Csökkenteni, újrahasználni, újrahasznosítani (reduce, re-use, recycle). Miközben ezek a szavak egyre inkább teret hódítanak a személyes fogyasztási szokásainkban, vajon hány grafikai tervező és papírvásárló folytat ,,fa-barát’’ gyakorlatot? 5 évvel ezelőtt a Föld lakossága elérte a 6 milliárdot. A népesség 1960 óta megduplázódott. Évekkel ezelőtt egy főiskolai tanár azt mondta az osztályának: eljön az a nap, amikor csak azok az állatok és növények maradnak meg a Földön, amelyeket az emberek hasznosnak tartanak. Mivel a szerző a nyomdaiparban tevékenykedő menedzser és szakértő, nem tanácsolja, hogy hagyjunk fel a papírhasználattal. Ő maga is számos folyóirat előfizetője, könyveket vásárol, napilapokat olvas. Mint végzett egyiptológus is úgy véli,  a papír és az írás feltalálása az emberi faj legragyogóbb vívmányai közé tartoznak. Visszaemlékszik arra a direkt marketing vizsgálatra, amelyben egy évvel ezelőtt vett részt. Felkérték, hogy egy hónapon át tegye félre a kapott reklámkiadványokat. A szakemberek 3 iratgyűjtőt adtak át, amelyben el kellett helyezni azokat: egyikbe azokat, amelyek alapján vásárolt, a másikba azokat, amelyeken elgondolkozott, de végül is nem vásárolta meg, míg az utolsóba azokat, amelyekbe bele sem pillantott. Egy hónap alatt több mint 20 kg kéretlen reklámanyagot kapott. 4 ajánlatot olvasott el, s semmit sem vásárolt... A legtöbb városban az ilyen szórólapok a szeméttelepen végzik. Seattle esetében viszont - köszönhetően egy speciális programnak - egy oregoni papírmalomba kerülnek, ahol a három államból odaszállított hulladékból újra papírt állítanak elő. Úgyhogy valahányszor a szerző egy szórólapot az e célra rendszeresített gyűjtőbe hajít, jó érzés tölti el - tett valamit a környezetért... a teljes írás angolul>>

- Hány Helvetica-verzió létezik? Miért van néhány változat számmal jelölve?
(How many Helvetica versions are there? Why do some versions have numbers?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

A szerző nem tudja a Helvetica-nak nevezett betűtípusok pontos számát, hiszen sokfajta verziójú, stílusú és méretű font létezik, amely ezt a nevet viseli. Amikor a Lintoype megvásárolta a betűcsaládot, nagy volt a zűrzavar, igen gyakran két különböző neve volt ugyanannak a változatnak. Annak érdekében, hogy rendet teremtsenek, újrarajzolták az egész betűcsaládot, s összehangolták őket Neue Helvetica (New Helvetica) néven. Ezenkívül a különböző stílusok és vastagságok (stb.) beazonosíthatósága érdekében egy számkód-rendszert is kialakítottak. Ezek a számok segítenek különbséget tenni a Neue Helvetica különböző variációi között. Lehetnek (és valószínűleg vannak is) árnyalatnyi különbségek a Helvetica Condensed Light Oblique és Helvetica Neue 47 Light Condensed Oblique betűk között. Az írás a továbbiakban tételesen felsorol számtalan variánst... a teljes írás angolul>>

- Melyik a legjobb grafikai szoftver?
(What's the BEST Graphics Software?)
(Sue Chastain, graphicssoft.about.com)

Az egyik leggyakoribb kérdés, ami felvetődik akkor, amikor az ember végigtekint az előtte álló képszerkesztési feladatok sokaságán: Melyik a legjobb szoftver ezeknek a feladatoknak az elvégzésére? A cikk szerzője néha azt kívánja, hogy bárcsak egyetlen program lenne a piacon, s akkor nem kellene a választás gondjával megküzdenie. Mivel azonban kétségtelenül minden egyes embernek különbözik a tudásszintje, a szükséglete, s minden programnak megvannak a maga erősségei és gyengeségei, a közöttük való választás soha nem egyszerű feladat. A szerző számára az alapkérdés megválaszolásának nehézségét az adja, hogy a kérdést feltevő csak nagyon ritkán ad elegendő háttérinformációt a megfelelő javaslat kialakításához. Nem ismeri azt platformot, rendszer-specifikációt, ahol a program futni fog, a rendelkezésre álló pénzt, a felhasználók tudásszintjét, az elvégzendő munka típusát (pl. web vagy nyomtatás) stb. A cégnél a legújabb és leggyorsabb hardver áll rendelkezésre, vagy éppen ellenkezőleg, a számítógépekre már nem érdemes (lehet) installálni a legújabb szoftvereket. Ezeknek a faktoroknak az ismerete ugyanolyan fontos, mint az, hogy a programoknak milyen feladatokat kell végrehajtaniuk. Mindezek szem előtt tartásával az első meghatározó tényező egy olyan szoftver kiválasztása, amely egyáltalán fut a felhasználó számítógépének operációs rendszerén (Windows vagy Macintosh, esetleg Linux és Unix). A következő lépés a grafikai program típusának meghatározása... a teljes írás angolul>>

- Kitekintés a cross-média világába
(Industry Analysis: Two Views on Cross-Media Publishing)
(Thad McIlroy,  Mark Walter, The Seybold Report)

A cross-médiáról (CMP) az 1990-es években még alig-alig lehetett hallani. Nem így napjainkban. Hogy miért? Erre keresi a választ két elismert piacelemző, akik a CMP hatását mutatják be a design-ra, a gyártásra - és az olvasóközönségre. Amikor az 1990-es évek elején-közepén az Internet és a web berobbant a kiadványszerkesztés világába, a ,,cross-media publishing'' és a ,,media-independent publishing'' a nirvánába repítette a nyomdaipar vízióit. A cross-média koncepciójának kidolgozása Jeff Martin nevéhez fűződik. Az elmúlt évtized elején ő volt az Apple kiadványokkal foglalkozó marketing csoportjának vezetője. Az ő - és néhány munkatársa - erőfeszítéseinek eredményeképpen született meg a Worldwide Publishing Consortium (WWPC), amelynek megalakulását az Apple elnök-vezérigazgatója, Michael Spindler jelentette be a Seybold San Francisco rendezvényen 1993. októberében. A Seybold Reports-ban jelenik meg először a cross-média, mint terminológia, annak megjelöléséként, hogy a kiadványszerkesztésnek lehet más output-ja is, mint a nyomtatvány vagy a CD-ROM. A Seybold San Francisco 1998. szeptemberi rendezvényén a Seybold Publications pedig már megalapította a Vision Awards díjat, amellyel ,,azokat a termékeket vagy embereket kívánja díjazni, akik segítik a kiadványszerkesztési ipar előremozdítását a nyomda, az Internet és a média-független kiadványok területén''... a teljes írás angolul>>

- Adattárolás és SCSI
(Under the Desktop: Eat Your Serial)
(David Morgenstern, creativepro.com)

Az SCSI jött és ment. Akkor viszont milyen meghajtó biztosítja a legjobb teljesítményt a Photoshop számára? A cikk szerzője áttekinti napjaink trendjeit. A kreatív szakemberek érdeklődése az adattárolók sebessége és kapacitása iránt természetes. Sokan közülük (szinte) már nem is emlékszenek az SCSI-re. De mi a helyzet a FireWire-rel? Az elmúlt héten a szerző munkahelyén az összevisszaság kritikus méreteket öltött. Lejárt szoftverek, kábelkötegek stb. Sürgősen tennie kellett valamit. Ugyan élt benne még a nosztalgia a kábelek és meghajtók iránt, hiszen mintegy 17 éven át használt SCSI perifériákat, most mégis új megoldást kellett választania... a teljes írás angolul>>

- A prepress csapdáinak elkerülése
(Print Tips: Avoiding Prepress Bloopers)
(Marcia Lerner)

Akarja, hogy prepress operátora mosolyogjon? Próbáljon meg olyan file-okat küldeni neki, amelyek mentesek a hibáktól. A cikk szerzője bemutatja a leggyakoribb, file-készítés során előforduló hibákat. A művelet tele van rejtett csapdákkal. Helytelen file-ok, hiányzó képek, problémák a grafikákkal - bármelyik hosszú órákra megakasztja a folyamatot, s ez időveszteség mellett még többletköltséggel is jár. Elméletileg a digitális file-készítés megjelenítésével a munka könnyebbé vált (a múlthoz képest). Ugyanakkor - a fejlődéssel párhuzamosan - a nem is oly könnyen felderíthető hibaforrások száma is megnőtt. A világ egyik legnagyobb nyomdájánál, az RR Donnelley-nél dolgozó szerint a hibák egyaránt erednek régi (hiányzó fontok) és új (rosszul disztillált file-ok) forrásból... a teljes írás angolul>>
(a hivatkozott tanulmány pdf-ben>>)

- Melyik a legjobb dtp-szoftver?
(What is the best software for desktop publishing?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Nincs egyetlen szoftver sem, amire azt lehetne mondani, hogy az a legjobb az asztali kiadványszerkesztés számára. Ugyanakkor természetesen létezik néhány olyan program, amelyet kifejezetten e speciális terület szükségleteinek megfelelően fejlesztettek ki. Ahelyett tehát, hogy azt kérdeznénk, melyik a jobb, a QuarkXPress vagy a PageMaker (ill. ide behelyettesíthető néhány más program is), inkább arra keressük a választ, mi az amire nekem szükségem van, mire kell, hogy képes legyek. Amikor ezzel megvagyunk, akkor kell megtalálni azt a szoftvert, amely kielégíti ezeket az elvárásokat. Csak néhány dtp-s számít arra, hogy egyetlen programmal minden feladatot el tud végezni. Számtalan feladat adódik, amelyek mind-mind az asztali kiadványszerkesztés részei, s speciális eszközöket igényelnek. A cikk ezekbe enged bepillantást. A mindennapi munka során használatos szoftvereket négy nagy csoportba (és ezek alcsoportjaiba) osztja: szövegszerkesztők, tördelők, grafikai programok, elektronikus vagy internetes publikációs szoftverek. Ezek határozzák meg a szükséges alapvető eszközöket. 
A cikk szerzője elsőként a szövegszerkesztőket említi. Ezeket egy adott szöveg begépelésére, szerkesztésére, illetve nyelvhelyességi ellenőrzésére használjuk. Jóllehet rendelkeznek néhány formázó eszközzel is, a professzionális felhasználók segítségükkel csak magával a szöveggel végeznek munkát, s nem a tördelésre. Használjunk olyan programot, amelyek képesek a lehető legtöbb formátum importálására és exportálására! Ilyenek pl. a Microsoft Word és a Corel WordPerfect. A következő nagy csoport a kiadványszerkesztő szoftvereké... a teljes írás angolul>>

- Melyik a legjobb módja a fontok kiválasztásának, keverésének és megfeleltetésének?
(What is the best way to choose or mix and match fonts?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Nincs abszolút rossz vagy ugyanilyen jó módszer arra, hogy kiválasszunk vagy keverjük a különböző fontokat. Mégis van néhány általános elfogadott elv, amely meggyorsíthatja ezt a folyamatot, s az eredmény tipográfiailag megfelelő és olvasható lesz. A cikk útmutatója segít e folyamatban, tíz esetből kilencre igazak, de egyre nem, úgyhogy mindegyiknél gondoljuk hozzá azt, hogy ,,általában''...
- Amikor tanácstalan, használjon serif fontot a body text-ben és sans serif-et a főcímben!
- Kerülje el két nagyon hasonló betűtípus egyidejű alkalmazását, pl. két script vagy két serif! A kontraszt nem lesz elegendő, s a kis különbség vizuális összeütközést okoz.
- Csökkentse le az egy dokumentumon belül használt betűtípusok számát háromra, esetleg négyre! 
- Kerülje el az ún. monospace fontok használatát a body-ban. Ezek túlságosan elterelik az olvasó figyelmét magáról az üzenetről... a teljes írás angolul>>

- Létezik egyáltalán olyan, hogy tökéletes tördelés?
(Is there such a thing as a perfect page layout?)
(Jacci Howard Bear, desktoppub.about.com)

Jóllehet nincs egyetlen tökéletes útja egy oldal összeállításának, mégis van néhány általánosan elfogadott szabály vagy vezérfonal, amely segítségre lehet abban, hogyan lehet egy attraktív kiadványt összeállítani, s amelyek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a mindennapi munka után legalább néhány gyakori csapdát el tudjunk kerülni. Ezek az irányelvek tíz esetből kilencre igazak, de egyre nem, úgyhogy mindegyiknél gondoljuk hozzá azt, hogy ,,általában''...
Igazítás 
Az oldalon mindennek igazodnia kell valami máshoz. A rács (grid) hatékony eszköz annak biztosítására, hogy a szöveg és a képek igazodjanak egymáshoz. Csak akkor törjük meg ezt, ha valamit ki akarunk hangsúlyozni, s takarékosan bánjunk ezzel az eszközzel.
Nagy kezdőbetűk 
Kerüljük el ennek az eszköznek az alkalmazását az oldal alsó egyharmadában. Ellenkező esetben az olvasó figyelmét a lap aljára irányítjuk, s ezzel a felső régióban lévő információk nagy része elvész.
Margók #1 
Ne használjuk a kiadvány minden oldalán ugyanazt a margót. Pl. egy álló dokumentum esetében a belső margó legyen kisebb, mint a külső. Az alsó szegély pedig általában nagyobb, mint a többi. 
Margók #2 
Álló formátumú kiadványoknál a külső margó mindig legyen kétszerese a belsőnek.
Margók #3 
A legjobb megjelenés érdekében a margók értékeit a legkisebbtől a legnagyobbig adjuk meg: belső, felső, külső, alsó. 
A harmadolás törvénye
Vizuálisan osszuk három részre az oldalt. A jobb megjelenés érdekében a  különböző elemeket helyezzük el ezekbe a harmadokba. 
Egy képelem 
A legegyszerűbb, de valószínűleg a leghatásosabb layout-ok csak egy erős vizuális elemet használnak, s ezt kombinálják az erős (általában rövid) főcímmel +a szöveggel. 
Méret
Használjon nagy méretű grafikákat annak érdekében, hogy a mondanivaló elérje a kívánt hatást. A kisebb kép kisebb érdeklődést vált ki. Amikor takarékoskodni kell a hellyel, hagyjuk el a kisebb elemeket. 
Z tördelés
Tervezzük Z vagy fordított S alakúra az oldalt. Helyezzük a legfontosabb dolgokat, ill. az üzenetet a Z ,,tetejére'', ez az ami az olvasó szemét elsőként megüti. Ezt követően a szem általában a Z betűvel leírható utat követi, így az olvasó közreműködését igénylő dolgot (pl. jelentkezés) a Z végén helyezzük el... a teljes írás angolul>>

- Az 5 legjobb személyi fotónyomtató
(Top 5 Personal Photo Printers)
(Rick Russel, peripherals.about.com)

Az inkjet fotónyomtatók 6 vagy 7 színt használó folyamat során nyomtatják ki a fényképeket hagyományos, vagy fotópapírra. A berendezések 100-300 dollárba kerülnek, s egy teljesen telített 8 x 10 hüvelykes nyomat (papír- és festék-) költsége hozzávetőlegesen 1 dollár. A printerek USB interfészt használnak, s kompatibilisek a legújabb Windows és Mac operációs rendszerekkel (az eltérést jelölik).
1) Epson Stylus Photo 960 
A cikk szerzője nagy rajongója az Epson 6-színű megoldásának. A Stylus Photo 960 remek példája a cég 1440 dpi-s fotónyomtatási technológiájának. A nyomatok várható élettartama - átlagos fényviszonyok között - 25 év. 
2) Canon i9100 
A Canon i9100 a cég S9000-s nyomtatójának (,,egy fotólaboratórium egyetlen dobozban'') továbbfejlesztett változata. Maximális nyomat-méret 13 x 19 hüvelyk, 6 különálló festék-tartályának segítségével 1200 dpi felbontásra képes. Képes arra, hogy a felhasználó a tartályt akár a nyomtatási folyamat közben is kicserélje. Ennek és más csúcskategóriájú lehetőségnek - természetesen - az árát meg kell fizetni. 
3) Epson Stylus Photo 820 
A szerző elismeri, hogy az előző 2 nyomtató meglehetősen drága. Akik egy olcsóbb berendezésre vágynak, annak az Epson Stylus Photo 820-at ajánlja. Rendelkezik a fotó-nyomtatáshoz szükséges alapvető tulajdonságokkal, megfelelő a festék ára (főként, ha nem az eredeti gyártót termékét vásárolja a felhasználó), s kezdő ára 80 dollár körül mozog... a teljes írás angolul>>