Nem a nyomtató megvásárlása az, ami magát a nyomtatást drágává teszi, hanem a festék ill. toner állandó cseréje. A költségek csökkentésének egyik módja, hogy egy harmadik féltől, tehát nem a printer gyártójától vesszük meg a kellékeket. Könnyen sejthetjük, hogy a nyomtatógyártók nem kedvelik ezt a megoldást. Egy Static Control Components nevű cég harcot indított a Lexmark ellen azért, hogy más is forgalmazhasson tonereket a berendezéseikhez. A Lexmark számos lézernyomtatóját (T520, T620 és T630) ugyanis olyan technológiával látták el, amely érzékeli, hogy a toner a Lexmark-tól származik-e vagy sem. Amennyiben nem, a printer nem fog működni. Tavaly az SCC-nek – egy bírói döntés nyomán - abba kellett hagyni ezeknek a patronoknak az előállítását. Lehet azonban, hogy megtalálták a megoldást. Februárban olyan tonerek árusítását kezdték meg, amelyek többletszolgáltatást nyújtanak, mint pl. a festék menedzsment. A cikk megírásáig a Lexmark nem tiltakozott ez ellen... a teljes írás angolul>>
 

- Magasnyomás a digitális korban
(dot-font: Letterpress in the Digital Age)
(John D. Berry, creativepro.com)

Napjainkban, amikor a betűk túlnyomó többsége digitális, s a nyomás ofszet, vagy annál újabb technológiával történik, még mindig találhatunk kreatív tipográfiai példákat a magasnyomásra is. Ez nem csak antikváriumba való vagy mélyen nosztalgikus lehet, hanem néha innovatív és eredeti is. A magasnyomás két neves szakembere, C. Christopher Stern és Jules Remedios Faye egy szépen megtervezett honlapot hoztak létre mesterségük bemutatására. Több mint egy évtizeden át dolgoztak együtt a Stern & Faye nyomdánál, de egyéni tapasztalatokat is szereztek, hiszen Chris volt az alapítója 1986-ban a Spider Press-nek, míg Jules a Street of Crocodiles Letterpress Printery-nek 1990. Amikor 1994-ben elköltöztek Seattle-ből, a vidékies Skagit Valley-ben telepedtek le, egy ,,nyomda farmot’’ hoztak létre. (Az illusztráción látható kép Chris Stern munkája, amelyhez egy 19. századi kávé cég hirdetésének szövegét, ill. a betűk és képek többszörös rétegét használta.)... a teljes írás angolul>>
 

- Rétegek használata variációk készítésére Photoshop CS-ben
(Creative Thinking in Photoshop: Using Layer Comps to Create Variations)
(Sharon Steuer, creativepro.com)

A Photoshop-ban a rétegek használata lehetővé teszi a különböző képelemekkel történő munkát. Másfelől a Photoshop CS-ben alkalmazott Layer Comps szabad utat a különböző kompozíciók kikísérletezésére. Ebben a cikkében Sharon Steuer megmutatja, hogy ez az új eszköz hogyan van segítségünkre kreativitásunk kibontakoztatásában. Véleménye szerint ez egyike a 21. század első nagy találmányainak. Egy egyszerű klikkelés a Save New Layer Comp palettában lehetővé teszi a rétegek aktuális látványának és szerkesztési állapotának elmentését. Ezt megismételhetjük akárhányszor csak akarjuk, anélkül, hogy lényegesen megnövelnénk a file-méretet. Ugyancsak egy leütés kell ahhoz, hogy visszahívjuk bármelyiket ezek közül. Úgy kell gondolnunk rá, mint pillanatfelvételek menthető sorozatára -- jóllehet csak megjegyzi a pillanatnyi állapot, nem dobja a kukába a rétegeket, s elmentődik a file-lal. Az alkalmazás ugyancsak tárolja a Blending és az Opacity beállításait is... a teljes írás angolul>>
 

- Új plugin-ek és XTension-ök
(Plug-Ins and XTensions: InDesign Style Makers, QuarkXPress Bitmap Exporters, and Layout Croppers)
(Jay J. Nelson , Design Tools Monthly)

A Design Tools Monthly folyóirat havonta áttekinti a legújabb plugin-eket és XTension-öket. Ezek közül néhány: 
A WoodWing cég Smart Catalog CS  nevű szoftvere (999 euró vagy 1,237 dollár) lehetővé teszi kétutas linkek létrehozását az adatbázis és a szöveg között InDesign CS-ben, s ezáltal automatizálja a katalógusok és árlisták aktualizálásának feladatát. 
Ugyancsak ez a cég készítette el a Smart Styles CS-t (150 USD), amellyel lehetővé teszi a formázási opciók csoportjának alkalmazását az oldal bármely pontján. Ezek lehetnek (pl.) komplex szöveg vagy táblázat, kép, árnyékok, transzparencia.  Sőt lehet ez bekezdés stílusok szekvenciája is, egyik stílus az elsőnek, egy másik az utolsó bekezdésnek, s egy harmadik a közbensőknek. Az új verzió lehetővé teszi, hogy drag and drop technikával a palettáról átvigyük ezt az információt egy oldal valamely részére... a teljes írás angolul>>
 

- Hogyan adhatunk egyéni méreteket a Page menühöz InDesign-ban?
(InDesign How-To: Adding Custom Sizes to the Page Menu)
(Tim Cole, Adobe Systems)

Természetesen semmi nincs új abban, hogy egyedi oldalméretekkel dolgozhatunk. Az InDesign CS-sel viszont lehetőségünk van arra, hogy az egyéni méreteket hozzáadhatjuk a Page menühöz, s bármikor újra felhasználhatjuk azt. Hiszen minden tervező életében előfordul, hogy nem az általában használt, a szoftverek által előre definiált méretben kell elkészíteni egy feladatot, ráadásul úgy, hogy a megbízás megismétlődhet. Ezzel a funkcióval az oldal mérete elmenthető, s a következőkben a Documentum Setup párbeszéd ablakban már mint választható alternatíva jelenik meg. A pdf formátumban letölthető írásában Tim Cole mutatja meg ennek a módját... a teljes írás angolul>>
 

- Kérjünk előleget!
(Get a Deposit)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

A megbízóktól való előlegkérés bevett gyakorlat a grafikusoknál. Amennyiben az ügyfél nem óhajt előre fizetni, soha ne kérjünk elnézést, vagy váljunk defenzívvé. Egyszerűen adjunk rá ésszerű magyarázatot, s ha szükséges, magyarázzuk meg azt is, hogyan válik az ő javára a részletre történő fizetés. Miután elfogadtuk a megbízást, számos órát dolgozunk azelőtt is, hogy bemutatnánk az első terv-változato(ka)t. Időt igényel a kutatás, az ötletelés, a koncepció megfogalmazása és a layout ötletének kidolgozása. Előleg nélkül előfordulhat, hogy ezt a munkát nem fogják megfizetni, ill. növeli a ,,hitelt’’. Az előleg és a részletfizetés az ügyfélnek is kedvező, nem kell a munkánk elvégeztével nem kell egyszerre nagy összeget kifizetnie. Fizethet a különböző fázisok (tervezés, előállítás, nyomtatás) végén. Az, hogy mennyi legyen a kért összeg, az ügyfelenként és projektenként változik. Kisebb és rövid-távú projekteknél elkérhetjük akár a becsült összérték 50%-át is. Nagyobb, hosszú ideig tartó munkáknál ez az arány 1/4  - 1/3 lehet... a teljes írás angolul>>
 

- Teendők a papír beszorulása esetén
(How to Handle a Paper Jam)
(Barbara Krasnoff, printscan.about.com)

A ,,paper jam’’ még a legjobb nyomtatók használata esetén is előfordul. A cikkben néhány tippet találunk ahhoz, hogy mit tehetünk akkor, ha a papír beszorul az inkjet- vagy lézer printerünkbe. Amennyiben a papírlap az output részen már látható (más szóval a munka már elkészült, de a nyomtatóból a papír nem jött ki), próbáljuk meg óvatosan kihúzni. Amennyiben könnyedén kijön, húzzuk ki az egész lapot. Viszont ha ellenállást érzünk, akkor álljunk meg, s próbáljuk meg a következőt. Nyissuk fel a nyomtató fedelét és várjunk (inkjet esetében), míg a mozgó alkatrészek leállnak. Óvatosan és lassan húzzuk ki a papírt. NE húzzuk ki a papírt onnan, ahol adagoljuk. Elképzelhető, hogy a nyomtatónk hengerei csak egy irányba tudnak mozogni, s amennyiben a rossz irányba erőltetjük őket, károsíthatják a berendezést. Vegyük figyelembe a következőket: amennyiben lézernyomtatónk van, az forró lehet. Amennyiben a papír elszakad, vegyünk ki minden mozgatható alkatrészt (papírtálca stb.), és keressük meg a foszlányokat. Próbáljunk meggyőződni arról, hogy semmit sem hagytunk a gépben... a teljes írás angolul>>
 

- Miben térnek el az Adobe PostScript különböző változatai?
(How Do Adobe PostScript Levels 1, 2, and 3 Differ?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Az Adobe 1985-ben mutatta be oldal-leíró nyelvét (page description language). A PostScript az évek során folyamatos fejlődésen ment át, s ahogy a szoftverek új verziói, ennél is számos olyan újítást találhatunk, amelyet az előző változatok nem tartalmaznak. Az alapvető különbségek a következők: 
- Adobe PostScript Level 1 - az eredeti, alapnyelv 
- Adobe PostScript Level 2 - támogatás a különböző oldalméretekhez és a jobb színnyomtatás érdekében 
- Adobe PostScript Level 3 (1997-ben) - a grafikák jobb kezelése, több font támogatása, a nyomatás felgyorsítása
Az asztali kiadványszerkesztésben a PostScript (és PDF) file-ok létrehozásához használt PostScript szintje attól is függ, hogy a nyomtató, ill. a driver milyen támogatást nyújt. Pl. a régebbi meghajtók és printerek nem képesek értelmezni néhány olyan lehetőséget, amely a PostScript Level 3-ban megtalálható... a teljes írás angolul>>
 

- Szöveg szinkronizálás QuarkXPress-ben
(QuarkXPress Tips: Synchronizing Text)
(Peter Lourekas,  Elaine Weinmann, Peachpit Press)

A legtöbb tervezési munka nem csak egyfajta termékre készül (pl. fejléc, boríték, névjegy), s ugyanazt az információt több helyen is el kell helyezni (a borítón, hirdetésen, főcímben). Amikor ez a szöveg változik, mindig egyenként meg kell keresni a többi alkalmazást is. Ha csak egy is kimarad, az a megbízónk belénk vetett bizalmát rendítheti meg. A QuarkXPress 6 egyik remek új újdonsága a szövegek szinkronizálási lehetősége a teljes tördelésen keresztül. Tehát, ha van néhány file, amely változó szöveget tartalmaz (terméknevek, árak, határidők), csak egyszer kell a szöveget szerkeszteni, s a linkelt layout-ok automatikusan frissülnek. A Synchronizing Text című, pdf-formátumban letölthető írás megmutatja ennek módját... a teljes írás angolul>>
 

- Számítsunk óradíjat!
(Setting an Hourly Rate for Desktop Publishing)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Sokan úgy gondolják, hogy az asztali kiadványszervezési üzlet elindításakor az egyik legnehezebb feladat a munka megbecsülése és az ár megállapítása. Azt mondhatnánk magunknak, nem akarunk óradíjat megállapítani. Amit tudnunk kell, mennyit lehet felszámítani egy prospektusért vagy hírlevélért. Mielőtt azonban ezt kikalkulálnánk, tudnunk kell, mennyit is ér az időnk. Ez az órabérünk. Az alap képlet szerint Munkabér + Rezsi + Profit / Órák száma = Óradíj. Ezt az összeget aztán hozzá kell igazítani a piaci körülményekhez, de mindenképpen szükséges annak kiszámítása, mik és mekkorák a költségeink, mekkora profitot akarunk elérni, s hány munkaórát kívánunk befektetni (stb.). Munkabér (fizetés): Az az összeg, amelyet keresni akarunk. Mennyit akarunk vagy vagyunk képesek fizetni magunknak. Ez alapulhat azon, hogy mennyit kerestünk előző munkahelyünkön, mennyit fizetünk vagy fizetnénk ugyanazért a munkáért egy beosztottnak, vagy pl. hogy mennyi szükséges ahhoz, hogy a vágyat életnívót elérjük. Rezsi: Amennyibe az üzletvitel kerül. Az irodával kapcsolatos költségek, közműdíjak, szoftver, hirdetési díjak, oktatási költségek, adók stb... a teljes írás angolul>>