Van néhány régi grafikám, amelyeket szeretnék használni, de nem találok olyan programot, amellyel meg tudnám nyitni őket. Van valamilyen megoldás a napjainkban használt formátumúvá (pl. JPEG, TIFF vagy BMP) konvertálásukra? A cikk szerzőjének gyakran teszik fel ezt a kérdést. Amennyiben van hozzáférése ahhoz a szoftverhez, amellyel létrehozták a képet, az első lépés az, hogy megnyitja azt, s megkeresi a Mentés másként vagy az Export parancsot. Amennyiben a program nem áll rendelkezésre, próbálja meg megnyitni az XnView vagy az IrfanView segítségével. Mindkét ingyenes képnéző program szépszámú formátumot támogat. Amennyiben valamelyikkel sikerül a képet beolvasni, itt is használja a Save as funkciót, sőt lehetőség van kötegelt konverziót is végrehajtani. Amennyiben ezek sem tudják megnyitni a képet, az is előfordulhat, hogy a kérdéses file nem is grafikus. Végső esetben az is megoldást jelenthet, hogyha az ön gépén fut a képet létrehozó program, akkor azt akkorára nagyítja, hogy betöltse a képernyőt, s egy képernyőlopóval készít egy screen shot-ot. Ha ez sem vezet eredményre, akkor kérjen segítséget egy internetes fórumon.... a teljes írás angolul>>
 

- Használja a Group Shot-ot a hibátlan csoportképekhez!
(Use Group Shot for Flawless Group Photos)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)

Ugye már megtörtént önnel? Számos felvételt készített egy csoportról remélve, hogy lesz köztük egy igazán jó. Majd amikor letöltötte azt a számítógépére, azt tapasztalta, hogy az egy-egy emberről készített legjobb fotók mind más-más képen vannak. A Microsoft felismerte ezt a problémát, és kifejlesztették a Group Shot-ot. Használata egyszerű: valamennyi fotót be kell olvasni a szoftverbe, majd húzzon egy téglalapot valamelyik arc köré. A Group Shot megjelentet egy filmcsíkot, amelyen valamennyi képnek az ily módon kiválasztott területe látszik. Nincs más teendő, mint kiválasztani a legmegfelelőbbet, s rákattintani az Add to Composite gombra. A folyamatot annyiszor kell megismételni, ahány szereplője van a fényképnek. Amennyiben elégedett a végeredménnyel, elmentheti egy alacsony felbontású képben, vagy JPEG formátumban exportálhatja az eredeti felbontásban. A program ingyenesen letölthető (1,3 MB), de csak Windows XP-n fut... a teljes írás angolul>>
 

- A szerzői jogokról
(The Art of Business: Do Unto Others)
(Eric J. Adams, creativepro.com)

Ha a szerzői jogok megsértését minden egyes esetben büntetnék, állandóan csak a bíróságra járhatnánk. E cikkben a szerző megmutatja, hogyan lehetünk fair-ek és tiszták ebben a kérdésben. Tegyük fel, hogy egy kiadványt vagy egy honlapot készít, s egy olyan anyagot akar felhasználni, amelyet valaki más készített: grafikát, fényképet, szöveget, zenét, Flash animációt, bármi mást. Ez törvényes? Valószínűleg nem. Meg akarja próbálni? Richard Stim, ügyvéd, a kiváló alapmű, a Getting Permission: How to License & Clear Copyrighted Materials Online & Off c. könyv szerzője szerint Amerikában a merész vállalkozónak ez akár 64.000 dollárjába is kerülhet. Azt javasolja, az a legjobb, ha engedélyt kér mindenre. Mielőtt esetleg mégis enélkül használja fel az anyagot, tegyen fel magának néhány kérdést annak érdekében, hogy az erkölcsi kérdések mellett a kártérítési kötelezettség kockázatát is felmérje. Fel tudja-e ismerni a szerzői jog tulajdonosa a védett anyagot? Fogják-e a végterméket széles körben reklámozni, van-e esély arra, hogy a jogtulajdonos látni fogja azt? Törődni fog-e egyáltalán vele? Ha ezen kérdések bármelyikére a válasz igen, akkor kétszer is gondolja meg, mielőtt engedély nélkül felhasznál bármit is. De olvassa tovább, mert megmaradhat a szolid legális keretek között... a teljes írás angolul>>
 

- Plakátok, amelyek megállítják őket az utcán
(Posters That Stop Them On the Street)
(Sessions.edu)

A plakáttervezés valódi kihívást jelent a grafikusoknak. A reklámtól egy esemény promóciójáig vagy akár közcélú hirdetményig sokféle oka lehet kifüggesztésüknek. A kihívás ebben az, hogy úgy kell használni ezt az egyszerű, kétdimenziós médiumot, hogy megragadja a figyelmet, informáljon, és motiválja az embereket. Ezt könnyű mondani, de megvalósítani annál nehezebb. A kompozíció bizonyos alapelveinek - egység, egyensúly és ritmus - betartása segíthet abban, hogy megállítsuk a járókelőket. A pdf formátumban letölthető cikk pedig illusztrációk és példák bemutatásával abban segít bennünket, hogyan ültethetjük át ezeket az elveket a gyakorlatba, hogyan készíthetünk valóban hatásos plakátokat... a teljes írás angolul>>
 

- A Linotype Matrix 4.2
(Mergenthaler Edition Releases Second Issue of the New Linotype)

A Linotype Matrix magazin formátumú elmúlt évi kiadásán is felbuzdulva, a Mergenthaler Edition megjelentette a klasszikus tipográfiai folyóirat második kiadását. A Linotype Matrix Issue 4.2 informatív betekintést nyújt a tipográfia történetébe. Hangsúlyozott figyelmet szentel a nagy 20. századi betűtervező, William Addison Dwiggins munkásságára. A 64 oldalas, gazdagon illusztrált kiadvány olvasói olyan cikkeket olvashatnak, amelyeket napjaink tipográfiájának legnagyobb tehetségei írtak. Például az író és tipográfus, John D. Berry felkutatta a Deberny & Peignot betűkészítő műhely hagyatékát, s az említett Dwiggins-cikk a betűtervező és tudós Paul Shaw nevéhez fűződik. Emellett az elismert betűtörténész, Sylvia Werfel mutatja be, a betűrendszerek hogyan tették a szövegek tervezését könnyebbé. 2006 ugyanis egyben W. A. Dwiggins halálának 50. évfordulója is. Paul Shaw jelenleg dolgozik a róla írt doktori disszertáción (Columbia Egyetem). Dwiggins az első nagyobb designer volt, aki a New York-i Mergenthaler Linotype Co-nak dolgozott, s ő volt a felelős az olyan betűtípusok megtervezésért mint a Metro, Electra és a legjelentősebbért, a Caledonia-ért. Mivel ez egy a tipográfiának szentelt magazin, a tartalom mellett nagyon ügyeltek a vizuális megjelenésre is. Shaw cikkét többtucatnyi Dwiggins-től származó illusztráció, rajz, és betűtípus-minta színesíti, míg a borítót és a periferiális oldalakat a Caravan Borders fontból készített ornamentika dekorálja. Egy reprint is található benne, egy két oldalas megemlékezés, amely nemsokkal halála után, 1957-ben jelent meg az eredeti Linotype Matrix-ban... a teljes írás angolul>>
 

- Mielőtt megvenné a PANTONE Color Guide-okat
(Before You Buy PANTONE Color Guides)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

A PANTONE Matching System (PMS) a vezető spot color nyomtatási rendszer az Egyesült Államokban. A Pantone Inc. egyaránt árusít útmutatókat a spot és a process (CMYK) színes nyomtatáshoz. Aki először akar ilyet vásárolni, azt elárasztják a könyvek különböző variánsai. Íme mindaz, amit az informált vásárláshoz tudni kell ezekről a kiadványokról. 1. Fan-Guides: hasonlít azokhoz a csíkokhoz, amelyeket a lakberendezési áruházakban láthatunk. A színek mintáját és megnevezését tartalmazza. A csíkokat egyik végükön egymáshoz kapcsolják, úgyhogy akár legyezőszerűen is széthajthatóak. 2. Binders / Chips: Háromgyűrűs iratrendező. 3. Coated / Uncoated / Matte Stocks: azt mutatja meg, hogy a különböző papírtípusokon hogyan jelenik meg az adott festék. A cég néhány olyan útmutatót is forgalmaz, amely a színeket speciális felületen, pl. fólián vagy filmen is megmutatja. 4. Formula / Solid Spot Color: több, mint ezer spot színt tartalmaz. Van olyan speciális kiadvány is, amely azt mutatja meg, hogy az adott PMS színnek melyik a legközelebbi CMYK megfelelője, de olyan is, amely a metál színekre, a pasztellekre vagy az árnyalatokra helyezi a hangsúlyt. 5. Process Color: egyszerűsíti a process színek kiválasztását a 4-színű CMYK nyomtatáshoz. Létezik pl. SWOP és EURO, tehát az USA-ban és Ázsiában, ill. az Európában használatos szabványoknak megfelelő kiadása is. 7. Digital Guides: ez a legújabb változat, több, mint 1.000 PANTONE spot színt hangol össze process megfelelőjének, ill. a Xerox DocuColor 6060 digitális nyomtató által produkáltnak. 8. Régi vagy használt könyvek: ezeknek a kiadványoknak az ára csábító, de az új könyvek a jobbak. A színek az idő múlásával megfakulnak, s így ezek már nem teszik őket alkalmassá a mindennapi munkához. Természetesen nem tartalmazzák a cég által végrehajtott változtatásokat. 9. Computer Simulation: színpaletták az Adobe Photoshop, InDesign, QuarkXPress és más szoftverek használatához. Fontos, hogy a monitorunk megfelelően legyen kalibrálva, ugyanakkor egyszerű szimulációk. A szerző szerint a nyomtatott változat jobb... a teljes írás angolul>>
 

- A díjazásunk megállapítása
(The Art of Business: Setting Your Rates)
(Eric J. Adams, creativepro.com)

Egy tárgyalás során nem érhetjük el a legjobb árat úgy, hogy nem is tudjuk, mi lenne számunkra a legelőnyösebb? Mennyit kell keresnünk 1 óra alatt? Mennyi a fair nyereségi ráta? Hogyan vesszük figyelembe a vakációt és nyugdíjaskort? Hogyan érvényesítsük egy új berendezés tőkeigényét? Hogyan állapíthatjuk meg a díjazást úgy, hogy ne rugaszkodjunk el a (piaci) valóságtól? Ebben segíthetnek a különböző statisztikák. De azt tudni, hogy mit keresnek mások évente, csak az első lépés ahhoz, hogy meghatározzuk óradíjunkat. Az egyes grafikusok tudásszintje, rezsije (stb.) eltér egymástól. Ha ön egy szabadúszó, akkor ugyan nem kell gondolkodnia az alkalmazottak fizetéséről vagy egy nagyobb iroda költségeiről, de még így is akad számos tétel, amit figyelembe kell vennie. Talent is Not Enough: Business Secrets for Designers (kb. A tehetség nem minden: üzleti titkok szervezőknek) című kitűnő könyvében  Shel Perkins azt tanácsolja, hogy először adjuk össze az évi üzleti költségeinket. Ezek az alábbiak lehetnek: irodabérlés (vagy az otthoni munkahely arányos költsége), telefon, Internet-hozzáférés, üzleti biztosítás, hirdetés és reklám, utazás és program, professzionális szolgáltatások (könyvelő, ügyvéd), irodai beszerzések, amortizáció, adók és járulékok, egészségügyi biztosítás, más költségek. Ne vegyük bele az olyan külső szolgáltatások vagy anyagok igénybevételét, mint például a nyomtatás, kép licencének a megvásárlása, vagy adatbázis kiépítése. Ezeket külön jegyezzük fel, s számlázzuk ki ügyfeleinknek. Ezt követően tegyük meg ugyanezt a személyes kiadásainkkal. Ezek lehetnek (pl.) adók, járulékok, előtakarékosság, jelzálog vagy bérlet, étkezés, autó és szállítás, öltözködés, szórakozás, háztartási kiadások, egyéb kiadások... a teljes írás angolul>>
 

- Hogyan készíthetünk pontozott vonalakat Photoshop-pal? - a Paintbrush módszer
(How To Draw Dotted Lines With Photoshop - Paintbrush Method)
(From Sue Chastain, graphicssoft.about.com)

A Photoshop Brushes palettája számos fejlett opciót rejt. A közök szabályozásával például pontozott vonalakat is létrehozhatunk. A cikkben leírt módszer a guideline-okat és a Paintbrush eszközt használja fel.
1. Válassza ki a Paintbrush eszközt!
2. Amennyiben nem látszik, nyissa meg a Brushes palettát! (Windows -> Brushes) 
3. Kattintson rá a Brush Presets-re, és válassza ki a kívánt méretű és formájú ecsetet!
4. Kattintson a Brush Tip Shape-re, és állítsa be a közt (spacing) egy 100%-nál nagyobb értékre! Az előnézeti képben megtekintheti, hogy megfelelő-e a beállítás.
5. Mivel a Brush Tip Shape tulajdonságai panelben van, beállíthatja az átmérőt és a kívánt keménységet. 
6. A Brushes palettában klikkeljen a Scattering-re, s győződjön meg arról, hogy a szórás 0%-ra van beállítva!
7. Amennyiben nem látszanak, hívja be a vonalzókat! (View -> Rulers)... a teljes írás angolul>>
 

- Legyen a következő katalógusa művészi alkotás!
(Make Your Next Catalog a Work of Art)
(Frank J. Romano, PaperSpecs.com)

Egy hatásos katalógus sokkal több, mint képeknek és szövegeknek egy oldalra való odahintése. Ahhoz, hogy olyan készüljön, ami aztán eladásokat generál, stratégiai gondolkodást és jó tervezést kíván. Ebben segít az alábbi 9 lépés elsajátítása: 1. A katalógus egyenlő önnel. A katalógusnak úgy kell kinéznie, mint egy boltnak és egy honlapnak. Az olvasóknak ugyanazt a brand-érzést kell érzékelni, mint ahol és amikor vásárolnak. Ez több, mint a vállalati logók és színek egyszerű megjelentetése. A kiskereskedelmi-, a grafikai- és a web-designt úgy kell összehangolni, hogy biztosítsa a márka személyiségének egységes megjelenését. Nem a vevők feladata, hogy emlékezzenek önre. Az ön kötelessége és felelőssége, hogy biztosítsa azt, hogy ne felejtkezzenek el önről. 2. Az 1 négyzethüvelykre eső eladás kevésbé fontos. Sok katalógus-cég úgy határozza meg a kiadvány sikerét, hogy kiszámolja az oldal 1 négyzethüvelyknyi területe által generált forgalmat. Ez az arány nyújt ugyan valamilyen betekintést, de nem kell névértékén venni. Általában nem hoz nagyobb pénzügyi sikert, ha minél több árut begyömöszöl egy kiadványba. Valójában nagyobb sikereket érünk el, ha kevesebb tételt szerepeltetünk. 3. Gondolkodjon holisztikusan! Gondolja át a különböző médiumokban (pl. E-mail, direct mail, katalógus-levél, honlap stb.) való megjelenést. A katalógus csak egyetlen eleme az integrált marketing programnak. 4. Adjon lehetőséget a visszajelzésre! Mivel olyan sok megrendelés érkezik telefonon, vagy az Interneten keresztül, sokan azt gondolják, hogy a megrendelőlap nem szükséges. De a vásárlók szeretik a nyomtatott megrendelőlapok, hogy listázzák és szervezzék vásárlásaikat. Találja ki, hogyan vásárolnak a vevők, s szolgálja ki őket!... a teljes írás angolul>>
 

- A QuarkXPress 7 forgalomba hozatala
(QuarkXPress 7: An InDesign Expert Weighs In)
(Sandee Cohen, creativepro.com)

E cikk szerzője szkeptikusan ment el a QuarkXPress 7 forgalomba hozatalát bejelentő eseményre, de az mély benyomást tett rá. Nagyon mélyet! Nem csak azért, amit megtanult a programról, hanem azért is, mert jobban megértette, hogyan pozicionálja magát a Quark az Adobe InDesign-nal és az Adobe Creative Suite-tal szemben. Ez az írás nem egy áttekintés, az már megjelent a Creativepro.com-on (a szerzője Jay Nelson volt). Attól függetlenül azonban, hogy az olvasó QuarkXPress-t vagy Adobe InDesign-t használ, ez a cikk betekintést enged abba, hogy ki áll nyerésre a kiadványszerkesztői játékba. A QuarkXPress 7 forgalomba hozatalát bejelentő rendezvényre 350 főt hívtak meg a New York-ban lévő Puck épületbe. A teremben egyebek mellett helyet kapott több, mint 50 iMac, de megtalálhatók voltak a cég XTension-fejlesztő partnereinek kis standjai is. A nap a szoftver részletes bemutatásával kezdődött. Ebbe beletartozott az ún. szín-szint transzparencia is. (Szörnyű név, kitűnő ötlet - jegyzi meg a szerző.) A Quark Xpress 7-benn bárminek, amihez szín van hozzárendelve, lehet saját transzparenciája vagy vetett árnyéka. Ez azt jelenti, hogy miközben a szövegdoboz kitöltésének lehet transzparenciája, addig maga a szöveg maradhat szolid. Akár egyetlen karakternek vagy egy táblázat egyik cellájának lehet saját transzparencia-beállítása. Ez bakugrás az InDesign CS2-höz képest. (Talán ezért terjeszti az Adobe azt a hírt, hogy a CS3-ban lesz hasonló lehetőség - jegyzi meg a szerző.) E cikk írójának ugyancsak tetszett az a megoldás, hogy lehetőség van arra, hogy egy adott oldal egyes részein más és más dolgozzon... a teljes írás angolul>>