Cikkajánló külföldről
Ezeken
az oldalon különböző, nem a FairPrint.hu tematikus portálon megtalálható
szakmai cikkeket ajánljuk.
Az írásokat minden tematika nélkül, a felvitel sorrendjében közöljük. |
Ajánljon Ön is a napi munkában hasznosítható írásokat!
|
-
A
PageMaker csatlakoztatása az InDesign-hoz
(The Digital Dish: Plugging PageMaker into
InDesign)
(Sandee Cohen, creativepro.com)
A
PageMaker rajongók könnyeket ejtettek, amikor az Adobe bejelentette, hogy
felhagy a szoftver fejlesztésével. Ugyanakkor a program tovább él, mint
egy InDesign plugin. Maga a szerző nem tartja magát egy PageMaker rajongónak.
Véleménye szerint a QuarkXPress-szel összevetve bizonyos lehetőségei kifejezetten
nyersnek tűntek. Viszont - számos okból - rákényszerült annak használatára.
Az 1990-as évek elején PageMaker-t tanított számítógépes magániskolákban
és a New School University-n New York-ban. Aztán 1995 táján egy a szoftver
rejtelmeit lépésről-lépésre feltáró könyvet írt az IDG számára. Abban az
évtizedben végig QuarkXPress-t használt munkáiban, s csak akkor váltott
PageMaker-re, amikor a The Non-Designer's Scan and Print Book c. könyv
társszerzője, Robin Williams kategorikusan kijelentette, hogy egyszerűen
nem hajlandó QuarkXPress-t használni. Ahogy a Quark piaci részesedése növekedett,
úgy váltak a PageMaker felhasználói úgy apadtak egy kicsiny, de elkötelezett
kisebbséggé. Csak akkor adták fel a PageMakert, amikor kicsavarták azt
hideg, halott kezeik közül. Így aztán a szerző meglepődött, amikor megtudta,
hogy az első InDesign felhasználók azok voltak, akik PageMaker-ről váltották
át rá. Például az első InDesign-t tanuló osztályának közel fele volt ilyen.
Ezek az úttörők jól látták, hogy nem sok jövő áll a PageMaker előtt, s
el kellett dönteniük, hogy inkább ragaszkodnak egy Adobe termékhez semmint,
hogy QuarkXPress-re váltsanak...
a
teljes írás angolul>>
-
Az újságok
tipográfiája
(dot-font: The Typographic Texture of the
News)
(John D. Berry, creativepro.com)
A
telefonkönyvekben alkalmazott fontokon kívül a betűknek nincs másik olyan
kategóriája, amelynek annyiféle követelménynek kellene megfelelnie, mint
az újságokban alkalmazottaknak. Kompaktaknak, olvashatóaknak és masszívnak
kell lenniük, modernnek kell látszaniuk, ugyanakkor ,,kényelmesnek’’ és
olvasó-barátnak is, mindemellett viszont meg kell felelnie a nagyteljesítményű
nyomdagépek és rosszminőségű papírok által teremtett követelményeknek is.
Az ijesztő követelmények ellenére az elmúlt száz évben számos ilyen betűtípus
jelent meg, s az új nyomtatási technológiák megjelenésével párhuzamosan
meg is nőtt az igény ezek iránt. A mindenki által jól ismert Times New
Roman betűtípust a londoni The Times folyóirat számára tervezték meg az
1930-as évek elején. A Times mindenütt elterjedt a modern világban, de
viszonylag ritkán használják a napilapokban. Ugyanakkor népszerű a kisebb
léptékű heti- és havilapokban. A cikkajánló illusztrációjában bemutatott
Miller betűtípus tervezője Matthew Carter, amelyet ma a Newsweek szövegeinek
fontjaként láthatunk viszont. A 19. századi USA egyik legkedveltebb betűtípusának,
a Scotch Roman-nak a szellemiségét idéző betű adaptációját, a brit napilap,
a The Guardian is használja...
a
teljes írás angolul>>
-
Számítógépes
munka a színekkel
(Working with Color on the Computer)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)
Mindenütt
színek vesznek körül bennünket. Ideje, hogy mi is körülvegyük magunkat
azokkal az eszközökkel, amelyek ahhoz kellenek, hogy a megfelelő színeket
használjuk az asztali kiadványszerkesztés során.
Szín megfeleltetés és ICC profilok
A megfelelő szín kiválasztása mellett az egyik legnagyobb kihívás az
arról való megbizonyosodás, hogy az a szín, amely végül is megjelenik a
nyomaton ugyanaz lesz, mint amilyet egy fényképen, vagy a monitorunkon
láttunk. Számos módszer van erre, a belépő szintű programoktól a professzionális
kalibrációs szoftverekig, ill. a hardver eszközöktől a szín menedzsment
rendszerekig. CMS verziók léteznek minden szinthez és sok árkategóriában.
A számítógép CMS-e egy ICC profil nevű file-típus használ minden egyes
eszközhöz, hogy létrehozza a konzisztens színt aközött, amit szkennelünk,
amit a képernyőn látunk, ill. ami kinyomtatásra kerül. Az ICC profilok
információt tartalmaznak arról, hogy a berendezések hogyan állítják elő
a színeket. Ezek a file-ok specifikusak minden digitális fényképezőgép,
szkenner, monitor vagy nyomtató esetében...
a
teljes írás angolul>>
-
A reklámkiadványok
szövegéről
(Copywriting for Designers and Non-Writers)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)
A
szerző azt tanácsolja mindenki számára - aki nem rendelkezik írói vénával
-, hogy biztassák ügyfeleiket, alkalmazzanak professzionális szövegírót
(copywriter). A valóságban természetesen nem mindenkit lehet meggyőzni
arról, hogy másra bízzák egy hatékony hirdetés-szöveg megírását. Néhány
megrendelő azt kívánja az asztali kiadványszerkesztési szakembertől, hogy
lássa el ezt a feladatot. is. Néhány ötlet ehhez:
Ragadjuk meg az olvasó figyelmét a főcímmel -- Mindössze 6 másodpercünk
van erre. Kerüljük el az üres szavakat, olyan kifejezéseket keressünk,
amelyek elcsábítják az olvasót.
Egyszerű nyelvet használjunk -- A világos, egyszerű nyelvezet nem jelenti
azt, hogy lebecsüljük a közönségünket. Az emberek általában az iskolázottságuknak
megfelelő, vagy két szinttel az alatti szinten olvasnak. Az olvasóknak
írjuk, s olyan szavakat és kifejezéseket használjunk, amelyek ismerősek
a (saját) célcsoportnak. Felejtsük el a körülírásokat és a virágnyelvet!
Használjunk első személyt, tömörítést, rövidebb mondatokat ahhoz, hogy
hirdetésünk minél személyesebb legyen.
Nyerjünk inspirációt a képekből -- Mint dtp-seknek rendelkezésünkre
állnak azok az eszközök, amelyek a copywriter-i feladhoz szükségesek. Használjunk
fel clipart-okat az ötletek merítéséhez! A szoftverekhez kapott, ill. munkánk
során összegyűjtött gyűjteményünk ennél többet is tehet az érdekünkben,
segíthet a figyelemfelkeltő főcímek létrehozásában...
a
teljes írás angolul>>
-
A Photoshop
Album használata
(When to Use Tags or Collections in Photoshop
Album)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)
A
cikkben a szerző az Adobe Photoshop Album 2.0 vagy újabb verzióinak használatához
ad tippeket. Sokféleképpen közelíthetjük meg a tag-ok (címkék?) és collection-ök
(gyűjtemény?) közötti különbségek kérdését. A tag-ok a specifikust jelenti
ott, ahol a collection-ök az általánost. Amikor fogunk egy születésnapi
bulin készült képet, tag-ot akarunk használni ahhoz, hogy azonosítsuk a
fotón látható szereplőket. Lehet, hogy úgy akarjuk címkézni őket, mint
egy születésnapi eseményt, de például használhatnánk a kollekciót, hogy
csoportosítjuk valamennyi az adott rendezvényen képszült fényképet. A tag-ok
állandóbbak ott, ahol a kollekciók ideiglenesek lehetnek. Jóllehet használhatjuk
a tag-okat arra, hogy megjelöljünk néhány képet, amelyekre majd szükségünk
lesz valamely munka során, általában jobb megoldás a collection használata.
Amikor a projektet befejeztük, a collection törölhető. A tag-okat használjuk
arra, hogy meghatározzuk fotóink tartalmát, a collection-öket pedig arra,
hogy tároljuk fényképeink egy csoportját. Egy másik fontos különbség a
kettő között, hogy a collection-ben a fotókat egyéni sorrendben is tárolhatjuk...
a
teljes írás angolul>>
-
Az Adobe
Creative Suite együttműködése az Illustrator és Photoshop szoftverekkel,
ill. a Version Cue-vel
(Creative Suite How-To: Collaborating on a
Project with Illustrator, Photoshop, and Version Cue)
(Kristin Straub, Peachpit Press)
Éppen
PC-jén tördel egy munkát, s a grafikusa képet szerkeszt egy Mac-en, s most
ideje koordinálni a munkát? Melyik file az éppen aktuális? S azon történt-e
már valamilyen változtatás? A Version Cue képes rendet teremteni. Az elsősorban
a kis munkacsoportokon belüli együttműködést, ill. file-menedzsmentet segítő
eszköz a Creative Suite-tal (Standard és Premium változat) jelent meg.
Lehetővé teszi, hogy az ugyanazon a feladaton dolgozó tervezők önállóan
dolgozzanak, - függetlenül attól, hogy Illustrator-on, Photoshop-on vagy
InDesign-on, ill., hogy Mac-en vagy PC-n – anélkül, hogy (pl.) felülírnák
egymás munkáit. Elmagyarázni sokkal nehezebb, mint alkalmazni. Az ,,Adobe
Creative Suite Idea Kit’’-ből vett, pdf
formátumban letölthető részletből nyomon követhetjük a Version Cue
működését egy olyan munka során, amikor egy Mac-es, Illustrator-t használó
és PC-s, Photoshop-os művész dolgozik együtt egy CD-címke megtervezésén...
a
teljes írás angolul>>
-
Változások a Quark
cégnél
(Reinventing Quark: Teaching an Old Dog New
Tricks)
(Craig Cline, creativepro.com)
Amikor
a kreatív szakemberek a Quark-ra gondolnak, csak a QuarkXPress jut eszükbe,
esetleg rossz tapasztalataik a technikai támogatásról. De a Quark több,
mint egy egytermékes vállalat. A cikk szerzője betekintést nyújt a cég
új attitűdjébe. A Quark átalakítja marketingjét, technikai támogatását,
fejlesztését. Új elnök-vezérigazgatót neveztek ki. A mérnöki gárdát 33%-kal,
több, mint 1.000 főre emelték, s 80%-uk a vállalati workflow termékekkel
foglalkozik. A technikai támogatással foglalkozók száma 60%-kal nőtt. Feltámasztották
a QuarkAllience programot, együttműködésüket a rendszerintegrátorokkal,
oktatókkal és a nagy végfelhasználói szervezetekkel. Támogatják regisztrált
felhasználóik lojalitását is, amely elérheti akár a vásárlási ár felét
is, vagy pl. bármely termék további 4 licencét. Az aktiválás és a kulcs
érvényesítése még megmaradt, de keresik a megoldást arra, hogy könnyebbé
tegyék a munkacsoportokban dolgozók számára a kódok használatát...
a
teljes írás angolul>>
-
Megéri a Photoshop CS
az 500 dollár pluszt a Photoshop Elements-hez képest?
(Is Photoshop CS worth the extra $500 compared
to Photoshop Elements?)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)
A
szerző válasza: a legtöbb embernek valószínűleg nem, de a kreatív ipar
szakembereinek, mint pl. a grafikusoknak és a fényképészeknek, igen. Amennyiben
Ön csak egy otthoni felhasználó, pénzt takaríthat meg a Photoshop Elements
megvásárlásával. Rendelkezik a Photoshop mindazon funkcióival, amelyre
valaha csak szüksége lehet. Amennyiben viszont Ön az iparágban dolgozó
szakember, vagy azzá kíván válni, ismernie kell az általános elterjedt
Photoshop-ot, amelynek lehetőségei jóval meghaladják az Elements-ét. Ilyenek
pl., a CMYK színek és a 16-bites képek támogatása; csatornák paletta; igazítás:
görbék, szín, egyensúly, színmegfeleltetés; réteg maszkok és gyors
maszkolási mód; a History log szerkesztése; Live Histogram paletta; fejlett
réteg-stílus manipuláció és szín menedzsment; web funkciók és ImageReady...
a
teljes írás angolul>>
-
Üdvözlet az USA-ból
(Heavy Metal Madness: Greetings from Big Letters
USA)
(Gene Gable, creativepro.com)
A
képeslapok elbűvölő művészeti kifejező eszközök, s sehol sem vitték nyomtatását
olyan tökélyre, mint a Curt Teich Company cégnél - állítja a cikk szerzője.
Nagyméretű betűik, élénk színeik, stílusuk azonnal felismerhetővé tette
munkáikat. Ebben a cikkében Gene Gable felfedi a Teich technikájának titkát,
hogyan lehet az Empire State Building-et ,,bezárni’’ egy Y-ba. Az a dolog,
amit leginkább szeret a nyomdaiparban az az, ami miatt az iparág bajban
van napjainkban. Bizonyos okok miatt a nyomdászat mindig is családi ügy
volt, az üzletet generációs sora hagyományozta a soron következőre. Sok
tulajdonos tudna olyan történeteket mesélni, amely arról szól, hogyan ment
be egy szombati napon apjával a műhelybe, hogy segítsen a munka befejezésében,
ill. tanulja a mesterséget. Igen gyakran az egész család itt dolgozott,
a hajtogatáson, a betűszedésen, a szállításban (stb.). Természetesen napjaink
gyermekeinek már nem ez az álma, számos nyomda került eladásra tulajdonosuk
visszavonulása miatt. Ők persze csalódottak, hiszen a jól kiépített üzletet
nem tudják hálás fiainak és lányaiknak átadni. A szerző által legjobban
kedvelt nyomdász család a Teich Chicago-ból...
a
teljes írás angolul>>
-
Átváltozás
barnából szőkévé a Photoshop segítségével
(Photoshop How-To: Going from Brunette to
Blond)
(Pete Bauer, PlanetPhotoshop.com)
A
hajszín megváltoztatása nem feltétlenül jelenti kémiai anyagok használatát.
Létezik egy digitális módja is. Ez általában a Hue/Saturation funkció(k)
alkalmazását jelenti. Ugyanakkor ha a változás lényegi, például, ha barnáról
szőkére kell váltani, akkor a Selective Color parancs hatékonyabb lehet.
Amennyiben a szőke a kiindulási alap, akkor egy egyszerű ,,festési’’ munkát
igényel, amelyet az említett Hue/Saturation (+rétegek) segítségével végezhetünk
el. A Colorize dobozt kell használni, s a csúszkákat a kívánalmaknak kell
beállítani. Az ellenkező irányú változtatás (a sötét haj világossá tétele)
már nagyobb kihívást jelent. Egyes esetekben a Lightness csúszka használata
elegendő lehet. Máskor szerencsét lehet próbálni a Curves (görbék) alkalmazásával.
De a legjobb megoldást a Selective Color jelenti. Párbeszéd ablakának megnyitásakor
klikkeljünk az alján található Absolute gombra, majd cseréljük a pop-up
menüben a Red-et (vörös) Neutral-ra (semeleges). Arányosan csökkentsük
a Cyánt és a Magentát, s a helyes egyensúlyt teremtsük meg a Yellow és
a Black csúszkákkal. Változtassuk át a Neutral-t Black-ké, és ismételjük
meg...
a
teljes írás angolul>>
|