is rendelkezésre áll. A hatékonyság maximalizálása érdekében a gyakran használt beállítások elmenthetők, s bármikor előhívhatók, illetve másokkal meg is oszthatók. Emellett a Quark Print Collection a 7-es verzióhoz írt XTension-öket is tartalmaz, amellyel akár egyedi nyomdai jeleket is készíthetünk, mint például regisztrációs célokat, szín bar-okat vagy akár logókat is... a teljes írás angolul>>
 

- Transzparens képek használata az Interneten és nyomtatásban
(Using Transparent Images on the Web and in Print)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)

Szóval gondosan eltávolította egy kép hátterét, s most valahol máshol kívánja használni a részlegesen transzparens képet. Mi a teendő? Hát igen, a válasz nem egyszerű - attól függően, hogy mi lesz a felhasználás területe. Nézzük meg a lehetőségeket! Photoshop-ból: amikor Photoshop-ban dolgozik, ellenőrizze le a Help menüben található Export Transparent Image Wizard-ot. Egy sor kérdést fog feltenni, s a folyamat végén a megfelelő formában fogja a képet exportálni. Olyan kiadványszerkesztő programokból mint az InDesign, QuarkXpress vagy PageMaker. Három lehetőségünk van: Adobe natív PSD formátum, EPS-ek vagy alfa-csatornák. A PSD az Adobe alkalmazások esetében megtartja a transzparenciát, így ha mindig a cég szoftvereit használjuk, nyugodtan használhatjuk a Photoshop natív PSD formátumát. A legtöbb dtp-szoftverek támogatják a beágyazott path-okat (EPS-eket). Amikor ezeket használjuk a transzparenciához, az izolált objektumoknak erős szegélyei lesznek. Nincs részleges transzparencia.. Az alfa csatornák bitmap maszkok, amelyek a szürke árnyalataiként definiálják a transzparenciát. Amikor kiadványszerkesztő programban használjuk őket, ez a TIFF formátum az ajánlott az alfa csatornás transzparenciával rendelkező képekhez. Web-re: három lehetőség áll rendelkezésre: GIF, PNG vagy a ,,JPEG-gel történő hamisítás''. A GIF az eredeti, transzparenciát támogató web-es formátum. Az a probléma vele, hogy a színpalettát nem több, mint 256 színre redukálja, ami színeltolódást, poszterizációt, torzítást okoz pl. a fényképeknél... a teljes írás angolul>>
 

- A perszonalizációról
(A Simple Self-Mailer... Or Is It?)
(Frank J. Romano, Digital Printing Council)

A Designing4Digital-tól átvett cikkben a szerző a Novartis Seeds egy kiadványán keresztül mutatja be a direct mail világát a kiadványkészítés szemszögéből. A perszonalizációnak két fajtája van. Az első szint az egyszerű megszemélyesítés. Itt az üzenetet (levelet, brosúrát stb.) kapó látja a nevét a borítón, s a belső oldalakon is található személyre szóló üzenet. Ugyancsak megtalálhatjuk itt a forgalmazó (vagy az ügynök) nevét is. A címzés a hátsó oldalon történik, így borítékra sincs szükség. A következő szint: a belső (3-5.) oldalak hat terméket írnak le. A fényképet és a szöveget egy a címzettek által is ismert adatbázisból vették. Több, mint 90 termékből és 28 fotóból lehet válogatni - - valamennyi elemet speciálisan a fogyasztó gazdálkodási tevékenységére szabtak. Akár még a traktor színét is aszerint lehetne meghatározni, hogy a farmernek milyen van, vagy milyet szeretne. Minden egyes szöveg blokk és minden egyes kép úgy készül, hogy egységnyi helyet töltsön be az oldalon. Ez komoly előkészületeket igényel. Elsőként a design-t kell megtervezni, majd a szöveget, hogy kitöltse a területet. Ügyelni kell az egységes tipográfiára is... a teljes írás angolul>>
 

- Bitmap logó vektorrá történő konvertálása CorelDRAW-ban
(Converting a Bitmap Logo to Vector in CorelDRAW)
(Foster D. Coburn, Unleash.com)

A CorelDRAW-felhasználók által feltett egyik leggyakoribb kérdés az, hogyan kell használ a Corel OCR-TRACE alkalmazását grafikák bitmap-ből vektorossá történő átkonvertálásához. A szerző szerint a válasz egyszerű, kerüljük el az OCR-TRACE-t. E cikk megmutatja, mi is erre a legkönnyebb módon. Az írásban bemutatott módszer a CorelDRAW 3 és 8 közötti verzióiban működik. A probléma a bitmap képek beszkennelésével részben az eredeti grafika minőségéből adódik. Nem úgy tűnik, hogy az ügyfelek megértenék, a végtermék nagyban függ attól, hogy milyen minőségű grafiká(ka)t adnak át. Ebből kifolyólag munkánknak mindig azzal kell kezdődnie, hogy elmagyarázzuk ezt nekik. Mutassunk példákat jó és rossz grafikára egyaránt! Magyarázzuk el, hogy a jó grafikával időt takarít meg nekünk, s így pénzt takarít meg saját magának! S nem csak pénzt takarít meg, hanem jobb minőséget is kap. Ez persze független attól a módszertől, ahogy a szükséges konverziót végezzük. Mégis mindannyian tudjuk, hogy az ügyfelek azt szeretik, ha ideadják egyik névjegyüket, s nekünk kell ebből ,,kinyerni'' a logót. Amennyiben a grafika kétszínű (fekete és fehér) győződjünk meg arról, hogy a szkennelést ennek megfelelően állítsuk be. Ennek eredményeképpen a file-méret kisebb lesz, a több szürkeárnyalatú információval pedig nem érünk semmit. A szkennelést a berendezésünk által megadott legnagyobb optikai felbontással végezzük! A legtöbb desktop szkenner 300 és 600 dpi közötti felbontásra képes. Ne használjuk az interpolálás lehetőségét, mert ezzel nem tudunk a minőségen javítani! Ezt követően be kell importálni a bitmap-et a CorelDRAW-ba. A CorelDRAW 3 és 7 közötti verziói valamelyikét használóknak egy új réteget kell létrehozniuk, s be kell importálniuk a képet ebbe. A kiválasztott bitmap-pel kattintani kell a jobb egérgombbal egy világosabb színre a színpalettával. A szerző a cikkben látható mintán a vöröset használta. Ezzel minden, ami az eredeti logón fekete volt, most vörösre változott. Ezzel sokkal könnyebb megtekinteni munkánk eredményét... a teljes írás angolul>>