Cikkajánló külföldről
Ezeken
az oldalon különböző, nem a FairPrint.hu tematikus portálon megtalálható
szakmai cikkeket ajánljuk.
Az írásokat minden tematika nélkül, a felvitel sorrendjében közöljük. |
Ajánljon Ön is a napi munkában hasznosítható írásokat!
|
-
Ingyenmunka
(Spec Work)
(Judy Litt, graphicdesign.about.com)
Mondjunk
nemet! Az idő könyörtelen. Nehéz munkához jutni. Tehát, amikor telefonhívást
kapunk egy kezdő cégtől, amelynek tetszenek korábbi munkáink, de nincs
pénzük, figyelembe kell ezt venni. Végülis kiegészíthetjük portfoliónkat
egy újabb darabbal. Előfordulhat, hogy a cég feltör, s egyike lehet a legjobb
megrendelőinknek. Jól jöhet a referencia, amit adnak, s a vállalat honlapján
megjelenhetünk, mint a designer-ük. Egy másik lehetséges változat: szeretnének
velünk dolgozni, de előbb elő kell állni egy vagy két tervvel. Ezért nem
fizetnek, de később megtérülhet a ,,befektetés’’. Az ingyenmunkának megvan
a jó és a rossz oldala is. Például nem profi dolog. A korábban említett
induló cég vezetőiben valószínűleg fel sem merül, hogy felkérjenek egy
ügyvédet, ingyen készítse el egy szerződésüket. Mi ugyanolyan professzionális
munkát végzünk, mint egy jogász. Időbe kerül a logó, a honlap, a brosúra
megtervezése. És megérdemeljük, hogy megfizessék az időnket. Az is előfordulhat,
hogy a vállalat vezetője végül is másnak, mondjuk a testvérének adja a
megbízást, s mi viszontlátjuk grafikai megoldásainkat a website-jukon.
Se pénz se referencia...
a
teljes írás angolul>>
-
File-küldés
(Sending Files to Your Service Bureau)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)
Amikor
elküldünk egy digitális file-t, többre van szükség, mint egy PageMaker
vagy QuarkXPress dokumentumra. Valószínűleg küldeni kell fontokat és grafikákat
is. A különböző nyomdák elvárásai különböznek, de ha tudjuk a fileküldés
alapjait, elkerülhetjük a leggyakrabban felmerülő problémákat. Az aktuális
digitális file-t PageMaker, QuarkXPress, CorelDRAW és néhány más kiadványszerkesztő
program segítségével készíthetjük el. Elküldésük előtt győződjünk meg arról,
hogy szolgáltatónk rendelkezik ugyanazon szoftvernek ugyanazon verziószámú
változatával. Amennyiben mi már egy újabb változatot használunk, a file-t
a korábbi változatban kell elmenteni és elküldeni. Kérdezzünk rá az operációs
rendszerre is. Csak kevés cég fogad Microsoft Publisher (.pub) file-okat,
vagy az előbb felsoroltaktól eltérőeket. Amennyiben a mi munkánkat nem
tudják használni, alakítsuk át azt PostScript (vagy PDF) formátumúvá. Küldjük
meg valamennyi, a dokumentum elkészítése során használt fontot, még akkor
is, ha a leggyakoribb betűtípusokat alkalmaztuk. A különböző cégek által
értékesített ugyanazon fontok is eltérhetnek egymástól, de különbségek
vannak a TrueType és Type 1 verziók között is. Amennyiben ezt nem tesszük
meg, a szolgáltatónk a saját változatát fogja használni. Ez lehet, hogy
célravezető lesz. Az is lehet viszont, hogy az így kapott végeredmény eltérő
lesz az eredeti dokumentumból, pl. a szöveg túlcsordul...
a
teljes írás angolul>>
-
Hogyan készítsünk
átlátszó színeket egyéni ecsetekkel az Illustrator-ral?
(Illustrator How-To: Creating Transparent
Color with Custom Brushes)
(Sharon Steuer, creativepro.com)
A
digitális művészettel foglalkozó szerző egyik legkedvesebb módszere a kalligrafikus
ecsetek használata az Adobe Illustrator-ban. Ezen belül is az egyik leggyakrabban
alkalmazott eljárása a transzparens színek használata a rétegekben és az
alrétegekben. Ez a technika nem csak azt teszi lehetővé számára hogy nyomon
kövesse, melyik ecset milyen hatást hoz létre, hanem képessé válik arra
is, hogy gyorsan és könnyen beállítsa az opacity (homályosság) szintjeit
és a blending (keverés, egybeolvasztás) módjait is. Az eredmény lágy és
természetes hatást kelt, azt hihetnénk, hogy a kép Corel Painter vagy Adobe
Photoshop alkalmazásával készült. A The Adobe Illustrator CS Wow! Book
c. könyvéből vett, pdf
formátumban letölthető szemelvényből megtanulhatjuk, hogyan alkalmazza
a szerző az egyéni ecseteket, és használja fel a transzparenciát...
a
teljes írás angolul>>
-
A PDF rejtett szerepe
a Mac OS X 10.3-ban
(PDF and Panther: The Hidden Role of PDF in
Mac OS X 10.3)
(Peter Kleinheider, Bernd Zipper, The Seybold Report)
Az
Apple Mac OS X-e sokféleképpen használja fel az Adobe PDF technológiáját.
Ez mostanáig az első példája annak, hogy egy operációs rendszer komponesként
tartalmazza az Adobe Normalizer-t. Néhány hónappal ezelőtt a cég bemutatta
10.3-as verziószámú, Panther (párduc) kódnevű operációs rendszerét. Ez
már display formátumaként már nem a Display PostScript-re épít, hanem a
PDF technológiára. A PDF egyike a belső grafikai formátumokra, amelyet
az OS kétdimenziós grafikákért felelős ,,Quartz’’ modulja használ. A Panther
PDF szolgáltatásai eleinte el vannak rejtve a felhasználók elől. Elsőként
aktiválni kell ezeket. Hozzunk létre egy üres mappát pl. ,,PDF-Services’’
néven a Library directory-ban. Amint a PDF Service funkciókat ily módon
aktiváltuk, egy sor, a felhasználó által definiálható szolgáltatást (ún.
droplet-eket) helyezhetünk el a folder-ben. Ezek azután a print párbeszéd
ablakon keresztül közvetlenül elérhetők. A droplet lehet egyszerűen egy
mappa, ahová az új PDF elhelyezhető (a legegyszerűbb eset), vagy az alias-a
egy programnak (pl. a levelezőnek) ahova az operációs rendszer irányítja
a PDF file-t a létrehozását követően...
a
teljes írás angolul>>
-
A nyomdászat
jövőjéről
(The Art of Business: Print Keeps on Truckin')
(Eric J. Adams, creativepro.com)
Egyre-másra
jelennek meg a nyomdaipar összezsugorodásáról, a médium irrelevanciájáról
szóló cikkek. Azonban a National Association for Printing Leadership és
a Print Buyers Online.com legújabb elemzései szerint az iparág tovább erősödik.
Az értékesítések nőnek, s más indikátorok is (mint pl. a bizalom) javulást
mutatnak. Azonban számos kihívással is szembe kell néznie. - Feljövőben
vagyunk egy nagyon alacsony szintről - mondta Andrew Paparozzi, a NAPL
alelnöke, vezető közgazdász. Ugyanakkor a költségek növekednek, a piaci
verseny egyre nagyobb, s az árak - jóllehet stabilizálódtak - nem érik
el a korábbi szintet. Az említett indikátorok között szerepel pl. a NAPL
Printing Business Index (PBI). A szervezet nyomdai aktivitást mutató indexe
a januári 54,0-ról és a márciusi 58,1-ről 59,9-re nőtt áprilisra. Nem valami
sok, de legalább a jó irányba mutat. A Print Buyers Online.com 241 fogyasztó
megkérdezésével végzett felmérése szerint a vásárlók optimisták. A megkérdezettek
52%-a szerint az elkövetkező 6 hónapban vásárlásuk növekedni fog (6% csökken,
42% stagnál)...
a
teljes írás angolul>>
-
Hogyan
adjunk textúrákat a betűkhöz?
(Design How-To: Adding Photographic Texture
to Type)
(John McWade, Before and After Magazine)
Amennyiben
textúrát adunk egy objektumhoz, az érdekesebbé teszi őket, legyenek akár
a háromdimenziós világban vagy egy kétdimenziós oldalon. A megfelelő textúrák
megtalálása viszont bonyolult lehet, különösen akkor, ha be akarjuk maszkolni
azokat egy betű körvonalai közé. Néhány közülük pl. annyira komplex, hogy
alkalmazása olvashatatlanná teszi a betűt. A megoldás az lehet, ha mi magunk
készítjük el textúráinkat. A patternek elkészítéséhez nincs szükségünk
egy falról vagy szikláról készült fényképre. Az Adobe Photoshop filtereinek
segítségével bármely öreg fényképünk megfelel erre a feladatra. A Before
& After Magazine folyóiratban megjelent, pdf
formátumban letölthető, Texture Makes It Artistic c. írásából megtudhatjuk,
hogyan készíthetünk textúrákat fotóinkból, s hogyan adhatjuk hozzá egy
betű körvonalait...
a
teljes írás angolul>>
-
Ideje eltenni
a filmet
(Framed and Exposed: It's Time to Can Film)
(Ben Long, creativepro.com)
Még
azt is könnyű meggyőzni a digitális fényképezőgép előnyeiről, aki sohasem
használt még ilyen berendezést. Az azonnali visszajelzés, a filmekkel való
bajlódás kiküszöbölése, a számítógépre való gyors továbbítás, a kinézete
- mind mind olyan tényezők, amelyek nyilvánvalóak még a legfanatikusabb
,,film-pártiak’’ számára is. Mindezidáig az átállást akadályozó legkritikusabb
pont a képek minősége volt. Vajon a digitális összemérhető-e a filmmel?
Néhány évvel ezelőttig a válasz meglehetősen egyszerű volt: nem. Napjainkban
azonban a válasz sokkal összetettebb. Amennyiben közepes vagy nagy formátumú
filmet használunk, rendelkezésre áll egy professzionális laboratórium és
egy csúcsminőségű, 20.000 dolláros, tapasztalt operátor által működtetett
szkenner, akkor a válasz az, hogy igen, jobb minőségű eredményt kapunk
filmmel, mint napjaink digitális kameráival (a csúcskategóriát most nem
ideértve). Ugyanakkor sokaknak a film szóról egy 35 mm-es kamerával, meglehetősen
jó minőségű lencsével készített, profi módon feldolgozott film jut eszébe,
amit aztán egy 5.00-1.000 dolláros berendezéssel be lehet szkennelni, s
végül fotó inkjet nyomtatók kiprintelni. Amennyiben ennyi a mi igényünk
is, már megéri digitálisra váltani, hiszen a jó áron elérhető fényképezőgépek
biztosítják ezt a lehetőséget...
a
teljes írás angolul>>
-
Pixeles
képszerkesztők és vektoros illusztrációs szoftverek
(Pixel Image Editors and Vector Illustration
Software)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)
A
képszerkesztők és az illusztrációs szoftverek a grafikai programok két
legfőbb kategóriáját alkotják. Miközben számos alkategória létezik, a legtöbb
alkalmazást be lehet sorolni az egyik vagy a másik csoportba. Ez azért
van, mert a grafikáknak két nagyon különböző típusát különböztethetjük
meg: a vektor- és a bitmap grafikákat.
A képszerkesztők (pixel/bitmap alapúak)
Úgy is ismerjük őket, mint festő alkalmazások. Ez a grafikai szoftverek
legnépszerűbb csoportja. A képszerkesztők lehetővé teszik bitmap alapú
kép készítését egy vázlatból, amelyhez a természetes festészeti eszközöket
utánzó lehetőségek állnak rendelkezésünkre. Szinte mindegyikük tartalmaz
fényképek javítására és retusálására szolgáló funkciókat is. Az ilyen szoftverekkel
készített képeket bitmap-peknek nevezzük, mert pixelek sorozatából készülnek
egy rácson (grid). Előnyük, hogy sok részletet tartalmaznak, ugyanannyit,
mint egy fénykép. Hátrányuk, a képfelbontás korlátozott. A programokkal
pl. szerkeszthetjük a digitális fotókat, a szkennelt képeket (amelyek mindig
bitmap-alapúak) és foto-realisztikus grafikákat is készíthetünk velük.
Néhány példa: Adobe Photoshop, Corel Photo-Paint, Corel Painter, Microsoft
Paint, Jasc Paint Shop Pro, Ulead PhotoImpact...
a
teljes írás angolul>>
-
Fogd és vidd InDesgin
CS-sel
(InDesign Tips: Dragging and Dropping into
InDesign CS)
(Tim Cole, Adobe Systems)
A
Place utasítás használata gyakori formája szövegeknek és grafikáknak az
InDesign dokumentumokban való elhelyezésének. A Vágólapon keresztül történő
kivágás és beillesztés egy másik kipróbált módszer. De tudta-e, hogy több
népszerű szoftver esetében az egyszerű drag-and-drop is ugyanúgy célravezető
lehet? Az egyik előnye annak, hogy az InDesign az Adobe Creative Suite
tagja, hogy interoperábilis más Adobe programokkal. Ez azt jelenti, hogy
a natív Photoshop és Illustrator file-okat közvetlenül áthúzhatjuk az InDesign-ba,
miközben megtarthatjuk attribútumaikat és szerkeszthetőségüket. Az InDesign
azonban ennél is tovább megy, mert lehetővé teszi, hogy annyi file-t vigyünk
át a desktop-ról, amennyit csak akarunk. És ez még nem minden: a Microsoft
Word-ből is ilyen egyszerűen áttehetők a szövegek. Tim Cole Dragging
and Dropping into InDesign című, pdf
formátumban letölthető írásából megtanulhatjuk, hogyan vihetünk át
szövegeket, grafikákat és táblázatokat a legkülönbözőbb forrásokba az InDesign-ba
az egyszerű drag-and-drop technika segítségével...
a
teljes írás angolul>>
-
Képek
összekomponálása színekkel és árnyékokkal a Photoshop-ban
(Photoshop How-To: Compositing Images with
Color and Shadow)
(John Lund, Pamela Pfiffner, creativepro.com)
Több
kép egyetlen képpé történő összeolvasztása a Photoshop egyik fémjele, de
azt, hogy ezt jól csináljuk, már megbízható technikai tudást igényel. A
kapott kép lehet bizarr, szándékosan eltorzított, realisztikus, autentikus
(stb.). Bármi is a szándékunk, az alkalmazott technika ugyanaz. John Lund
reklámfotósként kezdte pályafutását, majd a Macintosh gépek megjelenésével
áttért a stock fotók készítésére. Munkáit a Getty Images and Corbis publikálta.
Az írás illusztrációjában bemutatott képet úgy készítette, hogy kiválasztott
néhányat a különböző időben készített, téglákat, robbanásokat, lángokat
ábrázoló fotói közül. A központi kép - amelyet egy sok évvel ezelőtti megbízása
során készített - egy a töréstesztek során használt bábut ábrázol. Az Adding
Impact with Color című, pdf
formátumban letölthető írásból megismerhetjük, hogyan gondolja ki képeit,
hogyan egyesíti őket egységes egésszé. Megtudhatjuk pl. azt is, hogyan
színezi be a lángokat...
a
teljes írás angolul>>
|