A CS2 (vagy akik jobban szeretik a hagyományos számozási rendszert, a Photoshop 9) az utóbbi idők legjelentősebb Photoshop upgrade-je. Miközben az Adobe egy-egy új változat megjelentetésekor általában valamilyen speciális területre fókuszál, a mostani mindenki számára nyújt valamit. A Framed and Exposed-ból vett szemelvényben a szerző bemutatja azok az újdonságokat, amelyeket a digitális fényképezéssel foglalkozóknak és a szerkesztőknek fejlesztettek ki. Vanish és Warp. Miközben a régi holland mesterek éveken át tanulták és gyakorolták, hogyan lehet pontosan ábrázolni a perspektívát, mi nyugodtan csücsülhetünk, felbonthatunk egy sört, s kiválaszthatjuk a Vanishing Point-ot a Photoshop Filter-ek menüjéből, s néhány beállítás után minden elvégződik ,,magától’’. A párbeszéd ablak ezen felül lehetőséget nyújt pl. a kiválasztásra és másolásra, klónozásra, tartalmaz ecset (brush) eszközt is. Ezekkel olyan automatikus szerkesztések is végrehajthatók, amelyek a Photoshop hagyományos eszközkészletével órákig tartott volna... a teljes írás angolul>>
 

- Egy könyv a betűtípusokról
(dot-font: A Small Book of Typefaces)
(John D. Berry, creativepro.com)

Ebben a cikkben a szerző Jeremy Tankard TypeBookOne című könyvét veszi górcső alá. Tankardot az utóbbi 10 év egyik legtehetségesebb betűtervezőjének tartja, mindig is csodálkozott, miért is nem kap több elismerést. Sokkal jobban ismert az Egyesült Királyságban, mint Észak-Amerikában, legnépszerűbb betűtípusát, a Bliss-t is gyakrabban használják ott. Ez ugyanolyan stílusú, mint Eric Gill Gill Sans-a és Edward Johnston London Transport-ja, kombinálja a tiszta európai humanista érzést a brit sans-serif stílussal. A könyv megjelentetésére az adott alkalmat, hogy megújította, s OpenType formátumúvá alakította az általa alkotott betűket, miközben nagyfokú többnyelvűségi támogatást adott 3 nagy betűcsaládnak, a Bliss-nek, az Enigma-nak és a Shaker-nek.  A jelen ismertető illusztrációja egyik betűtípusát, az Enigma-t mutatja be. A jól olvasható, régies betűk gyökerei Hendrik van den Keere és W. A. Dwiggins munkáiban gyökereznek... a teljes írás angolul>>
 

- A hajtásról
(Paper Tips: Bend Over Backward)
(Trish Witkowski, PaperSpecs.com)

Számos módja van a kinyomtatott anyagok hajtogatásának, s legalább ugyanannyi szakkifejezést is gyártottak erre: harmonika, kapu, egzotikus, térkép, párhuzamos (stb.). Amennyiben nem, vagy nem egészen vagyunk tisztában ezekkel, érdemes elolvasni ezt a cikket. A megértést közérthető leírások és szemléletes ábrák segítik, de találhatunk ötleteket arra is, hogy egy-egy konkrét esetben melyik hajtogatási módot érdemes használni. A szerző véleménye szerint a hajtás mindig egy cseles bestia volt, s a nyomdaiparban csak ritkán foglalkoztak e témával mélységében is, a szaknyelv pedig legalább annyira változatos volt, mint a téma, amit leírt. S ez zavarta őt. Tényleg zavarta. Az ipar minden más területe jól dokumentált volt, de a hajtogatást misztérium vette körül. Úgy érezte, ideje ezen változtatni. Meg akarta válaszolni az olyan kérdéseket, mint pl. Hány hajtási stílus létezik, s hogyan kell nevezni őket? vagy Milyen méretű építőelemekből álljon össze a teljes brosúra? Egy valódi kihívással találta magát szemben, de úgy érzi, sikerült egy rendszert, egy szabványt kidolgoznia... a teljes írás angolul>>
 

- Adobe aktiválása? Ne aggódj, légy boldog
(Adobe Activation? Don't Worry, Be Happy)
(Terri Stone, creativepro.com)

Sok ember érzi úgy, ha már egyszer fizetett egy szoftverért, akkor azt tudnia kellene bármely számítógépére installálni. Mivel azonban a különböző célú (desktop a munkahelyre és otthonra, laptop az útra) berendezések egyre elterjedtebbé válnak, azok a tisztességes felhasználók, akik nekiütköznek a licencek és az aktiválás korlátozásainak, nem osztják ezt az érzést. Vajon az Adobe a drákói aktiválási politika felé tart? Valószínűleg már mindenki hallott a Quark cég által a QuarkXPress 6.0 forgalomba hozatalakor létrehozott termék aktivizálási rendszer körüli mizériáról. A licence-feltételek elfogadása azt jelentette, hogy az XPress-t csak egy számítógépre lehetett felinstallálni, tehát külön-külön kellett megvásárolni az asztali gép és a laptop számára is. (A Quark később enyhített a feltételeken.) Majd elterjedt, hogy az Adobe is hasonló útra lép. A cég szerzőnk által megkérdezett vezetői szerint amíg valakinek birtokában van a szoftver, s követi a licence-feltételeket, addig nincs oka aggodalomra... a teljes írás angolul>>
 

- A másolatok készítéséről
(Heavy Metal Madness: Making Copies from Carbon to Kinkos)
(Gene Gable, creativepro.com)

Mindenki ismeri Gutenberg és a nyomtatás kezdetének történetét. Ugyanakkor kevesen tudják, hogy egyetlen ember, Chester Carlson milyen jelentős hatással volt mindennapi életünkre. Gene Gable ebben a nagyobb lélegzetű írásában áttekinti a másolatok készítésének nehézségeit, s bemutat egy férfit, aki megoldotta azokat. A lézernyomtatók koráig, amikor jelentősen elmosódott a nyomtatás és a másolás közötti különbség, a dokumentumok két kategóriáját különböztethettük meg. Voltak olyan munkák, amelyek elég fontosak voltak ahhoz, hogy időt és fáradtságot nem kímélve kiszedték a betűket, összeállították az oldalakat, s több példányt nyomtattak belőle. A dokumentumok túlnyomó többsége, azonban rövid ideig szolgált, limitált céllal készült, s nem érte meg ezt a procedúrát. Az előbbit néhány évszázadon át képesek voltunk elvégezni, azonban az utóbbi borzasztónak és nagy kihívásnak bizonyult, ha több, mint egy példányra volt szükség. Nagy volt tehát az igény a néhány példány előállítását lehetővé tévő egyszerű és hatékony módszer iránt. A carbon papírt először az 1800-as évek elején használták arra, hogy több másolatot készítsenek egy dokumentumról, mialatt az éppen íródott. Amint az írógép az irodákban állandó eszközzé vált, a carbon másolatok technológiája lett a legelterjedtebb technológia a sokszorosításra. Ugyanakkor ez  módszer előrelátást igényelt, s mindenki aki ezzel foglalkozott tudta, a hibázásának brutális következményei le(he)ttek. A több példány előállítására szolgáló eszközök közül e cikk szerzőjének kedvence az eredetileg Thomas Edison, s munkatársa, Charles Batchelor által kifejlesztett mimeográf volt... a teljes írás angolul>>
 

- Bekeretezve
(Framed and Exposed: It's a Frame-Up)
(Ben Long, creativepro.com)

Gondolt már arra, hogy ,,feldobja'' fényképeit digitális keretekkel? Ben Long megvizsgált 3, 40 és 200 dollár közötti árú, erre a célra szolgáló szoftvert.  Ezek az Extensis PhotoFrame, Graphic Authority Extreme Edges és az  AutoFX Photo/Graphic Edges voltak. Az Extensis PhotoFrame 2.5 is egy 200 dolláros, a Photoshop (4-től CS2-ig) Mac-es és Windows-os változatainál egyaránt használható plugin. Segítségével könnyen lehet keretet készíteni egy vázlat vagy a programmal együtt szállított, több mint 2.000 sablon segítségével. A teljes képernyős szerkesztési mód lehetővé teszi a képek nagyméretű előnézetét, a 3 paletta pedig a személyre szabás egyedülálló fokát. Egy egyszerű geometriai rajzhoz használhatjuk az InstaFrame palettát, amely kör-, ellipszis- vagy négyzet, de akár csillag-, szív, vagy nyílvessző alakú kereteket is készíthetünk. A sarkok precíz beállításához csúszkák nyújtanak segítséget. Amikor kialakítottuk a kezdeti formát, akkor nyúlhatunk a PhotoFrame többi palettájához, hogy ,,feldobhassuk'' azt vetett árnyékkal, izzással (stb)... a teljes írás angolul>>
 

- Hogyan oldjuk meg a színekkel kapcsolatos dilemmákat?
(Design How-To: Solve Color Dilemmas)
(John McWade, Before and After)

Teljesen mindegy, hogy milyen munkát készítünk, nyomtatványt, weboldalt vagy illusztrációt, az az elem, amely a közönségre a legnagyobb hatással van a szín. Hogyan tudjuk kiválasztani a legmegfelelőbbet, vagy ami még nehezebb, a legjobb színkombinációt? A színválasztásnak nem kell feltétlenül tippelésnek lennie. A Before & After magazin egyik cikkéből vett, pdf formátumban letölthető szemelvényben végigkövethetjük azt a folyamatot, amely során egy tervező megtalálja a megfelelő színt a borítón elhelyezendő szöveghez és fényképhez... a teljes írás angolul>>
 

- Nagy méretű oldalak, extravagáns tipográfia
(dot-font: Big Pages, Flamboyant Typography)
(John D. Berry, creativepro.com)

A szerző végigtekinti az Upper & lower case c. folyóirat történetét, s azon elmélkedik, vajon miért nincs senki, aki megjelentetne egy nagy, vizuálisan kifinomult magazint napjaink kísérleti tipográfiájáról. Maga a folyóirat 1999-ben szűnt meg, a 26. évfolyam 2. számával. John D. Berry csak tudja, hiszen ebben az időben ő volt a szerkesztője. Az  online verzió még megjelenik, hiszen a Monotype Imaging még akkor megvásárolta a jogokat az International Typeface Corporation-től. Ugyanakkor ez merőben különbözik történelmi elődjétől, azzal együtt is, hogy az archívumban megtalálható néhány cikk a nyomtatott változatból. Amennyiben viszont egy olyan szaklapot keresnénk, amelyet a kezünkbe is foghatunk, a Mark Batty Publisher új könyve megőriz valamit számunkra abból a szellemből. (Az illusztráció az U&l egyik 1998-as, már kisebb formátumban megjelent számából való, amelyben Mark van Bronkhorst mutatja be a Caslon betűtípust)... a teljes írás angolul>>
 

- Fotónyomtató vásárlása
(Framed and Exposed: Buying a Photo Printer)
(Ben Long, creativepro.com)

Senki ne vásároljon fotónyomtatót, mielőtt elolvassa ezt az írást! Ben Long segít megválaszolni néhány ilyenkor felmerülő kérdést, pl. festék vagy inkjet, 4, 6 vagy 8 festék, kép minőség (stb.). Jóllehet a forgalmazók maguk technológiájának tulajdonítják az elsőséget, legyen akár a szenzorokról vagy a lencse tervezéséről szó, a közepes- és a csúcstechnológiájú készülékek közötti minőségi különbséget igen nehéz felfedezni. Az egyik esetleg lehet valamely jellemzőjében, mint a másik, viszont egy másik tényezőnél behozza ezt a hátrányt. Megállapítható, hogy mindegyik kiváló kép minőség produkálására képes. Ugyanez viszont nem mondható el, ha ki is akarjuk nyomtatni ezeket a felvételeket. Mivel az erre a célra szolgáló printerek technológiája a fényképezőgépekével nagyjából megegyező ütemben fejlődött, itt is meglehetősen széles választék áll rendelkezésünkre. Napjainkra két főbb kategóriába sorolhatjuk őket, az inkjet és a (festék) szublimációs nyomtatókra. Ami a vásárlási döntést illeti, ez a szükségleteink és a pénztárcánk lehetőségei közötti optimum megtalálását jelenti... a teljes írás angolul>>
 

- Mi az újdonság a Creative Suite 2-ben?
(What's New In Creative Suite 2)
(Terri Stone, creativepro.com)

Az InDesign Magazine Issue 5-ből vett szemelvény bemutatja a Creative Suite 2-t alkotó programok, a Photoshop, az Illustrator, a GoLive, az InDesign és az Acrobat 7.0 Professional legfigyelemreméltóbb fejlesztéseit. Aki élvezte a File Browser előnyeit a Photoshop legutóbbi verzióiban, az szeretni fogja a Bridge-t, a valamennyi alkalmazást átívelő vizuális file böngészőt (az Acrobat kivételével a szoftverek önálló változatainál is megtalálhatók). Képes felkutatni a file-okat a PSD, AI, INDD és PDF formátumoktól a szöveges dokumentumokon át egészen a filmekig. A file-ok előnézetéhez és menedzseléséhez el kell indítani a Bridge-t a File menüben. Az ablak több részből áll. A bal oldalon lehet navigálni a file-ok között, és megtekinteni a hozzájuk rendelt kulcsszavakat és metaadatokat. A jobb oldalon egy átméretezhető előnézeti ablak található. Ez a Details, Filmstrip, Thumbnail, Versions és Alternates nézetek közül választva személyre szabható. A megfelelő file-t annak ikonjára duplán kattintva nyithatjuk meg... a teljes írás angolul>>