A poszterizáció egy olyan effektus, amely korlátozott szín palettát és tónus skálát használ. Az ily módon készített képnek nincsenek árnyalt gradiensei és folyamatos tónusai, az egyik színből a másikba történő átmenet nem egyenletes. Maga a poszterizáció lehet szándékos vagy véletlen. Ez utóbbinál csíkot vagy váratlan színeltolódást tapasztalhatunk. Akkor fordulhat elő, amikor nem megfelelő képszerkesztést végeztünk, vagy nem volt megfelelő a fényképezési ill. a szkennelési technika. Egy kép GIF-be, ill. más, limitált szín palettával rendelkező formátumba történő konvertálása szintén eredményezhet poszterizációt.  Másfelől szándékosan is alkalmazhatjuk ezt az effektust, pl. akkor, amikor stilizált vonalas képet akarunk készíteni, vagy egy impresszionista festmény hatását akarjuk kelteni. Az Adobe Photoshop, a Corel Photo-Paint vagy más képszerkesztő szoftver segítségével ma már néhány klikkeléssel megvalósíthatjuk ezt... a teljes írás angolul>>
 

- Milyen információ kerüljön egy névjegyre, és hova?
(What information should go on a business card and where?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Az üzleti névjegyek számos célt szolgálhatnak, de ezek közül az elsődleges az, hogy elmondjuk, mit csinálunk, és módot nyújtsunk a kártyát megkapónak, hogy felvegye a kapcsolatot velünk. Legalább a névnek és a kapcsolatfelvétel módjának (cím vagy telefonszám) szerepelnie kell rajta. Az elhelyezésére lehetőségek százai állnak rendelkezésre, de van néhány általánosan elfogadott irányelv arra, hogy hova tegyük az alapvető információkat. Kétséges esetben, vagy amikor még nem vagyunk eléggé gyakorlottak, követhetjük ezt a vezérfonalat. Orientáció: legáltalánosabban a horizontális tördelés az elterjedt. Név: akár a vízszintes akár a függőleges változatot használjuk, általában a név a legkiemelkedőbb szöveg a kártyán. Általában középre tesszük, vagy a névjegy felső felébe, s nagyobb vagy félkövér betűtípussal hangsúlyozzuk ki. Kapcsolat: a címadatokat általában a kártya alsó felében helyezzük el (balra, jobbra vagy középre). Az általunk elsősorban javasolt módot (telefonszám vagy E-mail) gyakran szintén kihangsúlyozzák. Tördelés: amennyiben logót is el kívánunk helyezni, kövessük az Ogilvy által ajánlott módszert, helyezzük azt a kártya bal felső sarkába... a teljes írás angolul>>
 

- A stock képek piaca 2005-ben
(Stock Market 2005: Market Sizing)

A TrendWatch Graphic Arts megjelentette stock képek piacának átfogó elemzését. A független felmérés során figyelembe vették a kreatív, az Internet, a kiadói és a grafikai piacot. A főbb megállapítások: a cégek 68%-a 2-4 stock képeket kínáló szolgáltatóval van kapcsolatban, csak 3% vásárol 5-től vagy annál többtől. 8%-nak csak egyetlen ügynökség a partnere. Csak a kreatívok 13%-a mondta azt, hogy a kereső motor pontossága fontos volt partnerének kiválasztásakor. A kiadók 75%-ának van 2-4 és 14%-ának csak 1 szolgáltatója. Az Internet design-nal és -fejlesztéssel foglalkozóknak ez utóbbi arány 48%, s 70%-uk vallotta azt, hogy a képek ára a legfontosabb szempont a partner kiválasztásakor... a teljes írás angolul>>
 

- Eltűntethetem-e a vízjelet egy képből?
(Can I Remove a Watermark from a Picture?)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)

Az emberek azért tesznek vízjelet a képre, hogy tudassák annak készítőjét, ill. azért, mert nem akarják, hogy bárki az ő engedélyük nélkül változtasson azon, vagy felhasználják azt.  A vízjelet szándékosan nehéz eltávolítani. A grafikai tervezésben, a digitális művészetben vagy éppen a fényképezésben való jártasság értékes valami, annak művelőit el kell ismerni, s kompenzálni kell őket idejükért és munkájukért. Ha használni akarjuk valaki más alkotását, akkor meg kell vásárolnunk, vagy legalább engedélyt kell kérni rá. Néhány grafikai szoftvert szintén tesz vízjelet a képhez akkor, amikor a próbaváltozat használjuk. Ebben az esetben meg kell vásárolnunk a programot ahhoz, hogy megszüntessük ezt a korlátozást. Amennyiben mi és szándékosan láttuk el ilyen védelemmel a fotóinkat, s valahogy elvesztettük az eredetieket, kénytelenek leszünk időrabló és unalmas munkába kezdenünk egy képszerkesztő szoftver klónozó vagy kúráló (healing) eszközével... a teljes írás angolul>>
 

- Kombináljuk a fényképeket és a 3D objektumokat Photoshop-pal!
(Combine Photographs and 3D Objects in Photoshop)
(Corné van Dooren,  Molly W. Joss, creativepro.com)

2005 kora nyarán egy egyesült királyság-beli kiadó, a Friends of ED felkérte a multimédia designer-t, Corné van Dooren-t, hogy tervezze meg az Alapítvány könyvsorozatot. Ő - a megbízó jóváhagyásával - elhatározta, hogy ehhez felhasználja a moziknak számára végzett munkában szerzett 5 éves tapasztalatának eredményeit. A cég, és különösen annak product manager-e, Pete Aylward úgy gondolják, hogy ez a koncepció elmozdítja az eddigi technológiai design-t egy organikusabb felé. Ebben a cikkben leírja, hogyan készítette el a legnagyobb kihívást jelentő borítót (egy Sham Bhangal és Kristian Besley.által írt könyvhöz). Azt akarta, hogy mindegyik borító egy kicsit különbözzön a többitől. Készített egy vízesést csővezetékekkel és egy háromdimenziós darázst az első kettőhöz. A harmadikhoz egy traktort tervezett 3D-s karokkal, amelyek éppen szénaboglyát készítenek. Jóllehet maga a kép jól sikerült, nem volt egységben a többivel. A traktor túlságosan valósághű volt. A következő ötlet az volt, hogy egy űrhajó gyűjtse a szénát, de ezt is el kellett vetnie, mert túlságosan rajzfilmszerűnek tűnt. A módosított változat szerint a már korábban alkalmazott csővezetéket helyezték el a mezőn... a teljes írás angolul>>
 

- Hogyan változtathatjuk a betűket logóvá?
(Design How-To: Turn Letters Into Logos)
(John McWade, editor, Before and After)

Sok cégnek van olyan logója, amely összekapcsolt betűkből áll. Vegyük csak a CNN vagy a General Electric logóját. A modern szoftverek könnyűvé teszik a karakterek illesztését, de ez még nem jelenti azt, hogy azonnal van is egy logónk. A művelet gondolkodást igényel, s a különböző betű- típusok és stílusok ismeretét. Az eredmény megfelelhet annak a képnek, amelyet a cégek akarnak sugározni magukról. A pdf formátumban letölthető írásban John McWade, a ,,Before & After'' magazin munkatársa megmutatja ennek a helyes módját... a teljes írás angolul>>
 

- Az Apple Aperture 1.0-ja
(Review: Apple's Aperture 1.0)
(Ben Long, creativepro.com)

Az Apple első professzionális fotográfiai eszköze nagy feltűnést keltett bejelentésekor. E cikk szerzője heteket töltött el azzal, hogy elkészítse a program végleges változatát. Ebben a cikkében igyekszik objektíven elemezni a szoftver. Amik mellette szólnak: nagyon jó interfész, kiváló összehasonlító és szortírozó eszköz, sok output lehetőség. Amik ellene: lassú, gyenge a raw konverter, nem tudja az off-line médiát katalogizálni, nincs görbe ellenőrzés, nincs maszkolás vagy szelekció. Mielőtt azonban feleslegesen elkezdenék hosszan törni a fejünket azon, szükségünk van-e erre a megoldásra, állapítsuk meg, hogy a számítógépünkön tudjuk-e egyáltalán futtatni. Az Aperture-t az Apple Core Image technológiára alapozva alkották meg, s OS X 10.4-re (Tiger) tervezték meg. Erősen igénybe veszik a videó kártyát, hogy felgyorsítsa a képfeldolgozási műveleteket. Ilymódon csak bizonyos videó kártyákkal működik egyáltalán, s azok közül is vannak olyanok, amelyekkel rosszabbul teljesít. Ugyanakkor ahhoz, hogy a megfelelő kártya megfelelő időben kapja meg az adatokat, magas órajelre és sok RAM-ra van szükség. Mivel a program ennyire ,,finnyás'', az Apple egy ingyenes kompatibilitás ellenőrzőt is biztosít... a teljes írás angolul>>
 

- Tippek az Acrobat 7 használatához
(Quick Tips for Acrobat 7)
(Dan Shea, Planet PDF)

Jóllehet az Acrobat nem annyira komplex, mint más Adobe alkalmazások (pl. a Photoshop), de minden egyes verzióval egyre bonyolultabbá válik a megfelelő használata.  A szerző ezért gyűjtött össze néhány tippet. Amennyiben például szükségét érezzük annak, hogy ,,perspektívát adjunk a dolgainknak'' a PDF dokumentumunkkal, alkalmazzuk a Pan & Zoom Window funkciót. Segítségével egy bélyegképen megtekinthetjük az aktuális oldalt, s rendelkezésünkre áll egy alap navigációs és zoom ellenőrzési lehetőség. A fő ablak érintetlen marad, s mi ebben szerkeszthetjük a dokumentumunkat, mialatt a Pan & Zoom Window egy madártávlati megtekinthetőséget biztosít. A funkció indítása: Tools > View > Pan & Zoom Window (Windows) vagy Tools > Zoom > Pan & Zoom Window (Mac). Még a számítógépes egeret a legnagyobb gyorsasággal használók is takaríthatnak meg időt, ha használják a billentyűzet shortcut-jait. Ezek (pl.) -- Felfelé nyíl: lapozás előre, Lefelé nyíl: lapozás hátra, Balra nyíl: ugrás a következő oldalra, Jobbra nyíl: ugrás az előző oldalra, Home: ugrás a dokumentum elejére, End: ugrás a dokumentum végére: Tab: ugrás a következő interaktív elemhez (pl. hyperlink, jegyzet, űrlap), Shift + Tab: ugrás az előző interaktív elemhez... a teljes írás angolul>>
 

- A dtp-munkák 16 csoportja
(16 design specialties)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Milyen fajta munkák jutnak eszünkbe, ha azt a kifejezést halljuk, asztali kiadványszerkesztés? Brosúrák? Névjegyek? Hírlevelek? Tucatnyi más dokumentum hozható létre részben vagy egészben a számítógépünk, ill. a dtp-s és grafikai szoftverünk segítségével. A cikk szerzője 16 csoportba gyűjtötte őket össze:
1. Évkönyvek, jelentések, ajánlatok
2. Üzleti nyomtatványok
3. Katalógusok, menük, terméklisták
4. Egyéb üzleti kiadványok (brosúrák, szórólapok, plakátok)
5. Kreatív nyomtatványok
6. Azonosító rendszerek (logók, fejlécek, névjegyek)
7. Marketing anyagok (hirdetések, direct mail, DM)
8. Csomagolás
9. Időszakos kiadványok (hírlevelek, újságok, folyóiratok)
10. Prezentációs grafikák
11. Kiadványok grafikái (könyv- és CD-borítók)
12. Publikációk (könyvek, kézikönyvek)
13. Saját kiadványok
14. Jelzések
15. Web-design, elektronikus kiadványok (honlapok, multimédia, pdf)
16. Szövegszerkesztés, önéletrajzok... a teljes írás angolul>>
 

- Fred Smeijers Type now című könyvéről
(dot-font: Type Now)
(John D. Berry, creativepro.com)

Fred Smeijers-nek a Hyphen Press által 2003-ban kiadott Type now című könyve egy hibridnek tekinthető. Részben az egyik legkreatívabb holland betűtervező munkáinak tárlata, részben pedig egy esszé napjaink betűiről. Smeijers 2001-ben megkapta a Gerrit Noordzij Díjat azért a fontos és nemzetközileg is elismert tevékenységért, amelyet a betűtervezés és a tipográfia terén végzett. Jóllehet az elismerés nem jár pénzdíjjal, a szponzorok (a Királyi Művészeti Akadémia és a Meermanno Múzeum) kiállítást rendeznek, ill. könyvet adnak ki a szerző munkáival. A bemutató már a múlté, a kötet most látott napvilágot. Smeijers legkiválóbb munkái a ’90-es években jelentek meg a FontShop (FF Quadraat & Quadraat Sans), a Dutch Type Library (DTL Nobel) és az Enschedé Type Foundry (Renard) kiadásában. Barátjával és korábbi osztálytársával, Martin Majoor-ral egyetemben úgy határozta meg magát, mint ,,új tradicionalista’’. Úgy hozza létre az új technológia számára az új fontokat, hogy közben a gyakorlati tipográfia tradícióira alapozta munkáját. Könyvének középpontjában ezen betűtípusok alkalmazásaira találhatunk példákat, de megismerhetjük olyan új munkáit is, mint pl. az Arnhem és a Fresco (amelyet az ő résztulajdonában lévő OurType forgalmaz), ill. számos olyan projektet és fontot, amelyet vállalati ügyfelei számára készített... a teljes írás angolul>>