A fekete-fehér vagy 1-bites anyagok esetében a helyes felbontás megválasztása és a kép manipulálása különösen fontos már a szkenneléskor is. A cikk ennek folyamatát írja le:
1. Indítsuk el a szoftvert!
2. Helyezzük rá a képet a síkágyas szkennerünk üvegére!
3. Forgassuk el a képet abba az irányba, ahogy majd azt fel fogjuk használni!
4. Állítsuk be a szkennelési módot (vagy a képtípust) 1-bitesre vagy fekete-fehérre!
5. Állítsuk be a felbontást (300 vagy 600 dpi a nyomtatókhoz, 75 dpi a faxoknak)!
6. Válasszuk ki a szkennelendő területet!
7. Amennyiben át akarjuk méretezni a képet, állítsuk be ennek értékét (50%, 125%, stb.)!
8. Nézzük meg az előnézeti képet (amennyiben ez az opció rendelkezésünkre áll)!
9. Amennyiben szükséges, módosítsunk a beállításon és a kép elhelyezkedésén!
10. Szkenneljük be a képet!
11. Mentsük el a képünk TIF, PCX, vagy más formátumba.
Tippek:
A fekete-fehér dokumentumok jó beszkennelésének titka a 3., 5. és 7. lépésekben van. Minden utólagos módosítás (általában) a kép minőségének romlásával (pl. csipkézett szegélyek) jár... a teljes írás angolul>>
 

- Amikor a gémkapocs már nem megfelelő
(When paperclips won't do)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Mikor a munka kezdetekor a dokumentum adatait beállítjuk, azt is figyelembe kell venni, hogy a papírlapokat hogyan fűzzük egybe. Számtalan kötési módszer közül választhatunk, mindegyik mellett és ellen szólnak érvek a dokumentum célja, a tartósság, a legjobb megjelenés és a költségek függvényében. Néhány metódusnál egyszerűen csak meg kell bizonyosodnunk arról, hogy a hagyott margók megfelelően nagyok-e, elférnek-e a spirálozáshoz vagy a gyűrűs lefűzéshez szükséges lyukak. Vannak olyan módszerek, amikor az elcsúszást kell kompenzálni. Néhány eljárás tartósabb, mások lehetővé teszik, hogy a kinyitott könyv síkban helyezkedjen el. Amennyiben nem akarjuk egy nyomda vagy egy másolócentrum (stb.) szolgáltatásait igénybe venni, magunk is elvégezhetjük mindezt, ilyenkor azonban nem árt mérlegelni a speciális berendezés árát is... a teljes írás angolul>>
 

- Hogyan olvassuk a proof-ot?
(How To Proofread Text and Layout)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

A nyelvi ellenőrzés néhány szoftvernél nem teljesen tökéletes. Annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a hiba, nekünk magunknak is át kell tekinteni a próbát (proof-ot). Ez a munkafolyamat több fázisánál is előfordulhat, a legelső vázlatoktól a prepress-en át a kiszedett dokumentumig. A cikk ehhez ad tanácsokat:
- Mielőtt megkeresnénk a konkrét hibákat, olvassuk el a teljes dokumentumot, hogy egy általános képet kapjunk a tartalomról és a szedésről. 
- Olvassuk el az anyagot mégegyszer, s ellenőrizzük a központosítást és a helyesírási hibákat (beleértve pl. az adott szervezet által speciálisan alkalmazott eltérések konzisztens használatát)
- Olvassuk fel hangosan az egész dokumentumot. Amennyiben lehetséges, kérjünk meg egy másik személyt, hogy közben ő is olvassa a szöveget. Ez egy jó módszer arra, hogy észrevegyük a hiányzó, vagy éppen duplán előforduló szavakat. 
- Olvassuk el a főcímeket, alcímeket, idézőjeleket (stb.) úgy, hogy magukra a szavakra koncentrálunk, s nem azok jelentésére
-  Ellenőrizzük a személyek és a cégek nevének helyesírását.
- Ellenőrizzük a különböző számokat, hívjuk is fel a megadott telefonszámokat. Különösen figyeljünk oda az összeadásokra, kivonásokra és más matematikai műveletekre.
- Ellenőrizzük a kiskapitálisok, rövidítések, betűszók egységes alkalmazását. 
- Ellenőrizzük a grafikákat, hogy azok a megfelelő helyen vannak-e. Nézzük át a képaláírásokat, hogy hibátlanok-e, s jól helyeztük-e el őket... a teljes írás angolul>>
 

- Ellenőrző-lista
(A no-surprises checklist)
(Cjpw.com)

Annak érdekében, hogy megelőzzük a költséges hibákat, s megrendelőink elégedetlenségét a végtermékkel, már a munka kezdetekor tegyünk fel néhány kérdést magunknak. Például: 
- Ha megváltoztatjuk a dimenziókat, akkor a kisebb mérettel nem takaríthatunk meg pénzt?
- Biztosak vagyunk a minőségben? (az újranyomás sokkal költségesebb, mint a munka elkezdésének kitolása) 
- Elég ember nézte át a proof-ot? (Több szem többet lát.)
- Amennyiben fotót tartalmaz a dokumentum, szükség van-e retusálásra? (A színes printek sötétebbé válnak a szkennelést követően, a kép méretének nagymértékű csökkentésével az árnyékos területek hangsúlyosabbak lesznek.)
- Tudjuk helyettesíteni az anyagokat olyannal, amelyek olcsóbbak, de ugyanolyan megfelelőek?
- A festék színei meg fognak-e változni a nyomtatást követően az adott papíron? (A nyomdai festékek átlátszóak, s megváltoznak a fehér papír fényességének és ,,sárgaságának’’ függvényében. Különösen drámai lehet az átalakulás, ha színes papírra nyomtatunk.)... a teljes írás angolul>>
 

- Elhunyt a számítógépes betűszedés atyja, John W. Seybold
(The Father of Computer Typesetting, John W. Seybold, Passes Away)
(WhatTheyThink.com)

Szívelégtelenségben elhunyt John W. Seybold, a szellemi ,,atyja’’ annak a számítógépes forradalomnak, amely átformálta a kiadványszerkesztést -- és az atyja a technológia úttörői két generációjának. 88 éves volt. Évszázadokon át azok, akik írott szavakkal, rajzokkal és fényképekkel akartak kommunikálni, a szakképzett szedőkre, metszőkre és más mesteremberekre kellett, hogy támaszkodjanak. Néhány évtized alatt mindez megváltozott. Először cégénél, a Rocappi-nál, majd később a Seybold Report-nál segítette a folyamat levezénylését. Úttörő szerepe volt egy egész iparág megváltoztatásában. A Rocappi (Research on Computer Applications in the Printing and Publishing Industries) volt az első számítógépes szövegszedő ,,szolgáltató iroda’’. 1963 és 1970 között Seybold és csapata alakította ki és ültetette át a gyakorlatba azt a koncepciót, hogyan lehet készíteni, szerkeszteni, formázni és manipulálni a szöveges információt a nyomtatás vagy az elektronikus terjesztés érdekében. Miután elhagyta a Rocappi-t, fiával, Jonathan-nal együtt megalapította a Seybold Reportot, ami hamarosan a ,,bibliájávᒒ vált mindazoknak, akik a számítógépek és a kiadványszerkesztés konvergenciájával foglalkoztak és foglalkoznak. Havonta kétszer kiadják a terület, az új technológiák és a trendek elemzését tartalmazó jelentésüket... a teljes írás angolul>>
 

- Hogyan készíthetünk jó hirdetést?
(How do I design a good ad?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

A kiadványszerkesztés valamennyi szabálya alkalmazható a hirdetésekre is (csakúgy mint más dokumentum-típusokra). Ugyanakkor van néhány általánosan elfogadott elv, amely speciálisan erre a területre szól. A legtöbb hirdetés célja, hogy az embereket valamilyen cselekvésre ösztönözze. Próbáljunk ki néhányat az alábbi ötletek közül - Ogilvy Layout: a kutatások szerint az olvasók figyelme az alábbi sorrendet követi: Visual, Caption, Headline, Copy, és Signature vagyis vizuális elemek, képaláírás, főcím, kópia és aláírás (a hirdető neve, kapcsolattartás módja). Ennek a sorrendnek a követését a hirdetésben nevezzük Ogilvy-nek a neves reklámszakember, David Ogilvy nyomán, aki legsikeresebb munkáiban is alkalmazta ezt az elrendezést. Z Layout: képzeljük el a Z betűt, vagy egy fordított S-et az oldalon. Helyezzük el e mentén a fontos elemeket, vagy azokat, amelyeket szeretnénk, hogy elolvassanak. Általában a szem a Z betűt követi, tehát a valamilyen ,,akcióra’’ való felszólítást, felkérést ennek a Z-nek a végére kell tenni. Ez a fajta elrendezés tökéletesen egybevág az Ogilvy-ével, ahol a képi elem és/vagy a főcím a Z tetejét foglalja el, az Aláírás pedig a Z végén... a teljes írás angolul>>
 

- Milyen információkat kell a névjegyen elhelyezni, és hol?
(What information should go on a business card and where?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Névjegyet sokféle célból készíthetünk, de fő funkciója, hogy elmondja, mit csinálunk, és lehetőséget adjunk az azt kapónak, hogy alkalomadtán felvegye velünk a kapcsolatot. Legalább a névnek és a kapcsolattartás módjának (cím vagy telefonszám) kell szerepelnie rajta. Az információk elhelyezésének számtalan módja van, de van néhány általánosan elfogadott útmutató ere vonatkozólag. Kétely, vagy csekély gyakorlat esetén érdemes követni ezeket annak érdekében, hogy megfelelő és hatékony névjegyet készíthessünk. Orientáció: a vízszintes elrendezés a legtipikusabb, széles körben használt formátum. Név: akár horizontális, akár vízszintes elrendezést használunk a személynév a legkiemeltebb szövegelem a kártyán. Általában a középpontban vagy a névjegy felső felében helyezik el, s a nagyobb vagy vastagabb betűkkel is hangsúlyozzák... a teljes írás angolul>>
 

- Szuper-finom bőr Photoshop-pal
(Photoshop How-To: Super-Smooth Skin)
(Pete Bauer, PlanetPhotoshop.com)

A tökéletesen hibátlan bőr keresi? Ne nyúljon még a kozmetikumokhoz! Engedje, hogy a Photoshop kölcsönözze Önnek azt a harmatos arcbőrt, amilyenre mindig is vágyott! Az írás lépésről-lépésre elmagyarázza és illusztrálja ennek folyamatát. Ugyan nem minden képnél alkalmazható, de ha valamiért különösen fontos a tökéletes bőr elérése, akkor megéri kipróbálni. A tökéletes bőrön a sima felszínt értjük. Mi lehet alkalmasabb ehhez, mint a Healing Brush. Egyszerűen csak olyan textúrával kell ellátni, amelyből választhat. 1. Olvassuk be a fényképünket (példaként a szerző a PhotoSpin 0370033 sz. képét használta). 2. Adjunk hozzá egy új réteget. A bőrtől távolabb jelöljünk ki egy négyszögletes területet. Amennyiben elegendő hely áll rendelkezésünkre, akkor ez legyen akkora, mint a ,,javítandó'' bőrfelület. 3. Színezzük be ezt a területet bármilyen színnel. 4. Deszelektálás. 5. Az Eszköztárból válasszuk ki a Healing Brush funkciót... a teljes írás angolul>>
 

- Hogyan nyomtathatjuk a fehér színt?
(How Can I Print the Color White?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

A címben feltett kérdésre a legtöbb esetben az a válasz, hogy sehogy. Az ofszet nyomtatásban alkalmazott legtöbb festék átlátszó, ezért az ilyen fehér nem fed le egy sötét színt. Van egy átlátszatlan fehér festék, amelyet használhatnánk erre a célra, de csak többszöri alkalmazásával érjük el a megfelelő hatást, s úgy megnöveli a költségeket, amelyeket a legtöbb megrendelő már nem vállalna. Legtöbbször tehát akkor használják, amikor egy másik szín alá kerül alapozónak. A fehérhez közeli hatású, megfelelő fedettséget az ezüstnek és ennek az átlátszatlan fehérnek a keverésével érhetünk el... a teljes írás angolul>>
 

- A RIP-ről
(What you need to know about raster image processing)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Az asztali kiadványszerkesztés világában a RIP (raster image processing) az a folyamat, ill. eszköz amellyel a vektoros digitális információt (mint pl. egy PostScript file-t) magas felbontású raszter képpé váltunk át. A RIP a file-unk megjelenését leíró, a fontokról és grafikákról szóló digitális információt fordítja le a képalkotó eszközök (pl. nyomtató) által értelmezhető pontokká. Gondoljunk úgy a RIP-re mint egy tolmács köztünk és a nyomtatónk között. Megadjuk az instrukcióinkat a dtp-szoftverünk nyelvén és a RIP lefordítja azokat a printerünk nyelvére. Amennyiben erre nem képes, ez azért lehet, mert az általunk használt túl komplikált a fordítónak, vagy nem jól értelmezte az instrukciókat. Amennyiben nincs RIP-ünk, támaszkodhatunk a nyomtató meghajtójára is. Néhány esetben ez jól működik. De - maradva az analógiánál - ez olyan, mintha a gesztikulálást és a mimikát használnánk komplex eszmerendszerek átadására. Nem valami hatékony megoldás, s néhány gondolatot egyszerűen meg sem fognak érteni. A RIP kiegészítő lehetőségeket és funkciókat kínál, olyanokat, amelyeket a sztenderd driverek nem... a teljes írás angolul>>