Új nyomdászt, nyomdát keres? Az általuk készített nyomatok megtekintése jó kiindulási alap lehet. Ugyanakkor van néhány olyan részlet, amire érdemes odafigyelni. Minőség-ellenőrzés: a legtöbb vásárló alaposan megszemléli a kinyomtatott oldalakat. Azok a minták, amelyeknek nyilvánvalóak a gyengeségei, jelentheti azt, hogy kiválasztásakor a cégképviselő nem végezte megfelelően a munkáját, de azt is, hogy a nyomda nem jó. Kompatibilitás: a jó értékesítő olyan nyomatokat mutat, ami megfelel a vásárló (címzett, kérdező) érdeklődésének. Egy bankárnak más pénzintézeteknek készített munkákat, ügynökségeknek éves jelentéseket, s két színben készült dokumentumokat, ha tudja, hogy a potenciális vásárlónak arra lesz szüksége. Címkézés: a különböző nyomdák gyakran megkeresnek bennünket, s számtalan mintával illusztrálják kiválóságukat. Mi történik általában? Ezek a brosúrák egy idő után összekeverednek, s mikor valóban szükség lenne egy nyomda kiválasztására, nem tudjuk megmondani, a nekünk tetsző honnan származott. A szerző javaslata: címkézzük fel őket, s tüntessük fel legalább a cég nevét, telefonszámát és honlapjának elérhetőségét... a teljes írás angolul>>
 

- Hogyan használhatjuk az irodai grafikákat a tördelő szoftverekben?
(How to Get Office Graphics Into Page Layout Software)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Az olyan programokkal, mint pl. a Microsoft Office készített táblázatok és grafikonok általában nem azonnal használhatók az asztali kiadványszerkesztő programokban. Elvileg két lehetőség áll rendelkezésünkre. Amikor az opció rendelkezésünkre áll, exportáljuk a képet egy megfelelő grafikai formátumba. Alternatívaként használjuk a vágólapot a programok közötti transzferálásra. Egy másik programban aztán a grafika szerkeszthető, majd konvertálható akár EPS-be akár más grafikai formátumba. 
Asztali nyomtatáshoz elfogadható eredményt kapunk, ha a képet kimásoljuk, majd bemásoljuk egy dtp-programba, esetleg használjuk annak ,,insert object’’ opcióját (ha rendelkezésre áll), s így kihagyjuk a grafikus szoftverbe való másolás lépését. 
Nyomdai munkánál konvertáljuk át az RGB-t CMYK-vá vagy Pantone spot színekké (a közbenső lépés szükséges)... a teljes írás angolul>>
 

- Az 5 legjobb Window-os fénykép-szerkesztő kezdőknek
(Top 5 Beginner Photo Editors for Windows)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)

Ezek az eszközök bitmap alapú kép szerkesztési, javítási és grafika készítési lehetőséget biztosítanak a kezdő felhasználók számára. A szerző választása azon alapult, milyen könnyen tanulható meg a használatuk, de ügyelt arra is, hogy mennyire rugalmasak a hosszú távú használathoz. Az a program, amelyet ugyan könnyű használni, de csak igen kevés funkcióra, nem maradhatott fenn a rostán.
1 Adobe Photoshop Elements. 
A szoftver számos funkciót tartalmaz a Photoshop eszköztárából anélkül, hogy túlságosan elárasztaná a kezdőket, vagy túlságosan lesújtó véleménye alakulhatna ki a tapasztaltabbaknak. Az amatőr fényképészeknek, a digitális képalkotás szerelmeseinek, a kisebb vállalkozásoknak éppen elegendő. 
2. Ulead PhotoImpact XL or PhotoImpact 10 
A szoftvert előbeállítások százaival együtt szállítják, ez még a teljesen kezdők számára is lehetővé teszi egy egészen jól kinéző végeredmény előállítását. Ugyanakkor ellátták számos olyan funkcióval, amely lehetővé teszi eredeti grafikák előállítását, fotók minőségének javítását, honlapok tervezését, ill. speciális effektusok készítését.
3. Microsoft Digital Image Pro 10 vagy Digital Image Suite 9 
Tökéletesen megfelelő mindazoknak, akik leegyszerűsített eszközöket kívánnak a képek javításához. Számos olyan sablonnal látták el, amelyek egyedivé varázslása különösebb ,,cécó’’ nélkül elvégezhető. Ugyanakkor meglehetősen korlátozott az eszköztára a komolyabb fotó-manipulációkhoz... a teljes írás angolul>>
 

- Vektor és bitmap képek
(Vector and Bitmap Images)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)

Szinte lehetetlen a grafikai szoftverekről beszélni anélkül, hogy megértenénk a különbséget a két legfőbb 2D grafikai típus, a bitmap és a vektor képek között. Ez különösen fontos azok számára, akik nap mint nap foglalkoznak grafikai munkával. 
A bitmap (más néven raszter) képek egy rácson elhelyezkedő pixelekből állnak. A pixelek a képek elemei, piciny, egyedi színű cseppek, amelyek meghatározzák, hogy mit látunk a képernyőn. Ezek összessége alkotja a képet. A tipikus számítógépe monitor 72 vagy 96 pixelt jelenítenek meg hüvelykenként (inch), a típusától, ill. a beállítástól függően. Pl. egy Windows-os ikon általában 32 x 32 pixeles, más szavakkal minden irányban 32 pixel kiterjedésűek. A bitmap képek felbontás függőek. A felbontás a pixelek számától függ, az értékét dpi-ben (pont per hüvelyk, dots per inch) vagy ppi-ben (képpont per hüvelyk, pixels per inch) szokták megadni. Amikor kinyomtatjuk őket, a printernek sokkal több kép adatra van szüksége, mint egy monitornak. A megfelelő visszaadáshoz, rendereléshez egy átlagos nyomtatónak 150-300 ppi-re van szüksége. Ha már elcsodálkozott ahhoz, hogy egy 300 dpi-ben beszkennelt kép miért tűnik sokkal nagyobbnak a képernyőn, hát ez a magyarázata. 
Az hogy bitmap képek raszter-függőek, egyúttal azt is jelenti, hogy meglehetősen nehéz növelni vagy csökkenteni a méretüket anélkül, hogy ne áldoznánk a kép minőségéből. Amikor pl. nagyobb képre van szükségünk, a szoftvernek új pixeleket kell készítenie. Ennek során a kép megbecsüli a szín-értékeket a környező pixelekből nyert adatok alapján. Ezt a folyamatot hívjuk interpolációnak... a teljes írás angolul>>
 

- Mielőtt kiválasztanánk egy nyomtatót
(Before You Choose a Printer)
(Barbara Krasnoff, printscan.about.com)

Annak eldöntése, hogy milyen nyomtatót válasszunk - inkjet, lézer vagy multifunkciós - meglehetősen frusztráló és zavarba ejtő feladat lehet. Íme néhány kérdést, amelyet érdemes magunknak feltenni a kérdés megválaszolása előtt:
- Mennyit akarok erre a célra költeni?
Egy jó inkjet nyomtató már 100 dollár alatti áron is kapható. A drágább berendezések jobb minőséget produkálnak, több oldalt is tudnak egyszerre kezelni, vagy nehezebb papírt is elfogadnak. Amennyiben jó minőségű fényképeket is akarunk nyomtatni, akkor a printer ára elérheti a 200-300 dollárnak megfelelő összeget. Amennyiben egy olyan eszközre van szükségünk, amely emellett még szkennel, másol és faxol is, annak ára 300 dollár körül jár. Amennyiben viszont egy lézer printer sebességére és tartósságára van szükségünk, akkor 250 dollár feletti összegben kell gondolkoznunk.
- Milyen típusú nyomtatót vásároljak?
Amennyiben csak olyan dokumentumokat akarunk kinyomtatni, mint pl. az üzleti levelek, vagy egy-egy internetes oldalt, akkor egy alsókategóriás inkjet is megfelelő. Amennyiben prezentációkat akarunk készíteni, vagy jó minőségű fényképeket, egy fotónyomtatóra van szükségünk. Abban az esetben, ha átlagosan napi 100 oldalnál többet nyomtatunk (s pl. csak fekete-fehérben), akkor lézer printert vásároljunk. Amennyiben egy szkennerre, nyomtatóra, másolóra és faxra van szükségünk, akkor természetesen egy multifunkciós készülék a legjobb.
- Hogyan kössem össze a nyomtatót a számítógéppel?
Az öregebb nyomtatókat ún. párhuzamos kábellel kapcsolhatjuk össze a számítógépünkkel. Minden PC-nek van legalább 1 (és általában csak 1) párhuzamos portja (amelyet esetleg néhány más eszköz is használni akar). A modernebb nyomtatók már egyre inkább USB kapcsolatot használnak, ami gyorsabb. Amikor printert vásárolunk egy régebbi, USB port nélküli számítógéphez, győződjünk meg arról, hogy a nyomtatót lehet-e a párhuzamos portra kapcsolni... a teljes írás angolul>>
 

- 10 pénzkímélő design trükk
(10 Low budget design tricks)
(Judy Litt, graphicdesign.about.com)

Íme néhány ötlet arra vonatkozóan, hogyan lehet két színből többet varázsolni. 
- Engedjük meg a felülnyomást!
Amikor az egyik színnel felülnyomunk egy másikat, gyakran egy 3. szín keletkezik. Ha tudjuk, hogyan működnek a színek, s jó viszonyban vagyunk a nyomtatónkkal is, akkor el tudjuk érni az általunk kívánt eredényt.
- Használjuk a papír színét harmadikként!
Napjainkban már szinte korlátlan színválaszték áll rendelkezésünkre a papírok területén is. Vannak olyanok is, amelyekre különböző mintákat nyomtatnak, például virágokkal ,,pettyezik be’’ őket. Legyünk óvatosak, hiszen nem tudhatjuk, egy-egy minta hova kerül a nyomtatáskor!
- Trükk a szöveggel!
A fehér is lehet a 3. szín, ha például egy sötét szövegdobozban negatívban szedjük ki a szöveget. Bánjuk takarékosan ezzel az eszközzel, mert elég nehéz az ilyen szöveget olvasni!... a teljes írás angolul>>
 

- A NetImage használata a digitális fényképek korrekciójához
(Creative Thinking in Photoshop: Using NeatImage to Remove Noise in Digital Photos)
(Sharon Steuer, creativepro.com)

A ,,zajos fénykép’’ a kellemetlen velejárója annak, ha a felvételt alacsony megvilágítás vagy más rendkívüli körülmények között készítették. A szerző szerint egy ideális világban a digitális fotófelszerelést és a hozzá tartozó kütyüket évente egyszer kell cserélni. Viszont kell is a váltás, ha valaki lépést akar tartani a technológiai fejlődésével. Természetesen vannak olyanok, akik akár több évvel is lemaradnak, s az ami egykor csúcstechnika volt, mostanra már inkább hátránynak számít. Az ő készüléke egy Olympus C-750-es 10x optikai zommal. Manuális kontrolja lehetővé teszi az ellenőrzést csaknem minden funkció felett, beleértve pl. a lencsenyílást, a sebesség és a fehér egyensúlyt. Amiben gyengébb, az a felbontás (4+ megapixel, ami napjainkban már relative alacsony) és a RAW kompatibilitás a Photoshop-pal. Ami azt jelenti, hogy könnyű vele ,,zajos fényképet’’ csinálni. Nem akar új gépet vásárolni, ezért kénytelen ilyen korlátok között dolgozni. Íme néhány dolog, amit megtanult... a teljes írás angolul>>
 

- A rajzok módosításának 10 legjobb módja
(Top 10 Ways to Modify Clip Art)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Nem csak azokra a clipartok-ra támaszkodhatunk, amelyek szerepelnek a gyűjteményünkben. Azt követően, hogy elhatároztuk, szerepeltetni fogjuk őket valamelyik dokumentumokban, számos módja van annak, hogy növeljük a tárolt képek használhatóságát. Tükrözhetjük, átméretezhetjük, forgathatjuk, vághatjuk, színesíthetjük, konvertálhatjuk, kombinálhatjuk (stb.) őket ahhoz, hogy felhasználhassuk a mindennapi asztali kiadványszerkesztő munka során. 
1. Válasszuk ki a megfelelő formátumot!
Nem igazán a módosítások közé tartozik, de a fentebb felsorolt feladatok végrehajtásához alapvető fontosságú a helyes file-formátum megválasztása. Tudni kell a különbséget a bitmap és a vektoros képek között, ellenkező esetben számos problémával találkozhatunk a munka során.
2. Tükrözzük!
Egy máskülönben tökéletes kép rossz irányba néz. Nem kell mást csinálnunk, mint a Flip funkciót használni. A legtöbb grafikus szoftverrel végrehajtható ez a művelet.
3. Méretezzük át!
A gyűjteményünkben szereplő képek csak ritkán olyan méretűek, mint amilyenre éppen szükségünk van. Az átméretezés nem egy bonyolult művelet, ha követjük a megfelelő utasításokat.
4. Forgassuk el!
Amikor a tükrözés nem elegendő, forgassuk el a képet a megfelelő irányba. A legkönnyebben a vektor grafikákat lehet torzítás nélkül elforgatni... a teljes írás angolul>>
 

- Zűrzavar a papírok fényessége és fehérsége körül
(Paper Tips: Confused Over Brightness and Whiteness?)
(Nan Faessler, PaperSpecs.com)

Rácsodálkozott már arra, hogy a nyomatok nem olyanok lettek, mint amilyet eltervezett. Könnyen lehet, hogy rosszul választotta meg a papír fényességét vagy fehérségét. Tudja egyáltalán, hogy a kettő különböző? A fényesség (brightness) nem egyenlő a fehérséggel (whiteness) és fordítva. Jól tudjuk, hogy a színeket nem látjuk a sötétben. Fényre van szükségünk. Gondoljuk a papírunkra úgy, mint egy fényes izzóra. Azok a papírok, amelyek a fényességi skálán magasabb besorolást kaptak, lehetővé teszik a négyszín nyomást, vibrálóbbnak tűnnek, növelik a hatást és kontrasztot hoznak létre az oldalon. A fehérség a világosság minősége, a papírlap színének árnyalatát jelzi. 3 főbb árnyalatot különböztetünk meg: kiegyensúlyozott fehéret, meleg fehéret és kék fehéret. A legtöbb papírt napjainkban ez utóbbi árnyalatban gyártják. Miért? Mert az emberi szem számára ez világosabbnak, ragyogóbbnak tűnik. És ez az oka a címben jelzett zűrzavarnak... a teljes írás angolul>>
 

- Egy hős halála
(Creative Fuel: Death of a Hero)
(Molly W. Joss, creativepro.com)

61 éves korában, 2005. február 26-án elhunyt Jef Raskin technológiai tervező, művész, oktató, zenész, az eredeti Macintosh úttörője. Ő volt a felelős néhány olyan dolog kifejlesztésért, amelyet a kreatív szakemberek a legjobban kedvelnek napjaink számítástechnikájában. A szerző sohasem találkozott vele, mégis, amikor hírét vette halálának, könnyek szöktek a szemébe. Jóllehet Raskin neve a legtöbb szakember számára nem sokat, vagy semmit sem mond, az egész iparág hálával tartozik neki. A Macintosh számítógépeket az Apple cég fejlesztette ki, de megnyitották az utat az olyan cégek számára is, mint pl. az Adobe vagy a Quark, hogy létrehozhassák azokat a termékeiket, amelyek gyorsan megváltoztatták a grafikai ipart. Abban az időben még egyedülálló grafikus kezelői felülete kulcsfontosságú volt az iparágban. Azokat, akik túl fiatalok ahhoz, hogy emlékezzenek rá, a szerző emlékezteti, hogy nem a Macintosh volt az Apple első számítógépe. A cég az 1970-es évek végén kezdte meg az Apple I, Steven Wozniak első, nagy tömegek számára kínált berendezésének forgalmazását. Majd a boltokba került a szintén 1 MHz-es, de 4 KB RAM-mal ellátott Apple II. Ez már képes volt színek megjelenítésére is, 6 színt 280x192, 4 színt 40x48-as felbontásban. A rendszerhez már opcionálisan floppy lemez meghajtót és billentyűzetet is lehetett vásárolni. Az egér egy kicsit később jelent meg. 1979-ben Jef Raskin, a cég 31. alkalmazottja javasolta Mike Markkula-nak az igazgatóság elnökének, hogy a cégnek egy új számítógépet kellene terveznie. A társalapító, Steve Jobs ellenkezése ellenére Raskin az elkövetkező 3 évben a Macintosh projekten dolgozott. A Macintosh név nem a marketing részleg kreálmánya, Raskin kedvenc almafajtájáról nevezte el a számítógépet... a teljes írás angolul>>