Nem viselnek megkülönböztető öltözetet, nincs titkos kézfogásuk, de a kreatív szakembereket megtalálhatjuk mindenhol. Ebben a cikkben a szerző kifejti, hogy a kiadói tevékenység és a grafika (mint művészet és mint alkalmazott művészet) eljutott a társadalom minden szegmensébe. Számos dolog történt kis nyomdájában az elmúlt néhány héten, amely mind-mind arra emlékeztette, miért is szereti ezt az iparágat annyira. A szervezés teljes hiánya, a nem konzisztens oktatási programok, a munka definícióinak konfúziója ellenére a kreatív piac sokkal nagyobb, mint azt bárki gondolná. Az a munka, amelyet mi végzünk, valamilyen módon majdnem mindenkit érint, s van egy bizonyos ,,romantika'' abban a folyamatban, amely ezt a területet sok más fölé emeli. Ez szempont bekerült saját otthonába is akkor, amikor vendégül látták 14 éves unokaöccsüket. A szerző nem gondolta, hogy sok segítséget jelentene a nyomdájában... a teljes cikk angolul>>

- Hogyan kombináljuk a formákat Photoshoppal? 
(Photoshop How-To: Combining Shapes) 
(Pete Bauer, PlanetPhotoshop.com)

A Photoshop Custom Shape (egyéni forma) eszközének használata sok segítséget nyújt. Számos, a napi munka során is jól alkalmazható objektum közül lehet válogatni, de az előre megadott alakzatok használata egy idő után már nem elégséges. A cikk szerzője azt mutatja be, hogyan lehet kettő vagy több szimbólum kombinálásával egy új objektumot létrehozni (és elmenteni), ezáltal a program használhatóságát továbbfokozni. Első lépésként meg kell nyitni egy új dokumentumot. A szerző a példában egy 400 x 400 pixeles képpel dolgozott, de természetesen tetszőleges méret megengedett, sőt - mivel a munka vektorokkal történik - a tervezésnél nyugodtan lehet kisebb méretet is használni, hiszen az alakzatokat bárminemű minőségvesztés nélkül is tökéletesen lehet újraméretezni. Második lépésként ki kell választani az eszköztárból közül a Custom Shape-et... a teljes cikk angolul>>

- QuarkXPress 6: egy másik nézőpont 
(QuarkXPress 6: Another Point of View from The Seybold Report) 
(Steve Werner, The Seybold Report)

Sok Mac felhasználó számára az OS X-re való váltás késett, amíg a Quark ki nem bocsátotta az XPress OS X kompatibilis változatát. A cikkben részletesen áttekintik a szoftver adta lehetőségeket. A Seybold Report kérdése: hogyan válaszol a program a piaci kihívásokra, s hogyan szólítja meg a 21. század kiadványszerkesztőit? Amikor június 10-én kibocsátották az XPress-t, a Quark véget vetett az utóbbi idők leginkább várt szoftverével kapcsolatos várakozásoknak. 17 hónappal azt követőent, hogy versenytársának, az Adobe InDesign 2 Macintosh OS X verzióját kibocsátották, a Quark is forgalomba hozta natív OS X termékét, amely néhány lényeges új lehetőséggel is bővült. Vajon túl kevés volt az újítás, esetleg túl sokáig vártak vele? A Quark 5-ös verziója bizony a szakírók és a felhasználók véleménye szerint sem teljesítette a hozzáfűzött reményeket. Relatíve kevesen vásárolták meg az upgrade-t, a legtöbben megmaradtak a 4.1-es változatnál. Miközben az XPress 5 új megoldásokat kínált a web-oldalak készítéséhez, s a venue.quark XTension néhány javított XML-kontrollálási lehetőséget is tartalmazott, nem sok újat kínált a nyomdaipari felhasználók számára (elsősorban táblázatkezelő eszközt, illetve lehetőséget a réteggel való munkára)... a teljes cikk angolul>>

- Hogyan készítsünk PDF/X file-okat Adobe Acrobat 6 Professional-lel?
(Acrobat How-To: Making PDF/X Files in Acrobat 6 Professional) 
(Gray Knowlton, Adobe Systems)

A PDF file-ok sokoldalúak, számos rejtett buktatót tartalmaznak azon az úton, amelyek végén egy nyomtatásra (nyomásra) kész file áll. Az Adobe cég termékmenedzsere összegzi azon ismereteket, amelyek szükségesek egy PDF/X file létrehozásához az Acrobat 6 Pressional segítségével. A PDF file-ok maguk sokfélék lehetnek attól függően, hogy milyen célból (nyomtatás, képernyőn való megjelentetés, internetes letöltés) hozzuk létre őket. Az a sokoldalúság, amely a formátumot oly népszerűvé teszi, rémálommá is teheti a file-készítés folyamatát. A PDF/X sztenderdet azért alkották meg, hogy segítsen a legáltalánosabb prepress hibák (mint pl. hiányzó fontok, nem megfelelő színek) elhárításában. Az a mód, ahogyan a PDF/X file-okat létre kell hozni, nem jól ismert a professzionális prepress felhasználók körén kívül. Ezt a ,,diszkriminációt'' szünteti meg az Acrobat 6 Professional PDF/X sztenderd támogatása. Mostmár a designerek is készíthetnek olyan PDF file-okat, amelyek megfelelnek a nyomatási követelményeknek... a teljes cikk angolul>>
(a cikk pdf formátumban)

- A CD-írás biztonsági szabályai
(Under the Desktop: Writing the Safety Rules for Recordable CDs) 
(David Morgenstern, creativepro.com)

A mindennapi munka során gyakran felmerül annak igénye, hogy a CD-R technológia előnyeit kihasználva nagy file-okat küldjünk vagy képeket archíváljunk. Az embert azt hinné, hogy szinte mindent tudunk az optikai technológiáról, s a CD-ken olyan biztonságban vannak az adatok, mint Fort Knox-ban, viszont a cikk szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy a diszkek nem a legmegfelelőbb archíváló mediumok, s néhány tippet ad arra, hogyan kezeljük őket, s hogyan vigyük fel az adatokat. Nagy különbség van aközött, hogy MP3 file-okat készítünk magunknak vagy a barátunknak, és aközött, hogy lementsük anyagainkat vagy éppen elküldjük referencia-anyagainkat reménybeli partnereinknek... a teljes cikk angolul>>

- A tipográfiai kontraszt hét alapelve
(dot-font: Seven Principles of Typographic Contrast) 
(John D. Berry, creativepro.com)

Abban a kiadványban, amelynek Carl Dair egyaránt a szerzője és tervezője, megmutatta, hogyan lehet a tipográfiában - a zenéhez hasonlóan - a harmónia és a kontraszt a kompozíció kulcsa. A kanadai szakember egyike volt az 1950-es és 1960-as évek legnagyobb tipográfusainak, s valószínűleg a legjobb volt abban, hogy el tudta magyarázni a tipográfia természetét. A mintaképe volt mindannak, amin mi a ,,tipográfust'' értjük, aki a betűkkel tervez, nemcsak egy képzelőerővel megáldott betűszedő, hanem valaki, aki úgy használja a betűket, valamennyi variációjukat, mint a design alapelemét. Könyve, a Design With Type (elsőként 1952-ben adták ki, a javított és bővített kiadás 1967-ben látott napvilágot) jogosan tekinthető alapműnek, jóllehet afölött a technika fölött, amelyet akkor használt(ak) már eljárt az idő. A fém betűk szedésének mikéntje már nem az, amivel napjainkban foglalkozni kell, de a betűk közötti vizuális kapcsolat, amelyet Dair bemutatott és grafikusan elmagyarázott könyvében, egyáltalán nem változott meg. Műve továbbra is az egyik legjobb kézikönyv ennek megtanulására... a teljes cikk angolul>>

- A nyomdász moziba megy
(Heavy Metal Madness: A Printer Goes to the Movies) 
(Gene Gable, creativepro.com)

A nyomtatás sokfajta mezt visel - a tömegesen előállított újságoktól a limitált kiadású könyvekig. Ez a kérdés foglalkoztatta a cikk szerzőjét, amikor megalapította magasnyomású nyomdáját. Ebben a részben arról ír, hogy inspirálták őt a mozifilmek, avagy hogyan lehet(ne) olyan mint Orson Welles. Sok szakemberrel találkozott - és még többről hallott -, akikben egy közös dolog volt, egyaránt dolgoztak (hír)lapoknál (a régi időkben akár betűszedőként is), de a ,,míves'' alacsony példányszámú könyvek bűvöletében élnek. Ő is szereti a jó könyvet, de túl ,,nyersnek'' érzi magát ahhoz, hogy igazán meg tudjon becsülni egy ilyen kiadványt. Az utolsó magasnyomással készített könyv, amit vásárolt Joey kutya játékaként végezte, aki könyvek százai közül éppen ezt választotta ki a polcról, s két perc alatt szétszaggatta. S jóllehet felvillanyozta, hogy az ebnek jó ízlése van, nem  hiszi, hogy ez lenne a követendő. Az újságok, a magazinok és maga az újságírás kiemelkedő szerepet játszanak sok filmben... a teljes cikk angolul>>

- Massin, a szabadgondolkodó
(dot-font: Massin, the Unclassifiable Free Thinker) 
(John D. Berry, creativepro.com)

A közelmúltban kiállításon mutatták be Massin innovatív, tipográfiailag gazdag munkásságát az Egyesült Államokban. A grafikai tervezőnek hazájában, Franciaországban a legismertebb a Gallimard által elsőként 1964-ben kiadott Eugene Ionesco darabhoz, a ,,Kopasz szoprán''-hoz (La Cantatrice Chauve) készített munkája. Az abszurd dráma interpretációja a reveláció erejével hatott. A művészek sziluettjeinek fekete-fehér fotóiból készített kollázst használt, amelyet különböző méretű és formájú (anélkül, hogy a rajzfilmszerű elemeket pl. léggömb-betűket használt volna) alakzatokkal vett körül. Könyv formában megalkotta az egymásmellé helyezett betűt és képet, amivel az expresszív tipográfia klasszikusává vált... a teljes cikk angolul>>

- QuarkXPress 6.0 és kéziszedés
(Heavy Metal Madness: QuarkXPress 6.0 vs. Hand Composition) 
(Gene Gable, creativepro.com)

Vajon valóban olyan sokat változott a kiadvány- szerkesztés a ,,fémkorszak'' óta? Lehet, különböznek az eszközök, de a metafórák ugyanazok - állítja a szerző. Ebben a cikkében a QuarkXPress-t hasonlítja össze a hagyományos metódusokkal. A QuarkXPress 6.0-ról készített korábbi áttekintésében s David Blatner előző cikkében számos szempontból összehasonlították már a programot az Adobe InDesign-jával. Azt állította, hogy egyik program sem különösebben innovatív, s a különbség nem különösebben érdekfeszítő, a kiadványszerkesztés alapjai nem sokat változtak, amióta az iparág megszületett. Annak érdekében, hogy demonstrálja ezt a véleményét, s hogy ,,esélyt adjon'' az XPress számára is, ebben az írásában arra koncentrált, hogyan szedték az oldalakat évszázadokon át, s hogyan történik ez most, a világ egyik legnépszerűbb szoftverével. Az oldalszedés évkönyveiben három időszakot különböztetnek meg. Az elsőt a szerző ,,Vas Korszak-nak'' (Iron Age) nevezte el. Ez a leghosszabb, Gutenbergtől kezdődő periódus, amikor különböző fémből és fából készült formákkal dolgoztak. A második, s leginnovatívabb a ,,Fényszedés Korszaka'' (Phototype Age), amely az 1960-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig tartott, amikor az oldal elemei ,,síkká'' váltak, s számítógép vezérelte gépek állították elő őket. S végül beléptünk az Asztali Kiadványszerkesztés Korszakába (Dekstop Age), amikor a kézzelfogható valósághoz való minden kapcsolat megszakadt, s az, hogy egy oldal valójában hogy is készül el, azt csak néhány PostScript mérnök tudja... a teljes cikk angolul>>

- QuarkXPress 6 vagy InDesign 2? 
(QuarkXPress 6 vs. InDesign 2: Grappling for Answers) 
(David Blatner, creativepro.com)

Szinte minden szakemberben megfogalmazódott már a kérdés: melyik szoftver a jobb, a QuarkXPress 6 vagy az Adobe InDesign2? A válasz mindig így kezdődik: ,,az attól függ''. Attól, hogy a kérdező milyen jellegű (és szintű) tudással rendelkezik, hogyan épül fel a cégnél a munkafolyamat (workflow) és jellemzően milyen feladatokat kell elvégezni. Amennyiben ,,vákuumban'' vizsgáljuk őket, a két program közül az Adobe InDesign tekinthető jobbnak. Magasabb szintű technológiát alkalmaz, jobb programozó metodikát, az XPress-szel rokon lehetőségeket jobban implementálja, s miközben az XPress-ben csak néhány olyan fontos eszköz van, amivel az InDesign nem rendelkezik, az Adobe terméke sokkal jobb alkalmazás-készlettel van ellátva. A cikkben egy kiadványszerkesztési szakember, David Blatner (a Real World QuarkXPress írója, a Real World Adobe InDesign 2 és a InDesign for QuarkXPress Users c. könyvek társszerzője) részletesebben is kifejti gondolatait... a teljes cikk angolul>>