Az eltelt évek folyamán a szerző kialakította a Photoshop képekkel való munkának a metódusát. A színkorrekciót ellenőrzés alatt tudta tartani, a képélesítést becsukott szemmel el tudta végezni, a duotone funkció mesterévé vált. Úgy kezelte a programot, mint bárki más, aki nap mint nap azzal foglalkozik, hogy a képeken javítson. De nem ilyen egyszerű a helyzet, ha valamilyen okból ki kell egészítenie a Photoshop eszközkészletét. A legutóbbi ilyen a Nik Multimedia Inc. (San Diego, Kalifornia és Hamburg, Németország) programcsomagja volt, amely számos digitális kamera eszközt, képélesítő plugin-t és különböző filterek gyűjteményét tartalmazta. Jóllehet a Photoshop maga is sok (talán túl sok) kreatív filtert tartalmaz, a Nik-szett ennél jóval többet. Vannak olyanok, akik szeretnek néhányt filtert a Photoshop-éi közül, senki sem szereti azokat mindet. A Nik-é mindenki számára kínál valamit. Vannak olyanok, amelyeket szigorúan kreatívként lehetne besorolni, vannak, amelyek csak a professzionális felhasználók számára ajánlhatóak, s vannak persze olyanok is, amelyeket őszintén szolva igen nehéz lenne kategórizálni. A profi fényképészek már régóta élvezik a polarizáló filter előnyeit, amelyek csökkentik a szórt (diffuse) fényt a légkörben, növelik a kék ég szaturációját és javítják a kép élességét és kontrasztját. A Nik-gyűjtemény egyik legimpresszívebb része a Polarization filter, amely úgy változtatja meg utólag a képet, hogy új tűnjön, az polarizált volt, amikor készítették... a teljes cikk angolul>>

- Képeslap-készítés
(Create a Greeting Card Class - Introduction)

Egy egyszerű feladat, az üdvözlőlap-készítés során megtanulhatjuk az asztali kiadványszerkesztés alapjait. A lap teljes elkészültéig megtárgyalhatjuk a dtp sajátosságait, a design alapjait. Végül - remélhetőleg - a tanulás elvezet a tervezési folyamat jobb megértéséhez. A 3 részből álló leckéket alkotójuk Microsoft Publisher 98-ra készítette el, de adaptálhatók bármely rendelkezésre álló szoftverre. A középpontban a képeslapok design-ja és layout-ja áll, beleértve a fontok és képek kiválasztását, így nem különösebben érdekes, melyik programot használjuk.  A 9 lecke: 1.Szoftver 2.Projekt  3.Oldalbeállítás 4.Képek, grafikák 5.A Clip Art-ok módosítása 6.Betű 7.Layout 8.Konzisztencia 9.Elkészítés... a teljes cikk angolul>>

- A felbontóképességről misztikum nélkül
(Measuring Resolution Inch by Inch - SPI, PPI, DPI, LPI Demystified)

Az asztali kiadványszerkesztés egyik legzavarosabb aspektusa a felbontás, ill. annak mértékegységei, az SPI, PPI, DPI és az LPI. Igen gyakran használják a DPI-t az SPI és a PPI helyett, jóllehet ezek nem ugyanazok. A cikkben megtalálható a mértékegységek rövid leírása. Az SPI (samples per inch) a szkennereknél és a digitális képeknél használatos. A szkennelés során a berendezés ,,mintát vesz'' a képről. Minél nagyobb ennek a felbontása, annál jobban hasonlít az eredeti képhez. Nagyobb felbontás - nagyobb SPI-érték. A PPI (pixels per inch) a pixelek száma egy képben. A display felbontása, s nem a képé. Az Adobe Photoshop PPI-t, a Corel Photo-Paint DPI-t használ a képfelbontás mérésére, nem csoda tehát, hogy nagy a zavar ezen a területen. A DPI (dots per inch) a nyomtató felbontásának mérésére szolgál. Általánosságban: minél több pont, annál jobb és élesebb a kép (dokumentum). Az LPI (lines per inch) arra utal, a nyomtatók hogyan reprodukálják a képeket, hogyan szimulálják a folyamatos tónusú képeket miközben halftone pettyek sorait nyomtatják. Ezeknek a soroknak a hüvelykenként nyomott számát jelöli az LPI, amelyet néha sor-frekvenciának is hívnak... a teljes cikk angolul>>

- Pont és pica
(Page Layout Measurements - Points and Picas) 

Fejezze be a ,,hüvelykedést'' az asztali kiadványszerkesztés során! Térjen át a pica-ra az oldalak méretezésekor! Amennyiben nagyobb tervezést igénylő munkán dolgozik  (könyvön, színes magazinon, hírlevélen stb.) a pica-n és pont-on alapuló beállításokkal időt takaríthat meg. Amennyiben pedig professzionális szinten végzi, akarja végezni ezt a munkát, akkor ez megköveteli azt,  hogy ne milliméterekben (inch-ekben) gondolkodjon a kiadványszerkesztés során. Miért ne kezdje most? Valójában már félúton is van ehhez, hiszen az otthoni szövegszerkesztőjén - amelyet bizonyára Ön is használ - már dolgozott is a pont-méretezéssel. A hírlevelek igen gyakran kisebb objektumokkal dolgoznak, amelyeket nehéz a hüvelyk törtrészében kifejezni. A pica és a pont könnyedén biztosítja ezt a lehetőséget. A pont a legkisebb mértékegység. A betűket (pl.) pontokban adjuk meg, 72 pont egyenlő 1 hüvelykkel (inch). A pica-t nagyobb távolságok megadására használjuk (pl. oszlopok szélessége, margók). 12 pont az 1 pica. Nem ebben a rendszerben számolva: 6 pica az 1 inch. A sztenderd észak-amerikai Letter-méret az 8,5 x 11 inch, vagyis 51 x 66 pica. 6 pica az hozzávetelőgesen 25 mm... a teljes cikk angolul>>

- Az ISO és az észak-amerikai papírméretek
(Measuring Paper - ISO and North American Sheet Sizes ) 

Tudja Ön, hogy mi a különbség a Letter (8,5 x 11 inch) és az A4-es méret között? A két méret egymással összemérhető. Attól függően, hogy éppen hol vagyunk, mindkettő sztenderd a levelek, újságok, fénymásolók, desktop nyomtatás (stb.) számára. Összehasonlításukra talán az illusztráció grafikája a legalkalmasabb és legkönnyebb. Az A4-es méret (210 mm x 297 mm) Észak-Amerikán kívül a legtöbb országban sztenderdnek tekinthető, de nem pontosan olyan széles, mint a Letter-é (kb. 216 mm x 279 mm), s hosszabb is. Amikor két különböző helyről érkezőknek kell dokumentumot cserélniük, ez problémákat okozhat. Például, ha az a dokumentumot A4-es méretben készítették el, akkor egy Letter-méretű kinyomtatás esetén az oldalszámozás eltér, s a különböző hibákra (pl. szerződésnél, korrektúránál) való hivatkozás nem lesz gyorsan beazonosítható. Tipp: amikor egy A4-es oldalt Letter-méretűre kell másolni, akkor kicsinyítsük a méretet 94%-ra, fordított esetben a csökkentés 97%-ra történik (ellenkező esetben a lap alján lévő szövegek elveszhetnek)... a teljes cikk angolul>>

- Backup és archiválás
(Under the Desktop: Backup and Archive Down) 
(David Morgenstern, creativepro.com)

Ahogy a gyermekek növekednek és tudomást sem vesznek arról, ha a szüleik fenyegetően rázzák ujjukat, úgy nem törődnek a backup kérdéskörével. A szerző egy új taktikát választ arra, hogy áttekintse az archiválás és a backup mögötti elméleteket. A felszínen a két tevékenység egymáshoz hasonlónak tűnik. Mindkettőnél file-okról valamilyen (mozgatható) ,,tárolóeszköz'' segítségével másolatok készülnek, azokat valahova félreteszik. A szállítók különböző megoldásokat kínálnak a probléma megoldására: szalag, optikai cartridge, kivehető merevlemez (stb.). Ahogy a neve is sugallja, az archiválás a különböző dokumentumok hosszú idejű tárolását jelenti. Célja az adatok sok-sok évre történő - még a létrehozójukat is túlélő - megőrzése. Ugyanakkor adatok mozgatását is jelenti a fő meghajtóról egy másik, külön erre kijelölt helyre. Ebben az esetben a ,,mozgás'' azt is jelenti, hogy a folyamat az eredeti file letörlésével fejeződik be. Ezzel szemben a backup célja a rövid idejű tárolás. A file-ok helyreállítását szolgálja abban az esetben, ha az adatok, rendszer-dokumentumok (stb.) megsérülnek. (A cikkben a szerző külön kitér arra, hogy ezt akár a nem megfelelő áramfelvétel is okozhatja.) A folyamatnak két része van: az adatok backup-ja, majd a helyreállításuk. A legtöbb ember azt gondolja, hogy a két dolog ugyanaz (vagy egy pénzérme két oldala), de ez két különböző folyamat is lehet. Az adatok backup-ja több, mint a file-ok és rendszerbeállítások duplikálása, inkább a megkülönböztetett figyelmet érdemlő file-okkal meghatározott céllal történő művelet... a teljes cikk angolul>>

- Fonthelyettesítés az InDesign-ban
(Screwy fonts in InDesign) 
(Jacci Howard Bear, graphicdesign.about.com)

Találkozott már azzal a jelenséggel, hogy az InDesign nyomtatás során behelyettesít egy fontot? Az Adobe-nak van megoldása erre a problémára. Először is le kell tölteni a teljes fontot a printer számára. Ugyanakkor előfordulhat, hogy egy ugyanilyen nevű már megtalálható a printer memóriájában, s ez átállítódhat. Az Adobe.com egyik oldalán megtalálható a részletes megoldás. 
1. megoldás: Töltse le a fontot.
InDesign 2.x (angol): 
1. Válassza:  File > Print. 
2. Válassza ki a Graphics-ot a bal oldali listáról. 
3. Válassza ki a Complete-et a felbukkanó (pop-up) Fonts Dowload  menüből 
4. Válassza ki a Download PPD Fonts opciót majd kattintson a Print-re. 
InDesign 1.x (angol): 
1. Válassza: File > Print. 
2. Válassza ki a Select Advanced Page Control-t majd klikkeljen a Graphics tab-ra (Windows) vagy válassza a felbukkanó menüből a Graphics-et (Mac OS). 
3. Válassza ki a Select Complete opciót a Font Downloading részből. 
4. Kattionson a Download PPD Fonts lehetőségre, majd klikkeljen a Print-re. 
2. megoldás: Update-elje a nyomtató driver-ét. 
Vegye fel a kapcsolatot a printer gyártójával a legújabb meghajtó(k)ért... a teljes cikk angolul>>

- Az élet és a nyomtatás megy tovább
(Heavy Metal Madness: Life and Printing Go On) 
(Gene Gable, creativepro.com)

Munkatársaink a cérnák napi tevékenységünk szövetén, s amikor ez a szál elszakad, meg kell állni egy pillanatra. Ebben a cikkében a szerző elbúcsúzik egy ,,munkatársától''. Statisztikai adatok szerint a kreatív emberek 2:1 arányban részesítik előnyben a macskákat a kutyákkal szemben, s a szerző úgy gondolja, hogy ez a tény figyelmet érdemel. Mivel munkája 50%-ában kevesebb, mint 3 emberrel van kapcsolata, úgy gondolja, a dtp-vel foglalkozó szakemberek sokkal inkább szeretnének egy macskát a stúdiójukban, mint pl. - mondjuk - egy fegyverekkel foglalkozó honlap böngészői. Ez statisztikailag növekszik a Mac-felhasználók körében, hiszen azokat intelligens, szenzitív embereknek tartják. Az USA-ban a macskák 1987-ben előzték meg a kutyákat a legnépszerűbb háziállatokat tartalmazó lista élén, s így nagy valószínűséggel cikkét több macska-tulajdonos olvassa, mint kutyatartó. Dicsőség a macska-szerető hírességeknek: Monet, Renoir, Thoreau, Buddha, Stravinsky, Hemingway, Jules Verne és Mohammed. Mondják, Chopin cicája átsétált zongorájának klaviatúráján, s az így keltett ,,melódia'' része lett annak a darabnak, amelyet ő macska-valcernek hívott. Sir Isaac Newton, Florence Nightingale, Abraham Lincoln, Winston Churchill és Albert Schweitzer is macska-rajongók voltak. S ha ez nem elég, Hitler gyűlölte őket.  És dicsőség Sable-nek, az eltávozott házikedvencnek... a teljes cikk angolul>>

- A 360 fokos világ
(Digital Photography: A Marvelous World In The Round) 
(Jim Patterson, PlanetPhotoshop.com)

A cikk az elsősorban panoráma-fényképezéssel foglalkozó Jook Leung-ot és munkásságát mutatja be (illusztrációkkal). Néhány hónappal ezelőtt a cikk szerzője a MacWorld CreativePro Expo-n dolgozott, ahol - többek között - lefényképezte Jook Leung-ot, a VR-fotográfia mesterét is. Nagyon elcsodálkozott, amikor augusztus elején meg is látogatta honlapját, s a ,,360 fok világában'' találta magát. Üzleti- és magánmunkáiban számos kamerát és lencsét használ. A több, mint 20 éves tapasztalattal rendelkező fényképész az üzleti megbízatásai során általában a személyes találkozás - előtervezés - storyboard sorrendet követi. Ennek ellenére képei spontaneitást (is) sugallnak. A magánmunkái azok, amelyekben igazán ragyog... a teljes cikk angolul>>

- Grafikák a PDF dokumentumokban
(Acrobat Tips: Graphics in PDFs) 
(Shlomo Perets, PlanetPDF)

Elcsodálkozott már azon, hogy a grafikák az egyik PDF dokumentumban jobban néznek ki, mint egy másikban? A cikk szerzője megmutatja, hogyan kell a legjobb minőségű munkákat elkészíteni, attól a pillanattól kezdődően, hogy valamelyik grafikai programból lementjük a file-t egészen az Acrobat preferenciáinak beállításáig. A PDF-grafikák kérdésének megtárgyalása természeténél fogva két kérdéskörre kell, hogy koncentráljon: a file tervezett felhasználása és a képek funkciója a dokumentumon belül. Az olyan faktorok, mint pl. a formátum, a felbontás, a színmélység mind a PDF specifikus felhasználásától függnek. A sok tényező miatt aztán kompromisszumokat kell tenni. Az a mód, ahogy egy-egy képet a PDF megjelenít szintén számos faktortól függ, mint pl. a kép forrásától, a formátumtól, a felbontástól (lásd a Distiller opcióit vagy a megtekintés preferenciáit). A képeket kétféleképpen tárolhatjuk: bitmap vagy vector file-ként. A bitmap kép tulajdonképpen a pixel-nek (picture elements) hívott pontok gyűjteménye, amelyek egy mátrix-ban rendeződnek, s minden egyes pixel-hez egy meghatározott szín-érték tartozik. Ez a fényképek, szkennelt képek (stb.) natív formátuma. A pixel-eknek a száma egy adott területen adja meg a felbontást (resolution), amelyet általában dpi-ben (dots per inch) vagy ppi-ben (pixels per inch) adnak meg. A bitmap-képek felbontás-függők, tehát az Acrobat-ban történő optimális megjelenítéshez a képben elraktározott pixel-mátrixnak meg kell felelnie a display pixel-mátrixának. Ez azt jelenti, hogy amikor egy adott bitmap egy más adatot tartalmaz, mondjuk 100x100-ast, s a display lehetősége 160x160 vagy 90x90, akkor néhány pixel hozzáadódik, vagy éppen elvész. Ennek a folyamatnak a neve a ,,resampling'', amely során a képminőség romolhat. A 90 foktól eltérő képforgatás szintén képtorzítást eredményezhet... a teljes cikk angolul>>