Hogyan tudunk megfelelni annak a kihívásnak, hogy egy jól olvasható PDF oldalt készítsünk a képernyőn? John Berry leírja ennek a titkát. Sokáig azon csodálkozott, hogy a legtöbb ember miért nem használja az Adobe Acrobat-ot a képernyőn való publikálásra. Igen, napjainkban már sok PDF file-t lehet letölteni az Internetről, majd kinyomtatni, de ezeket főként nyomtatásra tervezték. Csak kevesen foglalkoznak azzal, hogy a PDF formátumot használják fel arra, hogy hosszabb szövegeket minél jobban lehessen a monitoron olvasni. E cikk szerzőjének nemrégiben alkalma nyílt kipróbálni magát ezen a területen is. Richard Kadrey ugyanis elhatározta, hogy Blind Shrike c. regényét ingyenesen letölthetővé teszi, s Eileen Gunn hozzájárult ahhoz, hogy megjelenhessen az Infinite Matrix nevű online magazinban. Az egyetlen kérdés a megfelelő formátum kiválasztása volt. Senki sem szeret hosszú történetet olvasni böngészőjén, s még kevesebben vehetők rá arra, hogy a jó olvashatóság érdekében megváltoztassák annak alapbeállításait. A PDF-file hátránya, hogy le kell tölteni, előnye viszont, hogy azután könnyen lehet a monitoron történő olvasáshoz konfigurálni. Az Acrobat és ingyenes ,,unokatestvére’’, az Adobe Reader közel ideális környezet erre... a teljes írás angolul>>
 

- Hogyan lehet megnézni a képernyőn a színbontást az Acrobat-ban?
(Acrobat How-To: Previewing Color Separations Onscreen)
(Adobe Systems - Adobe Studio)

Ez a rövid ismertető azt mutatja meg, hogyan tudjuk magunk is megnézni egy dokumentum proof-ját, mielőtt elküldenénk azt a nyomdászunk számára. Ez a tudás hasznos lehet, mert megelőzhetjük a költséges hibákat. Az Adobe Acrobat 7.0 Professional kiváló lehetőséget biztosít ehhez, segítségével ellenőrizhetjük, hogyan fog kinézni a kész nyomtatvány. A pontos szín előnézethez először specifikálni kell a szín menedzsment beállításait. Ezt követően nézzünk meg egy két bontást. Láthatjuk, hogyan konvertálódnak a spot színek process színekké. A PDF Soft-Proofing című, pdf-formátumban letölthető írásból megismerhetjük a teljes folyamatot... a teljes írás angolul>>
 

- Az e-folyóiratokról
(The Art of Business: Welcome the E-Magazine)
(Eric J. Adams, creativepro.com)

20 évvel ezelőtt a számítógépes kor hajnala egyben a papírmentes világ ígéretével köszöntött be. Ez a jóslat részben valóra is vált, például azáltal, hogy a folyóiratok egyre nagyobb számban jelennek meg az eredetivel tökéletesen megegyező digitális formátumban is. A HTML vagy PDF verzióktól eltérően ezek a digitális publikációk hűen utánozzák a papír változat lapozásának érzetét, s az olvasók a nyomtatott verzióval egyidőben juthatnak hozzájuk. A legjelentősebb szolgáltatók ezen a területen (pl.) a Texterity, a Zinio, a Newsstand és az Qmags. Jóllehet a logisztika minden cégnél más és más, az alapok egyformák, biztosítani kell egy nagy felbontású PDF, Quark vagy InDesign file-t (olyat, amilyet a nyomda is kap), s a digitális szolgáltató átalakítja azt egy olvasható, linkelhető dinamikus file-lá, amelyet fel lehet tenni az Internetre, vagy olvasható egy letölthető reader segítségével. Mindez két üzleti lehetőséget kínál a grafikusok számára. Az egyik, hogy együtt dolgozik a jelenlegi nyomdászával annak érdekében, hogy létrehozzák a második, digitális változatot. A másik, hogy megtalálja azokat a potenciális ügyfeleket, akik akarnak valamilyen kiadványt készíteni, de a magas nyomdai és terjesztési költségek miatt lemondtak róla... a teljes írás angolul>>
 

- Hogyan torzíthatjuk a szöveget Phostoshop-pal?
(Photoshop How-To: Distorting Text)
(Wiley Publishing)

Az ún. Displace filter egy meglehetősen alulértékelt eszköz a Photoshop-ban. A Thunder Lizard Productions Photoshop Conference elnevezésű rendezvény résztvevőinek Michael Ninness mutatta meg használatát a ,,Blend If'' funkcióval kombinációban, vagyis hogyan lehet egy jó effektus elérésének érdekében a szöveget a textúrával elegyíteni. A részletes leírást a Photoshop Studio Skills: For Photoshop 7 and Photoshop CS c. munkából vett, pdf formátumban letölthető szemelvény tartalmazza... a teljes írás angolul>>
 

- Piacelemzés: a digitális fényképezőgépek hatással vannak a stock képek piacára?
(Industry Analysis: Are Digital Cameras Impacting the Stock Image Market?)
(Heidi Tolliver-Nigro, WhatTheyThink.com)

Ahogy a digitális fényképezőgépek felbontása nő és áruk pedig esik, jószerével mindenki képessé válik arra, hogy a munkájához szükséges képeket maga készítse el. Ezt pedig a kész (stock) képeket forgalmazók megszenvedik. Valóban így van ez, vagy a látszat csal? A TrendWatch GA évente elkészíti ennek az iparágnak az analízisét is. Ami ebben az évben az újdonság (pl.), hogy mindjárt két tanulmány is napvilágot látott. Az egyik azon képekről szól, amelyeket a nyomdászok, a kiadók a honlap-készítők és a fejlesztő cégek használnak, a másik pedig azokról, amelyeket a kreatívok. Néhány a főbb megállapítások közül. A kiadók 27%-a (szemben a korábbi 21-gyel) tervezi, hogy 4 éven belül vásárol digitális fényképezőgépet. A kreatív szakemberek között ez az arány (8 éven belül) 24-ről 41%-ra, a nyomdászoknál (9 éven belül) 12-ről 22%-ra nőtt. Ennek ellenére a stock fotók vásárlása is növekedni fog. A kreatívoknak (ők a legnagyobb vásárlók) várhatóan a korábbi 26%-kal szemben az elkövetkező 12 hónapban már 38%-a fog vásárolni ilyen képeket, míg az ún. royalty-free fotókat vásárlók aránya 27-ről 64%-ra fog nőni. Tehát, ha a digitális fényképezésnek van egyáltalán erre a területre hatása, az inkább a növekedési ütem csökkenésében jelentkezik, s ebben is csak elhanyagolható mértékben. Ennek a két trendnek az ismeretében érdemes elemezni, hogyan jelentkezhet e két jelenség párhuzamosan... a teljes írás angolul>>
 

- Csillogó, villogó kicsi betű
(dot-font: Sparkle, Sparkle, Little Type)
(John D. Berry, creativepro.com)

Christian Schwartz az elmúlt évek egyik legtermékenyebb betűkészítője. Legutolsó munkáját, a Farnham-ot a Font Bureau számára készítette el. Ihletője a 18. században élt Johann Michael Fleischman volt. Fleichman betűi sok más jelenkori tervezőre is hatással voltak, jóllehet a 20. század nagy részében mellőzték őt. A legjobb példa erre Erhard Kaiser DTL Fleischmann-ja, amelynek speciális ,,sarkantyús’’ serifjei megjelennek Fleischman eredeti munkáinak egy részén. (A digitális fontok skálázhatósága miatt a serif stílus Kaiser-nél jobban megfigyelhető, mint F. kézzel gyártott fém betűinél.) A DTL Fleischman egy másik módon is idézi a múltat. E. K. egy német tervező, aki holland cégnek (Dutch Type Library) dolgozik. Fleischmann szintén német volt, Nürnbergben született 1707-ben, karriert Hollandiában futott be, elsősorban az Enschedé-nél Haarlem-ben. (Eredetileg nevét két nn-nel írták a végén.) F. betűi hatással voltak pl. Matthew Carter-re is, amikor 1998-ban megalkotta a Fenway betűtípust. Ebben az esetben nem beszélhetünk megújításról, de az kétségtelen, hogy F. 1745-es, 8 pontos újsághoz készített betűje inspiráló hatású volt... a teljes írás angolul>>
 

- A Camera Raw és a Photoshop
(Photoshop How-To: Camera Raw Versus Photoshop)
(Pete Bauer, PlanetPhotoshop.com)

A Camera Raw szakértői azt ajánlják számunkra, hogy a képeket először ezzel a programmal nyissuk meg. Amiért ez egy igazán jó tanács az az, hogy számos feladat ugyanolyan könnyen elvégezhető vele, mint a Photoshop-pal. A szerző erre mutat egy példát. Tartalmaz egy Size elnevezésű pop-up menüt, amely lehetővé teszi a pixelek számának megváltoztatását egy képben. Ez jobb, mint a Photoshop Image Size utasítása? Nem drámaian. A plugin ablaka alsó részének közepén található menü alapbeállításként azt az értéket tartalmazza, amely értékekkel azt a digitális fényképezőgép készítette. Ugyanakkor meg van a lehetőség az 50%, 66,7%, 133%, 167%, és 200%-os átméretezésre... a teljes írás angolul>>
 

- A háttér mintázatban rejlő lehetőségek 
(Design How-to: Endless Pattern Possibilities)
(John McWade, Before and After Magazine)

Bizonyára mindannyian hallottuk már ezt a mondást: Adj egy éhezőnek halat, s egy napra megetetted. Tanítsd meg őt halászni, s gondoskodtál róla egy életre. Nem vagyunk filozófusok, de a Before & After Magazine c. újságból vett, pdf formátumban letölthető szemelvény egy kicsit azzá tehet bennünket. Legalábbis ennek a közmondásnak a vonatkozásban. Megmutatja, hogyan lehet átalakítani egy olyan alap objektumot, mint pl. egy kört vagy egy vonalat olyan mintázattá, amelyet szinte valamennyi projektünkhöz felhasználhatunk. Az inspiráló példák mellett találhatunk információkat betűtípusokról, színekről, a felhasznált fotókról... a teljes írás angolul>>
 

- Az emberek és a folyamatok menedzselése
(The Art of Business: Managing People and Processes)
(Eric J. Adams, creativepro.com)

Ritka az olyan kreatív szakember, aki napjainkban vákuumban dolgozik. A következő fejlettségi szint eléréséhez tehát meg kell tanulni az emberek és a folyamatok hatékony menedzselését. Ez azonban nem is olyan könnyű. Különösen nem virtuális munkacsoportok esetén, amelyek tagjai gyakran maguk is vállalkozók (saját időbeosztással), vagy ami még rosszabb, az ügyfél alkalmazottai (ezáltal egyszerre munkatársak és főnökök). Ez a csapat aztán lehet földrajzilag is megosztott - az illusztrátor Atlanta-ban él, az író San Francisco-ban, a művészeti vezető New York-ban, a web-tervező pedig Új Delphi-ben. Különböző városok, eltérő kultúrák és gondolkodásmódok. Ismerjen meg mindenkit. Szánjon rá időt, hogy telefonon beszéljen velük, ha csak 5 percet is. Építsen ki emberi, és ne csak szakmai kapcsolatokat. Ismerje meg erősségeiket és gyengeségeiket, céljaikat és vágyaikat, még az lehet, hogy ennek ismeretében a jövőben elkerülhet vagy megoldhat egy problémát. Határozza meg, hogy kik lesznek a döntéshozók, s ezen belül is kinek mi lesz a feladata... a teljes írás angolul>>
 

- A címlapok fontjai
(dot-font: Front-Page Fonts)
(John D. Berry, creativepro.com)

Melyek az újságok címlapjainak legnépszerűbb betűtípusai? A nemrégiben alakult Ascender Corporation erre kereste a választ. ,,Fonts on the Front Page'' című elemzésükben áttekintették a 100 legjelentősebb USA-beli lap címoldalát. A céget az Agfa Monotype (ma Monotype Imaging) egykori betű tervezői és -forgalmazói alapították. Köztük számosan olyanok, akik képernyőre készített fontokra specializálódtak, így nem csoda, hogy Bill Davis figyelmet szentelt az online kiadásoknak is. A legkedveltebb betűtípusok (sorrendben): Poynter Series; Franklin Gothic; Helvetica; Utopia; Times; Nimrod; Century Old Style; Interstate; Bureau Grotesque; Miller. Több olyan újság is volt, amelynek címoldalához saját a legnevesebb tervezők egyedi betűtípust készítettek. A legnagyobb 7 ilyen volt. Ez azonban nem csak a legjelentősebbek kiváltsága, a közepesek és a kisebbek között is akadtak ilyenek. A legjelentősebb alkotók: Font Bureau majd a Carter & Cone, Jim Parkinson, Gerard Unger és Christian Schwartz... a teljes írás angolul>>