Az XML betűszó az eXtensible Markup Language elnevezésből ered. A World Wide Web Consortium szakembereinek egy csoportja fejlesztette ki a HTML és az SGML javításának céljából. Igazából nem is egy nyelv, hanem sokkal inkább egy rendszer más nyelvek definiálására. Az olyan nyelvek, mint pl. a HTML meghatározzák a dokumentumok megjelenését a különböző olvasó programokban, ill. böngészőkben. Olyan elemeket tartalmaznak, mint pl. FONT, B vagy I. Ugyanakkor maga a böngésző nem tudja mi is a dokumentum maga. Amennyiben pl. egy receptet írunk HTML-ben, a browser nem fogja tudni, hogy szemantikai különbség van eközött, s mondjuk a tőzsdei árajánlatok között. Ha viszont XML-t használunk, megmondhatjuk a böngészőknek, számítógépeknek, hogy mi is az adott dokumentum. Az XML tartalmazhat definíciókat a recept vagy a tőzsdei információk részeiről. Ezeket saját magunknak kell megírnunk. Emellett elkészíthetünk egy teljes XML dokumentumot úgy, hogy nem teszünk utalást arra, hogyan jelenjen meg a képernyőn vagy nyomtatásban. Amennyiben viszont megtesszük ezt, a végeredmény sokkal szebb lesz... a teljes írás angolul>>

- Tedd keretbe!
(Heavy Metal Madness: Design Inside the Box)
(Gene Gable, creativepro.com)

A keretek (border) művészi felhasználása a tördelés során egy olyan terület, amely - sajnálatos módon - háttérbe szorult az automatikus frame-ek és rule-ok világában. Szerencsére rendelkezésünkre állnak minták az elegáns és díszes keretekre. A cikk szerzője megmutatja, hogyan készítették ezeket, s hogyan kell (és lehet) felhasználni egy kiadvány elkészítése során. Amikor 1978-ban elkezdte a grafikai tervezés tanulását az UCLA egyetemen, instruktora megmutatott neki 10 egyszerű trükköt arra, hogyan lehet ,,feldobni'' egy érdektelen és unalmas desing-t. Amit még ma is fel tud idézni: Fordítsd meg (Reverse it), Nagyítsd fel (Enlarge it), Zsugorítsd össze (Shrink it), Adj hozzá hátteret (Add a background), Billentsd meg (Tilt it) és - Tedd keretbe (Put it in a frame)! A cikk szerzője ez utóbbit találta a legérdekesebbnek, de a legbonyolultabbnak is. Most annyi évi munka után megtanulta a jó keret-tervezést becsülni. Ez művészet, amelynek alkalmazása egyaránt válhat előnyére és kárára az adott oldalnak. A modern kiadványszerkesztés sem nélkülözheti az egyedi keretek készítésének lehetőségét. Itt azonban újra előjön a túl sokból való választás lehetősége, amely szemben áll a túl kevés rendelkezésre álló idővel. Az igazán jó keret ,,kézi munkával'' készül, kifejezetten az adott munka számára, s nem a QuarkXPress vagy az InDesign clipart-gyűjteményeinek egyik darabja. A magasnyomás világában a keretek létrehozása olyasmi, mint egy puzzle teljes kirakása - az alkotóelemek száma adott, de a kombinációk száma szinte végtelen... a teljes írás angolul>>

- Különböző tördelések egy munkafolyamattal QuarkXPress 6-tal
(QuarkXPress 6 Tips: Using Layout Spaces)
(David Blatner, creativepro.com)

A QuarkXPress 6 egy új lehetősége, hogy egy munkafolyamaton belül ugyanazt a munkát az interneten való megjelentetéshez vagy a nyomtatáshoz (stb.) legjobban megfelelő tördeléssel készítsük el. Ebben az írásban David Blattner, a ,,Real World QuarkXPress 6'' szerzője mutatja be, hogyan lehet ezt a funkciót igazán jól kihasználni. A kiinduló helyzet sok helyen mindennapos. Felkérnek bennünket, hogy készítsünk el egy hirdetést, amely nyomtatásban három, az Interneten két különböző méretben fog megjelenni. Ahelyett, hogy 5 különböző file-t készítenénk el, nem lenne sokkal hatékonyabb a munka, ha egy mester-oldalt készítenénk el, amely tartalmazza az összes orientációt? Erre fejlesztették ki a QuarkXPress 6 ,,multiple layout spaces'' opcióját. Segítségével lehetőség nyílik a grafikák, színpaletták, stílusok (stb.) együttes menedzselésére... a teljes írás angolul>>
(a teljes tanulmány pdf-ben)

- Hány pixelre van szükség fényképek kinyomtatásához?
(How Many Pixels Do I Need for Printing Photos?)
(Sue Chastain,  graphicssoft.about.com)

Amikor szkennelünk egy képet vagy digitális fényképezőgépünket használjuk, sokunkban felmerül, hány pixelre van szükség egy képhez. Először a képmérettel és a képfelbontással kapcsolatos néhány kifejezést kell megértenünk. A ppi (pixel per inch) a képfelbontás mértékegysége,. Minél magasabb ez az érték, annál jobb minőségű lesz a nyomtatás, de csak egy bizonyos pontig. 300 ppi az a határ, ameddig inkjet nyomtatásnál lehet csökkenteni ezt az értéket. A dpi (dots per inch) a nyomtató felbontásának mértékegysége, azt jelöli, hogy a nyomtató hüvelykenként hány festékpontot helyez el az oldalon. Napjainkban a fotó-minőséget produkáló inkjet nyomtatók 1.200-1.400 dpi-re képesek, de elfogadható minőséget produkálnak 1400-200 ppi felbontás mellett, s kiválót 200-300-as értéknél. A megapixel (MP, amely millió pixelt jelöl) gyakran találkozhatunk akkor, amikor egy digitális fényképezőgép felbontóképességéről esik szó. Amikor meg akarjuk határozni, hány pixelre is van szükség, tudnunk kell, hogyan fogjuk használni a képet, s mekkora méretűre akarjuk kinyomtatni azt. Az alábbi adatok abban segítenek, hogy hány pixelre van szükség egy sztenderd méretű kép inkjet nyomtatón való kiprinteléséhez: 5 MP = 2592 x 1944 pixel (magas minőség: 10 x 13 hüvelyk, elfogadható minőség: 13 x 19 hüvelyk), 4 MP = 2272 x 1704 pixel (magas minőség: 9 x 12 hüvelyk, elfogadható minőség: 12 x 16 hüvelyk)... a teljes írás angolul>>

- Használjunk kevesebb clipartot!
(Use Less Clip Art)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Az asztali kiadványszerkesztés képhasználati szabályai:
Csökkentsük a clipartok összevisszaságát! A clipart csodálatos dolog, s öröm használni őket. Színesíthetik a különböző kiadványokat, de igencsak megnehezíthetjük az olvasók dolgát, ha túl sokat helyezünk el belőlük egy-egy oldalon. Használjuk ezt az eszközt kellő önmérséklettel, s meghatározott céllal. Használjuk úgy, hogy támogassa a szöveget, ill. illusztrálja a mondanivalót. Nincs arra örökérvényű szabályozás, hogy egy oldalon hány kép a megengedett. Azt azonban elmondhatjuk, hogy ha nem egy termékkatalógussal vagy évkönyvvel foglalkozunk, akkor 3-4 kép már ,,grafika-nehézz钒 teszi az oldalt. 

Csökkentés és átméretezés (Reduce & Resize ): 
Sok kicsi helyett használjunk egy, legfeljebb két nagyobb méretű képet. A képek bősége általában a keretek, szövegdobozok, vonalak (stb.) használatából adódik. Hagyjuk el a többségüket! Válasszunk ki egy vagy két kulcs-képet, amelyek kiegészítik a szöveget, fókuszálják a figyelmet vagy felkeltik a vizuális érdeklődést.

Egységesítés (Unify) 
A teljesen különböző képek helyett hatásosabb lehet azok uniformizálása. Alakítsuk őket egyforma méretűvé. Használjunk ugyanolyan szegélyt. Igazítsuk egymáshoz őket horizontálisan vagy vertikálisan. Amennyiben szükséges, hogy sok képet használjunk, biztosítsuk azok egységességét, s vizuálisan kössük össze őket.

Sorrend megállapítása (Prioritize) 
Ne hagyjuk, hogy képeink versenyezzenek egymással a figyelemért, állapítsuk meg inkább fontossági sorrendjüket. Méretével és elhelyezésével egyetlen képet emeljünk ki a többi közül. A többi képet pedig - az előző pontban leírtak felhasználásával - egységesítsük, s helyezzük el bárhol máshol az oldalon. 

Egy központi ötlet kiválasztása (Pick a Central Idea) 
A grafikusok igen gyakran azt gondolják, hogy az adott oldalon található valamennyi pontot, ötletet vagy fogalmat külön-külön illusztrálni kell. Például egy fogadási meghívón lehet egy ikon a telefonszám, egy ház vagy egy boríték rajza a cím, egy óra az időpont mellett, s számos más kép (sütemény, szerpentin, konfetti, csákó) is szóba jöhet. Ehelyett inkább operáljunk a betűk méretével, az elhelyezéssel, az egymáshoz igazítással (alignment), a különböző színekkel (a csoportosításhoz vagy az elválasztáshoz). Válasszunk ki egy vagy két képet magának a témának (fogadás) az illusztrálására!

Végül (The Bottomline)
Bizonyosodjunk meg arról, hogy minden egyes kép a megkívánt célt szolgálja, s megfelel a kiadvány tónusának és stílusának. Amennyiben háromnál több két maradt egy oldalon, fontoljuk meg, hogy van-e más mód arra, hogy ugyanazt a hatást vizuális stimuláció nélkül elérjük... a teljes írás angolul>>

- Használjunk több ,,fehér teret''!
(Use More White Space)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Az egyik legnehezebb feladat a ,,fehér tér’’ szerepének megtanítása. Talán azért van ez, mert meglehetősen negatívan hangzanak azok a szavak, amelyekkel ezt le lehet írni. A fehér tér a semmi. A szövege hiánya, a kép nélküli valami. A fehér tér az üresség. A negatív űr. De nem funkció nélküli. A fehér tér pihenés a szemnek. Megtöri a betűsorok és a grafikák láncolatát. Segítségével az oldalt kevésbé görcsössé, konfúzzá, zsúfolttá tehetjük. Általában - attól félve, hogy valami fontosat kihagyunk - túl sokat szeretnénk belezsúfolni egyetlen oldalba. Viszont megfelelő fehéren hagyott terület nélkül a fontos információ elvész. Mi van akkor, ha minden egyes szó és minden egyes kép valóban fontos? - A megoldás egy nagyobb papírméret. ,,Jó és rossz nem létezik a grafikai tervezésben. Csak hatékony és nem-hatékony kommunikáció van.’’ - írja Peter Bilak. A fehér teret használhatjuk a kép által keltett hangulat befolyásolására. Azt akarjuk, hogy a design gazdagságot, presztizst vagy eleganciát sugározzon, akkor sokat kell használni. Amikor szegénységet, tömegterméket, amatőrizmust - akkor éppen ellenkezőleg... a teljes írás angolul>>

- Képek, amely kitörnek a korlátaik közül
(Design How-To: Images that Break Boundaries)
(John McWade, Before & After Magazine)

Vannak olyan esetek, amikor egy képet nem lehet egy szabályos keretbe beleerőszakolni. A tördelő különleges hatásokat érhet el, ha hagyja, hogy egy részlet ,,kilógjon’’.  Általában azonban a grafikusok szeretnek mindent egy dobozba gyömöszölni. Amikor a szövegek egy keretben vannak, vagy a képek egy vonal mentén sorakoznak, a négyszögletes dobozok adják meg a tördelés struktúráját és rendjét. Az alternatíva - szabálytalan grafikák a megszokottól eltérő szöveg körbehatárolással (wrap) - bizonyos esetekben igazán hatékonyak lehetnek, máskor viszont zűrzavarhoz és káoszhoz vezethetnek. Ugyanakkor a kreatívan, nagy képzelőerővel végzett vágással elérhető, hogy a kép úgy törjön ki a kerete által meghatározott bezártságából, hogy közben a geometriai alapelveket is betartjuk. Különleges hatást érhetünk el azzal, ha lehetővé tesszük, hogy a kép egyes részletei kiemelkedjenek a négyszögletes háttérből. Természetesen nem minden (alap)kép megfelelő erre, de abban az esetben, ha ennek a technikának a mestereivé válunk, magunk is el fogunk csodálkozni, hány kép kínálja fel magát a kreatív vágáshoz... az  írás angolul>>
(a teljes tanulmány pdf-ben)

- Egészítse ki tevékenységi körét!
(Put More Into Your Portfolio)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Új ebben az iparágban, s úgy érzi, hogy nem elég szerteágazó a tevékenysége? Itt van néhány - az életből ellesett - ötlet. Mire van szükség, ha
- egy shareware termék kereskedelmivé válik. logó, prospektus, mappa, CD-borító 
- egy személyi edző ki akar emelkedni a tömegből: prospektus, hírlevél
- egy zenekar szenzációt akar kelteni: poszter
- egy étterem javítani akar megjelenésén: logó, étlap, alátét, gyufásdoboz 
- egy internetes szolgáltató még több embert akar elérni: levelezőlap, képeslap
- egy természetes szappanokat gyártó üzem el akarja kényeztetni vásárlóit: logó, címkék, prospektus... a teljes írás angolul>>

- Amit a színek jelentenek
(What colors mean)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

A színek többet jelentenek, mint a vörös és a kék, vagy a sárga és a fekete kombinációját. Ez egy nem-verbális kommunikáció. A színeknek van szimbolizmusa és jelentése, amelyek túlmutatnak a festéken. Amikor kiadványokat, logókat, honlapokat tervezünk, nagyon fontos észben tartani, hogy szemünk és agyunk hogyan érzékelik az egyes színeket. Van amikor a színeket fizikai reakciókat (a vörös pl. megemeli a vérnyomást),  s olyan is előfordul, hogy a kulturális hagyományok miatt eltérő érzelmeket (a fehér a keresztények számára a házasság szimbóluma, míg számos távol-keleti országban a gyász és a temetés színe) váltanak ki. A színek szimbolikájának megértése segít keverésükben, egymásnak való megfeleltetésükben, a szomszédos-, a komplement- (kiegészítő) és az egymást ütő színek közötti kapcsolat megértésében. A cikk elsősorban ezekre a kérdésekre helyezi a hangsúlyt. A szomszédos (adjacent) vagy harmonizáló színek közvetlenül egymás mellett helyezkednek el a szín-keréken. Együttes alkalmazásuk általában jó hatást kelt, de amikor közel ugyanolyan mennyiségben használjuk őket, egybemosódhatnak, s nem nyújtanak kellő kontrasztot. A komplementer színeket egy másik szín elválasztja egymástól a szín-keréken. Egymás melletti nyomtatásuk vizuális vibrációt kelt, s nem teszi őket különösebben ajánlott kombinációvá. Amennyiben viszont elválasztjuk őket egy másik színnel, elérik a kívánt hatást. Az alábbi oldalakon a szerző részletesen is kifejti a kérdést: hideg színek (kék, zölt, türkiz, ezüst), meleg színek (vörös, rózsaszín, sárga, arany, narancssárga), Mkevert (hideg/meleg) színek (bíbor, levendula, zöld, türkiz), semleges színek (barna, drapp, szürke, fekete, fehér)... a teljes írás angolul>>

- Használjunk vízjelet fényképeink másolásvédelme érdekében!
(Watermark your Photos for Copy Protection)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)

Amennyiben a web segítségével történő postázás előtt vízjellel látjuk el képeinket, egyértelműen sajátunkként jelöljük meg azokat, s elriaszthatjuk embertársainkat attól, hogy lemásolhassák azt, s jogot formálhassanak rá. A Photoshop vagy a Photoshop Elements Web Photo Gallery Creator funkciójának használatával automatikusan félig átlátszó vízjele(ke)t készíthetünk. Elláthatjuk saját szöveggel, a szerzői jogokra vonatkozó megjegyzéssel, címmel, file-névvel stb. (Néhány opció csak akkor működik, ha a Photoshop ,,File Info’’ parancsán keresztül hozzáadjuk azokat az IPTC adatokhoz.) Természetesen lehetőség van beállítani a vízjel szövegének színét, betűjét, méretét, pozícióját is. Ajánlott pl. a ,,Proof’’, ,,Sample’’ (minta) jelzés, a cég és/vagy az alkotó nevének feltűntetése, ill. a copyright szimbólum elhelyezése... a teljes írás angolul>>