Miben különbözik egy tipográfus a grafikai tervezőtől? Vagy egy szedőtől? Vagy egy iparművésztől? A választ napjaink grafikai tervezésének állapotában kell keresni. Egyáltalán mit is jelent az, ha valakit tipográfusnak hívnak? Amikor a szerző az 1970-es évek végén fényszedőként dolgozott az USA-ban, a kifejezést csak a szedő egyfajta szinonimájaként használták. Olyan személyre, aki inkább egy reklámügynökségnél dolgozott, semmint egy gyorsnyomdánál, vagy - mint ő - a helyi hetilapnál. Az Egyesült Királyságban a kifejezésnek komolyabb történelme van, annak a tervezőnek a megnevezésére használták, aki betűkkel dolgozott, pl. könyv esetében arra, akinek az volt a munkája, hogy a betűket elrendezze egy oldalon. A tipográfus szó a 20. század elején bukkant fel, amikor technikailag és gazdaságilag lehetségessé vált, hogy külön váljék az oldalak tervezésének feladata a betűk konkrét elhelyezésétől. Az egyik ilyen szakembernek az amerikai Bruce Rogers-t tekinthetjük, aki elegáns és gondos könyv tervezéseiről vált híressé, köztük saját betűtípusokkal foglalkozó munkájáról, a ma már klasszikusnak számító Centaur-ról. Ugyanakkor sohasem szedett betűt... a teljes írás angolul>>
 

- Afrikai ábécék
(dot-font: Afrikan Alphabets)
(John D. Berry, creativepro.com)

Az afrikai írásbeliség története sokkal gazdagabb annál, mintsem akár maguk a kontinens lakóinak többsége sejtené. Saki Mafundikwa új könyve segít ennek felfedezésében. Szerzője egy grafikus, tipográfus és design oktató Harare-ből (Zimbabwe). Ő az igazgatója az Institute of Vigital Arts-nak. 20 évet töltött az Egyesült Államokban. Először hallgatója, később pedig oktatója volt a Cooper Union-nak. Tervezőként dolgozott a Random House-ban.  A mű címe, Afrikai ábécék (Afrikan Alphabets - Mark Batty Publisher, 2004) nem is teljesen korrekt, ahogy ezt a szerző már rögtön az elején világossá teszi. Nem az összes írásrendszert írja le, s a bemutatásra kerülők között vannak szótagírások, ideogramok és piktogramok. De mindegyik grafikai rendszer információkat tárol, s igen változatosak. Ezeket a formákat grafikusan ábrázolják a kötet oldalai, leírva mind kontextusát, mind a szerző két évtizedes munkája során szerzett személyes élményeit. Az egyik leglenyűgözőbb epizódja a könyvnek, amikor Saki beszámol az egyik legutolsó útjáról, amit annak érdekében tett, hogy többet tudjon meg az 1890-as években a mai Kamerun területén élő bamumok közül származó Ibrahim Njoya király által alkotott írásról. A francia gyarmatosítók elnyomása ellenére a Shü-mom néven számon tartott írás tovább él, könyvek és kéziratok ezreiben használják. A jelenlegi király az alkotó unokája pedig megőrzi ezeket a hagyományokat palotájában, jóllehet a Shü-mom nem a mindennapok általános írásrendszere Foumban-ban... a teljes írás angolul>>
 

- Hagyományos proof-olvasás PDF-ben
(Acrobat How-to: Traditional Proofreading in PDF)
(John Clifford, Planet PDF)

Jóllehet az ún. papír nélküli worflow-nak kétségtelenül számos előnye van, vannak olyan dolgok, amelyekhez jobb papírt használni. Ilyen például a próbák olvasása. Vajon lehetséges-e ennek a tradicionális módszernek a replikálása digitális környezetben? Igen, ha az Acrobat markup eszközét használjuk. Önmagában is érdekes azoknak a változásoknak a megfigyelése, amelyek ezen a területen az elmúlt években történtek. A szerző a 2001. novemberi San Francisco-i Seybold rendezvényen egy panelt vezetett PDF Workflows címmel. Egy a közönség által feltett kérdésre válaszolva akkor kifejtette, hogy időnként úgy használják a PDF, hogy kinyomtatják a PFD file-t, a hagyományos módon jelzik a kívánságokat, majd visszafaxolják a végső korrekcióra. Ezzel a módszerrel sok időt tudnak megtakarítani. Csak néhány héttel ezután telefonhívást kapott az egyik legfontosabb ügyfelétől. Tájékoztatta őt, hogy a kiadó meghozta döntését, és lépéseket tesz a papír nélküli munkafolyamat irányába. Felkérte őt, hogy tervezzen meg egy olyan workflow-t, amely az Adobe PDF-t használja proof-ként méghozzá olymódon, hogy ne igényelje a proof-olvasók teljes átképzését, annyit őrizzen meg az eddigi gyakorlatból, amennyit csak lehet. A végeredmény az ún. GTS Paperless Workflow lett, amelyet a 2003-ban Anaheim-ben megrendezett PDF Konferencián mutatott be a szakmának. A dokumentum az Acrobat 5.5-öt használta alapként... a teljes írás angolul>>
 

- Három lépés a konzisztens színekhez
(Three steps to consistent color)
(Joseph Szala, vigorgraphics.net)

Az üzleti életben fontos a konzisztencia. Van egy folyamat, amelyet nap mint nap végre kell hajtani. Ez tartja a dolgokat szervezetten, csökkenti az időpocsékolást, s - elsősorban - pénzt takarít meg. Akár hisszük, akár nem a színek nagy szerepet játszanak abban az üzenetben, amit a cégünk marketing anyagainak segítségével közvetíteni akarunk. Például a vörös szín egy erős szín, amely erőt sugároz, de jelezhet indulatot és haragot is. Ez az egyike a legerősebb színeknek. Mindegyik cégnek megvannak a vállalati színei. Ezek elsősorban a logóban találhatók meg. Általában ezek 2-3 színt tartalmaznak. Ha hármat, akkor ezeket tekinthetjük a vállalati színeknek. A kiegészítő színek ezekből építkez(het)nek. Ezekből áll össze a paletta. Amikor megkezdünk egy munkát, ezeket a színeket át kell adnunk a grafikusnak vagy a marketinggel foglalkozó szakembernek. Meg kell bizonyosodnunk arról, hogy pontosan meghatároztuk, melyek az elsődleges, s melyek a másodlagos színek... a teljes írás angolul>>
 

- CorelDRAW Graphics Suite 12
(CorelDRAW Graphics Suite 12)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)

A grafikai szoftverek egyik legnagyobb értéke, ha olyan újításokat tartalmaznak, amelyekkel szignifikáns időmegtakarítás érhető el a munka során. A CorelDRAW Graphics Suite 12 esetében pl. javult a Microsoft Office, Adobe, AutoCAD és más az iparágban gyakran alkalmazott programokkal való import/export kompatibilitása. A programcsomag a CorelDRAW 12 (vektor alapú rajzolás és kiadványszerkesztés), a Corel PHOTO-PAINT 12 (képszerkesztés és retusálás) és a Corel R.A.V.E. 3 (web grafikák és flash animációk) mellett segédprogramokat, fontok százait, képeket és fotókat is tartalmaz. A cikk szerint a szoftver előnyei közé tartozik, hogy ára megfelelő, 3 alkalmazást integrál, amelyek kielégítik a grafikai munkákhoz szükséges legtöbb igényt. Kiváló export/import file formátum kompatibilitással rendelkezik, több, mint 100 formátumot támogat. Hátránya, hogy csak Windows 2000-es és XP-s változata létezik, nincs Macintosh verziója és nem támogatja a Windows 98-at és Me-t. A Photo-Paint és a R.A.V.E. javításai gyengék. A szakemberek egy része gyakran negatívan nyilatkozik róla... a teljes írás angolul>>
 

- A PDF opcióinak beállítása
(Acrobat How-To: Setting PDF Open Options)
(Donna Baker, Peachpit Press)

A PDF dokumentumok készítői jól tudják, mennyire fontos az olvasó környezetének kontrollálása. Ez az, amiért az Initial View lehetőség megjelent. Amennyiben a PDF file-okat képernyőre vagy prezentációkhoz tervezünk, fontos, hogy azonnal megragadjuk a figyelmet. Az Acrobat 6-ot arra tervezték, hogy létrehozza az első jó benyomást. Beállíthatunk olyan paramétereket, hogy megjelenjen-e az eszköztár vagy sem, vagy, hogy a file teljes képernyőn nyíljon-e meg. A nagyítást is beállíthatjuk, így az oldal automatikusan egy nagyobb méretben jelenik meg. A Donna Baker The 100 Best Adobe Acrobat Tips & Tricks c. munkájából vett  Deciding What Your Reader Sees First című, PDF-formátumban letölthető írásból megtudhatjuk, hogyan lehet és érdemes beállítani a kezdő dokumentum megjelenését az Acrobat 6 szoftverrel... a teljes írás angolul>>
 

- A nyomdaipar jövőjéről
(The Art of Business: Print Keeps on Truckin')
(Eric J. Adams, creativepro.com)

Egyre másra jelennek meg a nyomdaipar összezsugorodásáról, a médium irrelevanciájáról szóló cikkek. Azonban a National Association for Printing Leadership és a Print Buyers Online.com legújabb elemzései szerint az iparág tovább erősödik. Az értékesítések nőnek, s más indikátorok is (mint pl. a bizalom) javulást mutatnak. Ugyanakkor számos kihívással is szembe kell néznie. - Feljövőben vagyunk egy nagyon alacsony szintről - mondta Andrew Paparozzi, a NAPL alelnöke, vezető közgazdász. Ugyanakkor a költségek növekednek, a piaci verseny egyre nagyobb, s az árak - jóllehet stabilizálódtak - nem érik el a korábbi szintet. Az említett indikátorok között szerepel pl. a NAPL Printing Business Index (PBI). A szervezet nyomdai aktivitást mutató indexe a januári 54,0-ról és a márciusi 58,1-ről 59,9-re nőtt áprilisra. Nem valami sok, de legalább a jó irányba mutat. A Print Buyers Online.com 241 fogyasztó megkérdezésével végzett felmérése szerint a vásárlók optimisták. A megkérdezettek 52%-a szerint az elkövetkező 6 hónapban vásárlásuk növekedni fog (6% csökken, 42% stagnál)... a teljes írás angolul>>
 
 

- Hogyan használjuk a PageMaker sablonjait a céges megjelenés megtervezéséhez?
(InDesign How-To: Using PageMaker Templates for a Corporate ID)
(Adobe Creative Team)

Az InDesign CS-hez mellékelt PageMaker Plug-in Pack-kel az Adobe számos hasznos sablont is ad a különböző tervezési feladatokhoz. A céges megjelenés megalkotása nehéz munka. Nem csak azért, mert pl. a logónak jól megjegyezhetőnek és azonnal felismerhetőnek kell lennie, hanem azért is, mert adaptálhatónak kell lennie minden médiához és alkalmazáshoz. A plugin-hez az Adobe a Gee+Chung csapatát kérte fel, s ők sok-sok template-et készítettek a fejléces papírokhoz, névjegyekhez, prezentációs mappákhoz (stb.) A pdf formátumban letölthető oktató anyagukban 3 sablonból készítenek high-tech, de ugyanakkor barátságos anyagokat. Az írás ugyancsak bemutatja az InDesign CS PageMaker Edition-höz mellékelt mintákon alapuló technikákat, de hasznos ötleteket meríthetünk belőle akkor is, ha nem rendelkezünk egyik szoftverrel sem... a teljes írás angolul>>
 

- Kalibráljuk a szkennerünket!
(Calibrate Your Scanner)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

A jó szkennelés titka: miért és hogyan kalibráljunk szkennerünket. 
Ha problémánk van a szkennelések során kapott képekkel, nem biztos, hogy a technikánkkal van a hiba. A szkennerünk kalibrálása együtt kell, hogy járjon a monitor és a nyomtató kalibrálásával annak érdekében, hogy biztosítsuk a 3 különböző berendezés közötti legjobb színmegfeleltetést. A színkorrekciót elvégezhetjük az Adobe Photoshop, a Corel Photo-Paint vagy más képszerkesztő program segítségével. Viszont, ha újra és újra ugyanazt a változtatást kell végrehajtanunk, pl. szkennelt képeink következetesen túl sötétek, akkor a kalibrálással sok időt takaríthatunk meg. Az első lépés a monitor és a nyomtató kalibrálása. A következő egy próbaszkennelés, s annak megvizsgálása, hogy a kapott kép színei hogyan jelennek meg a 3 eszközön. (Ez természetesen feltételezi, hogy járatosak vagyunk a szoftverünkben, s az eszközök a rendelkezésünkre állnak). Ha úgy kalibráltuk a printerünket, hogy kinyomtattunk egy tesztképet, akkor szkenneljük be ezt a nyomatot, s használjuk arra, hogy vizuálisan kalibráljuk a szkennert a nyomtatóhoz. Vagy használjunk bármilyen (nagyon) jó minőségű fotót, lehetőleg sok tónussal. Ennek szkennelése előtt győződjünk meg arról, hogy az automatikus szín korrekció ki van kapcsolva... a teljes írás angolul>>
 

- Lézer- vagy LED nyomtatók?
(Laser vs. LED)
(Barbara Krasnoff, printscan.about.com)

Mi a különbség a lézer és a LED (Light Emitting Diode) nyomtatók között? Ha lézer printert szeretnénk vásárolni, alaposan nézzük meg a specifikációkat, mert lehet, hogy egy LED nyomtatót veszünk magunknak. Ez nem feltétlenül jelent(ene) rosszat. A kétfajta eszközt évek óta árulják párhuzamosan, s a legtöbb felhasználó nem tud különbséget tenni nyomataik minősége között. Ezért és az egyszerűség kedvéért a legtöbb bolt és internetes oldal a LED nyomtatókat lézer printerként kínálja, annak ellenére, hogy van néhány különbség a kettő között. A technológia megoldások eltérésén túl a LED-es berendezések olcsóbbak, mint lézer megfelelőjük. Ez azért van, mert kevesebb mozgó alkatrészt tartalmaznak. Viszont éppen ezért élettartamuk is hosszabb, bár erre vonatkozólag nem áll rendelkezésre megbízható statisztika... a teljes írás angolul>>