A vonalzók (rulers) és segédvonalak (guides) használata nélkülözhetetlen a különböző objektumok precíz elhelyezéséhez az asztali kiadványszerkesztő programokban. Valamennyi QuarkXPress-t, PageMaker-t vagy InDesign-t használó szakember jártas (kell, hogy legyen) a velük végezhető alapműveletekben, mint pl. a mértékegység cseréje, visszaállítás a zéró pontra, a segédvonalaknak az oldalakra való húzása (stb.) Az Adobe InDesign sok lehetőséget kínál ezen a területen is a kiadvány megtervezése, a dokumentum-sablon tervezése során. Például beszínezhetjük őket, használhatjuk őket a rétegeken, könyvtárakba menthetjük őket. A számos rendelkezésre álló lehetőség közül a témakör neves szakértője, Tim Cole 11 különböző utat mutat meg arra, hogy hozzuk ki a lehető legtöbbet az InDesign vonalzóiból és segédvonalaiból, beleértve azt is pl., hogyan kell használni a Create Guides lehetőséget, ill. hogyan lehet a segédvonalakat az Align palettával használni... a teljes cikk angolul>>
(a cikk pdf-ben>>)

- Néhány gondolat a betűkről
(dot-font: A Few Preconceived Notions about Type) 
(John D. Berry, creativepro.com)

Arial? Csupa nagybetű? Kis margók? A szerző megcáfol néhány közvélekedést a betűk használatával kapcsolatban. A tipográfiában is mindig akad olyan információ, amelyet célszerű felhasználnunk ahhoz, hogy még hatékonyabbá tegyük munkánkat. Ezek a vélekedések különösen elterjedtek a mindennapi üzleti kommunikációban, így a grafikai stúdiók világában. Pl.: Nem használhatnánk csak Arial-t? Voltak olyan idők, amikor 14 font - pl. Times, Helvetica, Courier és a Zapf Dingbats, vagy a Microsoft által a Helvetica és az Arial helyettesítésére ajánlottak - megtalálható volt szinte valamennyi számítógépen. A szerző nem különösebben barátja a Helvetica-nak, véleménye szerint az Arial-nál találhatók olyan részletek, amelyeket többre becsül. Ugyanakkor egyiket sem tartja különösebben jónak hosszú szövegek esetén, hacsak nem egy tehetséges tipográfus veszi őket a kezébe. Az átlagos felhasználó számára olyanok, mintha krétát adnánk a kezükbe, s kérnénk, hogy írjanak meg vele egy üzleti levelet. Önmagában az a tény, hogy szinte mindenki számítógépén megtalálhatók, még nem helyezik őket a legjobban használható betűtípusok közé. Annak oka, hogy lehetőségünk van különböző betűtípusokat a nyomtatáshoz vagy a képernyőn való megjelentetéshez használni - az ízlésbeli különbözőségen túl - az, hogy különböző hatásokat akarunk elérni velük. A betű alakja ad formát az ,,üzenetnek'', s ez integráns része annak, hogy ezt az üzenetet hogyan szállítják és jut el a célszemély(ek)hez. Ezért vált a tervezés önálló szakmává. Nem azért, hogy dekorálják az oldalakat, hanem hogy általuk jobbá tegyék a kommunikációt. Az olvasóra gyakorolt hatásuk az, ami számít... a teljes cikk angolul>>

- A Photoshop interfészének megtanulása
(Photoshop Tips: Mastering Photoshop's Interface) 
(Steve Broback, Avondale Media)

Amennyiben Photoshop-pal dolgozunk, s a képernyőt teljesen elborítják a paletták és ablakok, erős lehet a gyanú, hogy nem használjuk ki a szoftver által biztosított lehetőségeket. Az egész olyan, mintha egy sűrű erdőben járnánk, ahol mindenfelől veszély leselkedhet ránk. Megéri egy pillanatra megállni, s feleveníteni ismereteinket - illetve utánanézni - a program shortcut-jairól. A professzionális szakemberek ismerik a leghatékonyabb display módokat és billentyűkombinációkat, amelyek a desktop-on tapasztalható összevisszaság megszüntetéséhez vezet. A cikk - és egyben a Secrets of the Photoshop Masters című könyv - szerzője néhány ilyen tippet ad közzé... a teljes cikk angolul>>
(a cikk pdf-ben>>)

- A tökéletlenség keresése
(Heavy Metal Madness: In Search of Imperfection) 
(Gene Gable, creativepro.com)

A múlt nyomtatott anyagai gyakran olyan minőségben készültek, hogy napjaink digitális eszközeivel nem vagy csak igen nehezen lehet duplikálni őket. A cikk szerzője szerint ehhez nem csak a nyomtatás, hanem a design módját is meg kell ismerni. Ehhez áttekinti a népszerű nyomtatási módszereket, s elmagyarázza, miért néz ki ma a ,,Popular Mechanics'' 1955-ös száma jobban, mint bármikor. Sok tervező megkereste már őt azzal a problémával, hogy lehet elérni a ,,retró'' színeket, lehet magasnyomású (letterpress) hatást elérni a modern dekstop eszközökkel. Jóllehet elméletileg az olyan programok, mint pl. a Photoshop reprodukálnia kellene valamennyi lehetséges színt és effektust, a válasz: sehogy. Egy jó szakember -a számítógépes technika felhasználásával - természetesen képes szimulálni bármilyen nyomtatási metódust, de valamennyi ilyen kép hiányérzetet kelt bennünk. A jelenlegi technológia mindent tökéletesen elvégez, de ahogy a zenészek is megtanulták, a korabeli hangszereket kell használni ahhoz, hogy a minél korhűbb hatást elérjük, vissza kell térni a régi nyomtatási módszerekhez ahhoz, hogy a hatást elérjük. Sajnos, sok esetben ehhez már túl sok idő telt el... a teljes cikk angolul>>

- Thomas Jefferson betűtípusa
(dot-font: Mr. Jefferson's Typeface) 
(John D. Berry, creativepro.com)

Thomas Jefferson nem volt tipográfiai szakember, de érdekelte korának minden technológiai és tudományos ismerete, s a nemzet gyarapodása érdekében ösztönözte az önálló amerikai ipar fejlődését. Amikor Archibald Binny és James Ronaldson skóciai bevándorlók - akik 1796-ban Philadelphia-ban alapítottak üzemet - kérték a korábbi elnököt, hogy segítsen új (a betűöntéshez szükséges) antimón-forrás keresésében, ő segített számukra új szállítót találni Franciaországban (a korábbi helyről történő beszerzés egy nemzetközi kereskedelmi vita miatt vált lehetetlenné). Később Jefferson kifejezte csodálatát a Binny & Ronaldson betűi iránt, amelyek az 1820-as években az USA legáltalánosabban használt betűi voltak. A grafikai ízlés változik, mégis semelyik versenytársa sem tudta háttérbe szorítani a 19. század közepén a cég ,,Pica Roman No. 1'' betűit. Amikor 1892-ben az új betűszedőgépek által támasztott versenyre válaszul létrehozott, a legtöbb ,,hagyományos'' betűgyártó céget tömörítő konzorcium, az American Type Founders Company Oxford néven megújította azt, a betűtípus számos, a legjobb tipográfusok és könyvtervezők között számontartott szakember (pl. Bruce Rogers és Daniel Berkeley Updike) kedvencévé vált... a teljes cikk angolul>>

- Fontok, amelyek fontosak a PDF-ben
(Acrobat Tips: Fonts Can Make or Break PDFs) 
(Shlomo Perets, PlanetPDF)

Az Acrobat intelligens font-helyettesítő lehetősége égből pottyant ajándék, de rémálommá válhat, amikor a fonthűség fontos tényező. Amennyiben Ön egy grafikus tervező, tudnia kell, hogyan lehet és kell dolgozni a fontokkal a PDF dokumentumokban. A cikk erre adja meg a választ (még az Acrobat 5-ös verziójával szerzett tapasztalatokra alapozva). Az egyik legfőbb oka a PDF-technológia használatának, hogy ez a formátum megtartja az eredeti dokumentum megjelenését. A PDF file-ok mozgathatósáságának kulcsa az Acrobat font-kezelési mechanizmusa. Amikor a forrás-file által használt betű(ke)t a PDF beleágyaztazta az új file-be, az eredeti font-információk az Acrobat rendelkezésére állnak. Amikor viszont nincs így, a szoftver (csak) az elmentett részleges információkkal rendelkezik (név, szélesség, stílus jellemzők), s amennyiben az olvasó számítógépes rendszerében a kívánt betűtípus nem található meg, ezek alapján ,,szimulálja'' az eredeti megjelenést a fellelhető, leginkább hasonló font(ok) felhasználásával. Amikor az eredeti megjelenés pontos megtartása fontos szempont, a technológia lehetővé teszi, hogy valamennyi felhasznált fontot beleágyazzák (embed) a dokumentumba. Ennek elmaradása esetén a fonthelyettesítés - amely általában megfelelő köztes megoldást kíván - sohasem kínál tökéletes és precíz megegyezést, s néhány típus akár elfogadhatatlan is lesz... a teljes cikk angolul>>

- A gyufásdobozok művészete
(Heavy Metal Madness: A Striking Art Form Burns Out) 
(Gene Gable,  creativepro.com)

A gyufásdobozok borítói a nyomtatás és grafikai tervezés történetének egyedülálló helyei. Ahogy a szerző megjegyzi, a kis méret egyaránt jelent kihívást és lehetőséget a kiadók számára. A The Wall Street Journal c. lap nemrégiben arról cikkezett, hogy a reklám-stílusú skatulyák eltűnőben vannak, áldozatul estek az állam dohányzás ellenes törekvéseinek, s a piac az olcsó, hordozható öngyújtók felé fordult. Az éttermek és bárok átváltottak a különböző, logóval ellátott tollakra, jegyzetfüzetekre és emléktárgyakra. A gyufaeladás az 1970-es években elért évi 200 millióról 50 millió dollárra esett vissza. Csak az USA-ban a gyártók száma a csúcsidőszakban regisztrált több mint 100-ról 2-re esett vissza. Úgy tűnik, az ágazat haldoklik. S ha nem is hiányoljuk, mint a tűzgyújtás eszközét, hiányozni fog, mint médium, hiszen a formátum, a nyomtatási folyamat (stb.) egy különleges palettáját hozta létre a grafikai kifejezési módoknak. Az az időszak, amikor a legtöbbet adtak el belőlük, a magasnyomás idejére esett, sok borítót gumiból készült lemezzel készítettek, hasonlóan a flexo-hoz... a teljes cikk angolul>>

- Transparencia nyomtatása InDesign-ban
(InDesign Tips: Printing Transparency) 
(David Blatner,  Olav Martin Kvern, Peachpit Press)

Valóban nagyszerű dolog transparencia-effektust adni az InDesign-hoz, de próbáljuk csak ezt megmondani a nyomtatónak is. A transzparencia egyike a tervezők által leginkább kedvelt, a nyomdászok által viszont legjobban gyűlölt effektusoknak. Lehetővé teszi igazán látványos grafikák megalkotását, ugyanakkor a régebbi PostScript RIP-ek nem képesek a file-ok feldolgozására, s ez meglehetősen morcossá teszi az embereket. Ezért van az, hogy a designer-ek örülnek az InDesign transparencia-támogatásának, míg a nyomdászok grimaszokat vágnak, valahányszor egy InDesign file-t kapnak. Végeredmény: az InDesign-nak rossz a reputációja a nyomdászok körében. De mindez eltűnik, ha a transzparenciát ,,kisimítjuk'' a nyomtatás előtt. A cikk szerzői, a Real World InDesign 2 írói részletesen leírják, hogyan kell ezt a műveletet elvégezni amennyiben ezt a programot (vagy Illustrator 10-et ill. Acrobat 5-öt, hiszen mindegyik támogatja ezt az effektust) használjuk... a teljes cikk angolul>>

- Betűk, amelyeket újra és újra használhatunk
(dot-font: Type You Can Use Again and Again) 
(John D. Berry, Creativepro.com)

A The Enschedé Font Foundry új módon gondoskodik Európa egyik legrégibb betűtípusának tradíciójáról. A TEFF, s mai digitális ,,utóda'' immár több, mint két és fél évszázada gyűjti a kéziszedés és a magasnyomás során alkalmazott figyelemre méltó betűtípusokat, s szakkönyveiben, ill. a ritka compendiumokban közzé is teszi azokat. Napjainkban a TEFF 5 font-családot kínál, mindegyiknél a történelmi betűkészítés hagyományain alapozva hozták létre a napjaink technológiája által megkívánt digitális fontokat. A TEFF-et 1703-ban alapította Joh. Enschedé en Zonen Haarlem-ben, Hollandiában. Nyomdaként igen fontos szerepet játszott, itt készültek - egyebek mellett - az ország bélyegei és bankjegyei. Betűk készítésével 1743-ban kezdtek el foglalkozni, amikor megvásároltak már egy kész betűcsaládot, s azóta ez az üzletág is jelentőssé vált. Egy sor neves tervező, kezdve Johan Michael Fleischman-tól (18. század) egészen Jan van Krimpen-ig (20. század) dolgozott a cégnek. Ugyanakkor - mint annyi más hagyományos gyártó - ők is ki voltak téve a font üzletág változó technológiájának és üzleti modelljének, s 1990-ben a betűkészítés kiköltözött a történelmi épületből, s ezzel a gyakorlatban megszűnt... a teljes cikk angolul>>

- Grafikák PDF file-okban
(Acrobat Tips: Graphics in PDFs) 
(Shlomo Perets, PlanetPDF)

Mindig csodálkozik, hogy egyes grafikák miért néznek ki jobban egyes PDF file-okban, mint másokban? A PlanetPDF bemutatja, hogy lehet létrehozni a legjobb minőségű PDF grafikákat, a saját grafikai szoftver felhasználásával történő elkészítésétől kezdődően az Acrobat preferenciáinak beállításáig. A téma feldolgozása a természeténél fogva szorosan kötődik a speciális tartalmon, a felhasználás célján, s a grafikák funkción az adott dokumentumon belül. Az olyan faktorok, mint a formátum, a képfelbontás a színmélység, mind a PFD speciális felhasználásától függenek. S mivel sok tényezőt kell figyelembe venni, kompromisszumokat is kell kötni. Az a mód, ahogy a képek egy PDF-ben megjelennek számos faktortól függenek, pl. a grafika forrásától, formátumától (vektor / bitmap), a bitmap felbontásától, a Distiller opcióitól és a megtekintés beállításaitól. A bitmap grafika pontok (ún. pixelek - picture elements) mátrixba rendezett gyűjteménye, s minden pixelhez, hozzá van rendelve egy-egy színérték. A bitmap-ek a fényképek, szkennelt képek, ,,képernyő lopások'' natív formátumai. Egy adott területen belül található pixelek száma adja meg a felbontást (resolution), amelyet általában dpi-ben (dots per inch) vagy ppi-ben (pixels per inch) adnak meg...
a teljes cikk angolul>>