Cikkajánló külföldről
Ezeken
az oldalon különböző, nem a FairPrint.hu tematikus portálon megtalálható
szakmai cikkeket ajánljuk.
Az írásokat minden tematika nélkül, a felvitel sorrendjében közöljük. |
Cikkek a FairPrint.hu portálon
Egyéb szakmai cikkek,
tanulmányok a Hazai linkek rovatban
Ajánljon Ön is a napi munkában hasznosítható írásokat!
|
-
A
Windows használata az asztali kiadványszerkesztéshez
(Using a Windows PC for Desktop Publishing)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)
Éveken
át a professzionális munka elsősorban Mac számítógépeken folyt. Az asztali
számítógépeket elsősorban irodákban dolgozóknak, játékosoknak (stb.) szánták,
s nem a grafikusoknak. Azonban úgy, ahogy a számítástechnika világában
a PC vált dominánssá, s vele a Windows operációs rendszer, ugyanúgy a Mac
kizárólagos használata is eltűnt. De maga a mítosz megmaradt, s a kezdők
új generációi számára újból és újból felmerül a kérdés, vásároljanak-e
egy Macintosh gépet, s próbálják meg mire is képes, amikor a PC egyébként
is rendelkezésre áll. Miért van ez a nagy felhajtás? A professzionális
szoftverek Windows-on való megjelenése azt is jelentette, hogy elvileg
bárki képessé vált professzionális (?) kiadványszerkesztési feladatok elvégzésére.
Mivel a Mac–hez a professzionalizmus képzete kötődött és kötődik, az azt
használók szemében a windows-osok komolytalan amatőrök voltak és maradtak.
Az új belépők pedig elgondolkodhattak azon, váltanak, s ezzel belépnek
ebbe a világba, vagy mindezzel nem törődnek, s maradnak annál a platformnál,
amin felnőttek...
a
teljes írás angolul>>
-
Macintosh
használata az asztali kiadványszerkesztéshez
(Using a Macintosh for Desktop Publishing)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)
Éveken
át a professzionális munka elsősorban Mac számítógépeken folyt. Napjainkban
már az asztali számítógépek uralják a számítástechnika világát, s számos
grafikus úgy döntött, PC-t fog használni munkája során. Ma már számos,
a Mac melletti érv már nem igaz, maradt azért még jónéhány valós ok, amely
szerint a Mac jobb választás lehet egy dtp-s vagy grafikai tervező számára.
Miért van ez a nagy felhajtás? A professzionális szoftverek Windows-on
való megjelenése azt is jelentette, hogy elvileg bárki képessé vált professzionális
(?) kiadványszerkesztési feladatok elvégzésére. S ezek szerették volna
megtartani PC-jüket. Mivel a Mac–hez a professzionalizmus képzete kötődött
és kötődik, az azt használók szemében a windows-osok komolytalan amatőrök
voltak és maradtak...
a
teljes írás angolul>>
-
A sablonok
fontjainak megváltoztatása
(Change Template Fonts)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)
Ha
valaki a sablonokkal dolgozik, időt takarít meg. Előfordul, hogy azok amelyek
rendelkezésre állnak (a szoftverekkel szállítják vagy az Internetről töltjük
le őket) már nem tökéletesen megfelelőek az előttünk álló feladat elvégzéséhez.
Az egyik lehetőség, hogy személyre szabjuk azokat, hogy mégjobban (a lehető
legjobban) megfeleljenek kívánalmainknak az, ha megváltoztatjuk a felhasznált
fontokat. A különböző betűtípusok ill. font-attribútumok használata a legkönnyebb
út ehhez. A tapasztalatok szerint a főcím (headline) megváltoztatása az,
amely a legnagyobb kihatással van az oldal általános megjelenésére. Az
illusztráción látható szórólap elkészítésekor a Chuck Green által az Adobe
PageMaker-hez készített PrePage Templates-ből indultak ki. A főcím betűtípusa
egy elegáns script-re változott, s a telefonszámot egy nagyobb, félkövér
(bold) font váltotta fel (balra az eredeti, jobbra a módosított változat)...
a
teljes írás angolul>>
-
Jobb a fényképezőgép
zoom funkcióját használni, mint egy grafikus szoftvert?
(Is it better to use in-camera digital zoom
or crop and resample with software?)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)
Tegyen
meg nekem egy szívességet - írja a szerző - s, ha a digitális fényképezőgéped
rendelkezik zoom funkcióval, ragadja meg azonnal, s kapcsolja ki ezt az
opciót! Ne használja… soha! A digitális zoom nem rögzít semmilyen olyan
részletet, amelyet a gép e funkció nélkül ne tenne meg. Ehelyett interpolációt
használ arra, hogy a kép egy részletét felnagyítsa. Ugyanúgy teszi ezt,
mint a képszerkesztő szoftver, megbecsüli, hogyan kell új pixeleket hozzáadni
ahhoz, hogy a megnövekedett részletesség illúzióját keltse. De azt a részletet,
ami soha nem volt ott, nem lehet újjáteremteni. Most azt gondolhatnánk,
ha a szoftver ugyanazt csinálja, mint a fényképezőgép, akkor megtakaríthatunk
egy lépést, használjuk a digitális zoom-ot. Ne olyan sebesen! Digitális
zoomolás esetén minél jobban ráközelítünk a tárgyra, annál nehezebb korrekt
fókuszt és expozíciót elérni. Ugyanúgy problémát jelent a gép rázkódása
is. Ily módon a zoom-mal elért részletesség rosszabb lesz, mintha az eredeti
képet manipulálnánk egy arra alkalmas szoftver segítségével. Aki nem hiszi,
tegyen egy próbát...
a
teljes írás angolul>>
-
Az Optima nova
betűtípus
(dot-font: Optima nova -- New Take on Timeless
Face)
(John D. Berry, creativepro.com)
A
Linotype újratervezte és korunk követelményeinek megfelelővé tette a Hermann
Zapf klasszikus betűtípusát, az Optima-t. Az Optima sokáig meghatározó
része volt a tipográfiai palettának. A Linotype célja az új verzióval az
volt, hogy átmentse azt a jövőnek. Jóllehet a szerzőnek néhány aspektussal
kapcsolatban fenntartásai vannak, mégis reméli, hogy a változtatásokkal
hasznos, s a tipográfusokat inspiráló eszközt hoztak létre. A cég - tipográfiai
igazgatója Akira Kobayashi - által végrehajtott változtatások némelyike
csupán árnyalatnyi, de vannak köztük meglepőek is. Jelen ismertetőnkben
az eredeti cikk 11 illusztrációjából - teljesen önkényesen - egyet ragadtunk
ki, a ligatúrás (ikerbetű), lekerekített szegélyű Optima nova Titling-et
(titling = címfelirattal ellátás). Az Optima eredeti inspirációját a reneszánsz
adta, pontosabban a firenzei Santa Croce faragott padlója. Amikor a fiatal
Zapf 1950-ben meglátogatta az épületet, nem volt más nála, mintegy egy
százlírás bankjegy. Úgy döntött, feláldozza (az értéke miatt nem esett
különösebben nehezére), s ezen készítette el az első vázlatokat. Nem sokkal
ezelőtt újra a kezébe akadt a pénzjegy, amely így bemutatásra került a
San Francisco-i Zapfest-en. Az Optima nova c. kiadvány eredeti méretben
reprodukálja mindkét oldalát e történeti relikviának, bemutatva a ceruza-vázlatot,
amelyből megszületett a betűtípus...
a
teljes írás angolul>>
-
Gondolatok
a képek élesítéséről
(Out of Gamut: Thoughts on a Sharpening Workflow)
(Bruce Fraser, creativepro.com)
Az
élesítés a digitális képalkotás egyik kritikus folyamata, s igen kevesen
vannak azok, akik maradéktalanul elégedettek a kapott eredménnyel. A cikk
szerzője egy új megközelítés mellett érvel, amely három ponton nyugszik:
rögzítés, kreativitás és végeredmény (capture, creative, output). A képélesítés
a digitális kép-reprodukciós munkafolyamat egyik mellőzött, de a valóságban
alapvető komponenseinek. A szerzőt gyakran kérdezik arról, hogy milyen
beállításokat kell ilyenkor választani, s úgy véli, a válasz nem is olyan
könnyű. Miért is kell élesíteni a képet? Számos oka lehet ennek, de - érdekes
módon - ezek a szempontok inkább ellentmondanak egymásnak, mint nem. Amikor
a fotonokat pixelekké alakítjuk át, elvesztünk valamennyit a kép-élességből,
ugyanis bármilyen nagy is a rögzítő eszköz felbontása, a való világ tónusait
és színeit úgy ,,teszik át'' pixelekké, hogy egy meghatározott grid-et
(rács) vesznek mintának. A képélesítés lehet kreatív eszköz is. Lehet,
hogy azt akarjuk, a kép élesebb legyen, mint a valóságban, pl. ha egy területet
hangsúlyosabbá akarunk tenni, rá akarjuk irányítani a szemlélő figyelmét...
a
teljes írás angolul>>
-
Korrektúra az Acrobat
segítségével
(Acrobat How-To: Streamline Review Cycles)
(Gray Knowlton, Adobe Systems)
Az
Acrobat jegyzetkészítő eszköze nagyon hasznos lehetőség ahhoz, hogy a távollevő
üzleti partner számára az elkészített munkához megjegyzéseket fűzzünk.
Az Acrobat 6.0 további fejlődést hozott ezen a területen, az E-mailt is
bekapcsolva a korrektúra folyamatába. Az Acrobattal való együttműködés
különösen fontos abban a környezetben, amikor a kész munkának egészen pontosan
úgy kell kinéznie, ahogy azt a készítője eltervezte. Az Acrobat 6.0 ,,Review
Tracker’’ funkciója (mind a Standard, mind a Professional verzióban megtalálható)
lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy megkezdje, menedzselje, nyomon
kövesse és levezesse a korrektúra folyamát, akár több emberrel is egzüttműködve.
Az E-mail alapú módszer segítségével a szoftver képes arra, hogy a felhasználók
által küldött megjegyzéseket beépítse az eredeti PDF dokumentumba. A folyamatot
kézben tartó szakember - természetesen - pontosan nyomon tudja követni,
ki(k)nek küldte el az anyagot, honnan és mikor jött válasz. A folyamat
megkezdése nagyon egyszerű. Meg kell nyitni a szóbanforgó dokumentumot,
az Acrobat menürendszeréből ki kell választani a ,,Review and Comment’’
gombot, s ki kell választani a ,,Send for email by review’’ funkciót. Az
első ilyen alkalommal egy felbukkanó ablak kéri az E-mail címünk megadását
is. Az üzenet egy sztenderd szöveget tartalmaz, amelyből megtudható, hogyan
lehet résztvenni a folyamatban. Meg kell adni a címzettek nevét, s szükség
esetén - a kívánalmaknak megfelelően - módosítani ezt a szöveget.
Fontos, hogy a résztvevők mindegyikének Acrobat 6-t kell használnia...
a
teljes írás angolul>>
-
A férfias férfi
(Heavy Metal Madness: Appealing to the Inner
He-Man)
(Gene Gable, creativepro.com)
A
modern reklámok igen nagy hatással vannak a fiatalok gondolkodására. Ha
Ön - mondjuk - egy osztrák fiú, akkor könnyen arra késztethetik, hogy (pl.)
testépítésbe kezdjen. Ebben a cikkben a szerző történeti betekintést nyújt
a férfias férfiaknak (he-man) a hirdetésekben való megjelenésébe. Édesanyja
mindig azt mondta: ,,ne keverd a politikát és a grafikát’’, most mégis
megteszi. Ennek apropóját a kaliforniai kormányzóválasztás adja, ahol végül
is Arnold Schwarzenegger lett a befutó. A testépítőkről alkotott véleményét
a férfi-magazinok hátsó oldalain megjelenő képek formálták. Ez az őrületbe
a 40-es évek végén, az 50-es évek elején csapott át, amikor egy férfi értékét
a bicepszének (vagy a pénztárcájának) a méretével azonosították. A kor
fiataljai így a gyors meggazdagodás ill. az erős emberré válás csapdájába
estek. A szerző nem tudja, mi is történt pontosan ebben az időben Ausztriában,
de feltételezi, hogy Schwarzenegger kormányzó is látott ilyen hirdetéseket.
A he-man minden nyelven ugyanazt jelenti (a kifejezés a magyarban
nem igazán ismert - a szerk.)...
a
teljes írás angolul>>
-
Mi a teendő,
ha nem tudjuk az installált fontot használni?
(I can't use the fonts I just installed. What's
wrong?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)
Időnként
az installáció rejtett akadályokba ütközik. Néha a probléma megoldható
úgy, hogy töröljük, majd újrainstalláljuk a fontot. De először győződjünk
meg arról, hogy valóban megtettük-e a szükséges lépéseket, jól nyitottuk-e
meg az archívumot, s pontról-pontra követtük-e az utasításban leírtakat.
Amennyiben viszont úgy tűnik, hogy minden rendben történt, s a fontot mégsem
tudjuk használni, íme néhány jótanács:
- Ha a betűt az internetről töltöttük le, a file sérült is lehet. Próbáljuk
meg a file-t mégegyszer letölteni és újrainstallálni. Amennyiben lehetséges,
keressünk egy másik forrást.
- Győződjünk meg arról, hogy a font az általunk használt platformra
készült. Van különbség a Mac-es és a Windows-os fontok között.
- Amennyiben PostScript Type 1 fontot installálunk, győződjünk meg
arról, hogy valamennyi file megvan-e.
- Amennyiben a PostScript Type 1 fontot Windows 2000-re vagy Windows
XP-re installáljuk, s a számítógépen Adobe Type Manager Deluxe 4.0, 4.1
vagy 4.1.1. fut, a Type 1 fontok megfelelő használatához szükség lehet
az Adobe Deluxe Updater programra. Ez korrigálja azokat az esetleges problémákat
a registry-ben, amelyeket az Adobe Type Manager Deluxe installálása és
törlése okozhat Windows 2000 vagy XP esetében. Létezik ATM Light Updater
is az ATM Light felhasználók számára. Mivel a Windows 2000 és az XP is
beépített Type 1 font támogatással rendelkezik, ez az ATM-mel interferenciába
kerülhet, s ez problémát okozhat a registry-ben.
- Nem minden program tudja a TrueType és a PostScript Type 1 fontokat
használni, s különösen nem a régi DOS-alapúak. Néhány szoftver saját fontformátumot
használ. Az adott szoftver dokumentációját át kell tanulmányozni ahhoz,
hogy meggyőződjünk, támogatja-e az általunk használt fonttípust.
- Amennyiben a font egy olyan elismert kereskedelmi forrásból származik,
mint pl. az Adobe, csak nagyon ritkán okoz maga a font problémát. Ugyanakkor
néhány freeware és shareware font nem éppen a legjobb minőségű, s néhány
szoftver esetében ez problémát okozhat. Próbáljuk ki őket egy másik programmal
is. Még mindig fennáll a probléma? Búcsúzzunk el ettől a betűtől.
- Abból is adódhat probléma, ha ugyanazt a fontot kétszer installáljuk...
a
teljes írás angolul>>
-
Hisztogram
(Histogram)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)
A
hisztogram egy grafikon, amely egy kép tónus-tartományát (tonal range)
ábrázolja. A bal szélső oszlop jelzi a 100%-os fekete, a jobb szélső pedig
a 100%-os fehér pixeleket, az összes egyéb tónus a kettő között helyezkedik
el. A legtöbb szkennelő- és képszerkesztő szoftver, valamint néhány digitális
fényképezőgép rendelkezik azzal a funkcióval, hogy megjelenítse egy kép
hisztogramját. Amennyiben egy hisztogram bal oldala ,,hangsúlyosabb’’,
ez azt jelenti, hogy a kép sötétebb, értelemszerűen, amennyiben a jobb
oldalnak nagyobb a súlya, akkor a kép világos. Lehetséges, hogy az előbbi
esetben a kép túl-, az utóbbi esetben pedig alulexponált. Természetesen
mindig a szemünk a végső bíró. Amennyiben a hisztogram mindkét szélén nagy
üres rész található, akkor a kép valószínűleg korrekcióra szorul. A legtöbb
szoftver rendelkezik Auto Color vagy Auto Levels funkcióval, amellyel gyorsan
és könnyedén megoldhatók az ilyesfajta problémák...
a
teljes írás angolul>>
|