Néha megtörhetjük a szabályokat, kipróbálhatunk valami újat, valami mást. Mégis vannak bizonyos útmutatások, amelyeket a szakembereknek érdemes megfogadnunk.
1. Túl sok font
Csökkentsük a használt betűtípusok mennyiségét! A legtöbb dokumentum 2-3 éppen elég belőlük. 
2. Írás CSUPA NAGYBETŰVEL
Ne kiabáljunk! A CSUPA NAGYBETŰ használata szinte kiált, s a legtöbb esetben rosszalló tekinteteket vált ki. 
3. Keretek és dobozok túlzott használata.
A frame-k gyönyörűek - mértékkel használva. Elvesztik az egyes szövegblokkok kihangsúlyozásának képességét akkor, ha az oldal minden más blokkja is dobozban van.
4. Amatőr központozás
Végezzük úgy a központozást, mint a profik. Tanuljuk meg az írásjelek kitételének előírásos módját (hullámos ékezet, aposztrófok stb.)! 
5. Képek mértéktelen használata
Csökkentsük a clipart-ok összevisszaságát. A képek feldobhatják a szórólapokat, hírleveleket és posztereket. Ugyanakkor, ha túl sok van belőlük, az már az olvashatóság rovására megy, ráadásul az olvasó nem tud a valódi mondanivalóra koncentrálni. Csak akkor használjuk, ha a szöveget támogatja, vagy egy szakaszt illusztrál... a teljes írás angolul>>

- Iparági elemzés: az Adobe előre tekint
(Industry Analysis: Adobe Looks Ahead to 2004)
(Molly W. Joss, WhatTheyThink.com)

Az elmúlt évben az Adobe Systems felülvizsgálta teljes termékskáláját. Mivel szolgálnak 2004-re? A cég professzionális kreatív termékekkel foglalkozó divíziójának marketing igazgatója, Mark Hilton ad erről tájékoztatást. Az elmúlt év igen jó volt az Adobe számára, s úgy tűnik, az idei - ha lehet - még jobb lesz. Egy október végi New York-i találkozón a cég vezetői beszámoltak stratégiai terveik részleteiről. Ennek egyik leglényegesebb eleme, hogy a cég továbbra is támogatja a professzionális kreatív piacot. Később bejelentették, hogy a november 23-án záruló üzleti negyedév során a befolyt jövedelem minden vállalati rekordot megdöntött. A 2003-as pénzügyi évben az Adobe 1,295 milliárd dollár bevételt ért el, míg a 2002-es érték 1,165 mrdUSD volt. A 11%-os növekedés különösen figyelemreméltó, ha a gazdaság általános (gyenge) állapotát is figyelembe vesszük. A szerző felvetette a kérdést, hogy az InDesign milyen hatást gyakorolt a piaci részesedésre, igaz-e, hogy teret nyert a QuarkXPress-szel szemben? Az igazgató erre úgy válaszolt, hogy a cég nem igazán foglalkozik a számokkal. Azt tudják, hogy egyre több szakember vált át Quark-ról InDesign-ra, s azt is érzékelik, hogy sokan érdeklődnek, ill. lelkesednek az InDesign CS-ért... a teljes írás angolul>>

- PostScript, tényleg ez az amit akar?
(PS, Do I Really Need You?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Szakemberek gyakran kérdezik: ,,Valóban szükségem van PostScript nyomtatóra?’’, ,,Tényleg tudnom kell, hogyan kell PostScript file-t készíteni?’’ A válasz: ,,attól függ’’. Ennek eldöntésében segít a cikk, amely amellett, hogy bepillantást enged a PostScript világába, néhány példán keresztül bemutatja, mikor jó, ha egy printer beszéli ezt a nyelvet, s miért kell jártasaknak lennünk benne. Mi a PostScript? Egy programozási ill. oldal leíró nyelv. Egy módszer arra, hogy leírja, hogyan kell egy oldalnak kinéznie. Egy másik ilyen nyelv a HP nyomtatókban található PCL (printer control language). A printerek pontokat nyomtatnak. Az, hogy ezek a pontok (raszter képek) hogyan rendeződnek egy oldalon, determinálja, mit látunk, hogyan néz ki maga az oldal. A megfelelő szoftverünk segítségével előállított digitális dokumentumokat a nyomtatás érdekében raszter képpé kell átalakítani, ehhez a nyomtatók interpreter-t (driver-t) használnak. Néhány dokumentum-típus, például olyanok, amelyeket a grafikusok és a kiadványszerkesztők használnak, amelyek a fontok és grafikák olyan bonyolult kombinációját tartalmazzák, amelyek leírására a legjobb módszer a PostScript. A PS nyelv és a PS nyomtató meghajtó mondják meg a nyomtatónak, hogyan kell a dokumentumot kinyomtatni. A PostScript általában eszköz-független, egy másik PS berendezés ugyanúgy fogja értelmezni az adatokat... a teljes írás angolul>>

- Adobe FrameMaker 7.1: egy gyors szoftver hosszú dokumentumokhoz 
(Adobe FrameMaker 7.1: Fast Software for Long Documents)
(Susan Glinert, creativepro.com)

A műszaki dokumentációk készítői már régóta áldják az Adobe FrameMaker-t, a más területen dolgozó grafikusok azonban csodálkoznak, mire ez a nagy felhajtás. Mindez azonban megváltozhat, mert az új, 7.1-es verzióban már hatékony QuarkXPress és PageMaker filterek (stb.) is találhatók. A szoftver egyedülálló a már említett területen, használata sokkal könnyebb, mint bármelyik más asztali kiadványszerkesztő eszköznek. Nem hibátlan, hiszen pl. az Unix verzió igen, a Windows-os változat viszont nem rendelkezik makrókkal és scriptekkel, a dobozok csak két alakzatra (négyszög és kerekített) korlátozódnak. Ezek a hiányosságok azonban csak némileg homályosítják el azt a körülményt, amelyet a nagy dokumentumok kezeléséhez nyújtott támogatása ad: kereszthivatkozások, index, tartalomjegyzék, komplex könyv támogatás. Más felbecsülhetetlen értékű lehetőségek: matematikai egyenletek, brilliáns táblázatok (beleértve a táblázat stílusok létrehozására szolgáló eszközöket), hypertext és XML támogatás, HTML export (stb.). Megemlítendő, hogy a szoftver nagyon gyors és figyelemre méltóan stabil, ami egyre ritkább napjainkban... a teljes írás angolul>>

- Három digitális művész megosztja titkait
(Graphics How-To: Three Digital Artists Share Their Secrets)
(Jeremy Sutton,  Daryl Wise, Wiley Publishing)

Azok a technikák, amelyekkel a művészek létrehozzák alkotásaikat ugyanolyan egyediek, mint maguk a képek. A cikk bepillantást enged 3 díjnyertes alkotó műhelyébe. Mindegyiknek egyedülálló viziói vannak, s ennek megfelelően, egyedi technikáik. Az, hogy hasonló szoftvereket használnak, még nem jelenti azt, hogy azonos módon tennék azt. Hiszen maga a Photoshop is számos megoldást kínál arra, hogy új réteget hozzunk létre. Sokat lehet tanulni abból, ha megfigyeljük, hogyan hozzák létre alkotásaikat, s megismerhetjük gondolataikat. Mi volt a művészi cél? Miért használják azt a színpalettát? Hogyan érték el azt a hatást? A válaszok ugyanolyan személyesek, mint a műalkotások. A The Secrets of Award-Winning Digital Artists c. munkának pdf-formátumban hozzáférhető részletéből felfedezhetjük, hogy nem csak a munkáik, hanem a kreatív folyamathoz való közeledésük is teljesen különböző. Bepillantást nyerhetünk filozófiájukba és technikájukba, s ötleteket kaphatunk saját kreatív munkánkhoz... a teljes írás angolul>>

A letölthető file-ok: Archer, Orrery és A Few of My Favorite Things

- Milyen papírra van szüksége?
(Paper Tips: What Kind of Paper Do You Need?)
(Constance Sidles, PaperSpecs.com)

A nyomdászatban, ahol a megjelenés a minden, nagy a kísértés, hogy az elérhető legjobb minőségű papírt rendeljük meg. De valóban ez a helyes megoldás? A minőség minden egyes embernek mást jelent. A szerkesztő számára informatív anyagot, a hirdetési igazgatónak előnyös elhelyezést és olyan színeket, amelyek megfelelnek a hirdető proof-jának (stb.). A nyomdászok számára két dolog, a festék és a papír egymásra hatását jelenti. A késztermék minősége az alapján ítéltetik meg, hogyan mutat a festék a papíron. Ez azt sugallja, hogy vegyük meg a legjobb minőségű papírt, s minden rendben lesz. Pedig a megfelelő papír kiválasztása több, mint egy csomó pénz elköltése. Ahelyett tehát, hogy a lehető legjobb kutatásába kezdenénk, inkább mérjük fel, melyik minőség felel meg legjobban a kívánalmaknak. A valóságban a legjobban megfelelő ugyanolyan jó, mint a ,,legjobb''.  Az idomulás nem minden. A nyomdászatban a minőség az elfogadott szabványoknak való megfelelés. A minőségellenőrzés az ezektől való eltérést keresi és próbálja meg kiküszöbölni... a teljes írás angolul>>

- Melyik a legjobb szoftver logó tervezéséhez?
(What's the Best Software for Logo Design?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Ideális esetben a logót egy rajzoló programban kellene elkészíteni. Az illusztrációs- vagy rajzprogramok egy skálázható, vektoros képet állítanak elő. Nyomtatáshoz EPS grafika az ideális, hiszen ezeket könnyen importálják a legelterjedtebb kiadványszerkesztő szoftverek, amelyekkel aztán elkészíthetők a fejléces papírok, névjegyek és más dokumentumok. Az eredeti logó vektor-formátumban való archiválása lehetővé teszi, hogy bármikor minőségvesztés nélkül átméretezhessük, még akkor is, ha végül bitmap formátumban van rá szükség. Példák: Adobe Illustrator, CorelDRAW, Macromedia Freehand. Amennyiben az Internetre szánjuk a logót, át kell konvertálnunk GIF, JPG (esetleg BMP) formátumúvá. A bitmap programok elvégzik ezt e feladatot, sőt általában lehetővé tesznek speciális effektusokat is, pl. egyszerű animációkat is. Ideálisak fotorealisztikus elemeknek a logóba való integrálásához is. Példák: Adobe Photoshop, Corel Photo-Paint, Jasc Paint Shop Pro... a teljes írás angolul>>

- Használjuk kreatívan a rétegeket a Photoshopban!
(Creative Thinking in Photoshop: More Improvising with Layers)
(Sharon Steuer, creativepro.com)

Számos módja van annak, hogy jó eredményt érjünk el a Photoshop használatával, igen gyakran segíthet, ha ,,eljátszadozunk’’ a képpel. A kreatív gondolkodáson alapuló megközelítés arra bátorít bennünket, hogy gyakran alkalmazzuk a rétegeket. Akár milliónyi layer-t is használhatunk, de néhány dologgal, mint például a filterekkel egy alkalommal csak egy rétegen dolgozhatunk. A cikk szerzője megmutatja, hogy lehet egy reménytelen fotót is művészivé átalakítani. Részletesen leírja, hogyan lehet feljavítani egy rosszul exponált kép kontrasztját a rétegek duplikálásával és a Blending (keverés, elegyítés) mód megváltoztatásával... a teljes írás angolul>>

- Oldalak, tele meglepetéssel
(dot-font: Pages Full of Surprise)
(John D. Berry, creativepro.com)

A Mark Batty Publisher megjelentette Horst Moser átfogó könyvét a magazinok design-járól. Moser egy elsősorban a folyóiratok és könyvek tervezésével, ill. vállalati design-nal foglalkozó német art director. ,,Surprise Me’’ (Lepj meg) című munkájában a kortárs kiadványokkal foglalkozik, valamennyi kiválasztott publikáció a millennium óta jelent meg, leszámítva természetesen azokat a részeket, amikor egy meghatározott rész illusztrációjára éppen egy régebbi példát kellett felhoznia. A könyv nem egy ,,hogyan csináljuk’’ kézikönyv táblázatokkal és grafikonokkal, hanem egy segítség ahhoz, hogy egy alkalmi olvasó vagy egy grafikus megértse, hogyan kell egy folyóiratot megtervezni, s milyen módon lehet ezt végrehajtani. Telis-teli van európai és amerikai (s kisebb részben ázsiai) újságok jól reprodukált hirdetéseivel és borítóival. Az itt bemutatott kép azt illusztrálja, hogy a különböző magazinborítók hogyan használják az emberek arcáról nagyon közelről készített fotókat... a teljes írás angolul>>

- iPhoto 4, a Mac-es képkatalógus
(iPhoto 4: Faster, Smarter Image Catalog for the Mac)
(Ben Long, creativepro.com)

Az Apple fotó-szervezőjének legújabb verziója számos valóban új lehetőséget tartalmaz. Vajon elegendő-e ez a professzionális felhasználók számára? Jóllehet a digitális fényképezőgépek sokkal gyorsabbá és olcsóbbá teszik a képekkel kapcsolatos munkafolyamatainkat, ez együtt jár azzal, hogy használatukkal hatalmas tömegű adat keletkezik. Fotóink kezelése és szervezése egy jó katalogizáló programot igényel. Jóllehet az iPhoto rendelkezik a Mac-es alapú hasonló programok közül a legjobb interfésszel, teljesítménye és eszköztára nem felel meg a profik (sőt a félprofik) követelményeinek. Szerencsére a legújabb változat már olyan fejlesztéseket tartalmaz, amelyekkel már bekerülhet a szakemberek eszköztárába. Van néhány Mac-re írt igazán jó katalogizáló program (pl. az Extensis Portfolio és a Canto Cumulus), amelyek képesek az internetes, nyomtatási, fényképezési igények kielégítésére. Az iPhoto alacsony árával, könnyű kezelhetőségével azonban kiemelkedik közülük. A szoftver első 3 változata ingyenes volt, most viszont az Apple 49 dolláros digitális média alkalmazásokat (iDVD, iMovie, iTunes és GarageBand) tömörítő iLife-jának részeként jelent meg... a teljes írás angolul>>